Koronavírus

A 2019/2020-as tanévben EU szinten közel 20 millió iskolás ellátását biztosítja az iskolagyümölcs-és iskolatej program. A kialakult vészhelyzetben azonban az iskolákat szinte minden tagállam bezárta, így a termék-beszállításokra sem mutatkozik jelenleg igény. A tagállamok kérdésére most az Európai Bizottság tisztázta, hogy a koronavírus által okozott jelenlegi válság „vis maior”-nak tekinthető, lehetővé téve az ezt elfogadó tagállamok számára, hogy beszállítóiknak megtérítsék a romlandó áruk – gyümölcs, zöldség és tejtermékek – forgalmazását, a részt vevő iskolák számára.

– Az EU iskolai rendszerének köszönhetően megismerhetik a gyerekek a mezőgazdaságot és elsajátíthatják az egészséges táplálkozási szokásokat. Intézkedéseket tettünk annak biztosítására, hogy az idei rendszer figyelembe vegye azt, hogy az iskolákat egész Európában be kellett zárni a koronavírus-járvány miatt. Fontos azonban, hogy továbbra is előre tekintsünk, felkészítsük a jövőt és tudatosítsuk mindenkiben, hogy összefogva hamarosan túl leszünk ezen, és az élet eztán megy tovább – mondta Janusz Wojciechowski mezőgazdasági biztos.

Az idei szemeszterre szánt termékeket eladományozhatják kórházaknak, jótékonysági szervezeteknek, élelmiszerbankoknak vagy hasonló cégeknek, ezzel támogatva a rászorulókat. Ezt a jogi szempontot és lehetőséget a Bizottság hozta fel, amikor bejelentette, hogy az EU 250 millió eurót szán a következő évi (2020/2021) iskolai gyümölcs- és zöldségágazati, valamint iskolatej programokra. A költségvetés 145 millió EUR-t különít el zöldségre-és gyümölcsre, további 105 millió EUR-t pedig a tej és tejtermékre.

Költségvetési elosztás országonként

Az új EU-tagországok 250 millió eurós részarányát elsősorban az iskolások számának függvényében és a regionális szempontok figyelembevételével határozzák meg, valamint tej esetében figyelembe veszik a költségvetés korábbi felhasználásának módját. A gyümölcsökre és zöldségekre a legtöbb pénzt Németországban (24,6 millió euró), Olaszországban (20,5 millió euró) és Franciaországban (18 millió euró) hasznosítják a program keretében, míg például Svédország és az Egyesült Királyság nem tervezett finanszírozást ezekre a termékekre. A tejtermékekre Franciaország (17,1 millió EUR), Lengyelország (10,9 millió EUR), Románia (10,8 millió EUR) és Németország (10,7 millió EUR) fordítja legnagyobb költségvetést.

A nemzeti hatóságoknak lehetősége van arra is, hogy teljes költségvetésük egy részét (20% - 25%) átcsoportosítsák egyik ágazatból a másikba, miközben kérhetnek ezen összegeknél nagyobb összegű kiadást, ha más EU-tagállamok elutasítják a teljes előirányzat felhasználását. Az uniós iskolai programokban való részvételhez a tagállamoknak minden év január 31-ig értesíteniük kell a Bizottságot támogatási kérelmükről. Ezen adatok alapján Magyarország 3,7 millió EUR-t fordíthat zöldség-gyümölcs-, és további 1,9 millió EUR-t tejtermékekre a 2020/2021-es tanévben.

Választási lehetőségek a végrehajtásban

A tagállamok szabadon dönthetnek a rendszerek pontos végrehajtásáról, mind a gyermekeknek nyújtott termékek-, mind a bevezetett oktatási intézkedések tekintetében. Prioritást kell élvezniük a friss zöldségeknek, gyümölcsöknek, valamint a fogyasztói tejnek, de az országok dönthetnek úgy is, hogy feldolgozott formában terjeszthetik a termékeket. Ilyenek lehetnek például a gyümölcslevek vagy zöldséglevesek, és a sajt, vagy joghurt. Egyéb mezőgazdasági termékeket, például mézet szintén be lehet vonni oktatási programjaikba. Fontos, hogy a forgalmazott termékeket egészségügyi és környezetvédelmi szempontokra, szezonalitásra, rendelkezésre állásra és változatosságra kell alapozni.

Mivel a rendszer célja az egészséges táplálkozási szokások előmozdítása, a termékek nem tartalmazhatnak édesítőszereket vagy mesterséges ízfokozókat, és nem tartalmazhatnak hozzáadott cukrot, sót vagy zsírt. Mindazonáltal korlátozott mennyiségű cukrot, sót vagy zsírt tartalmazó termékek engedélyezhetők, ha ezeket az illetékes nemzeti hatóságok jóváhagyják.

A támogatást fel lehet használni a rendszer előmozdítását célzó tájékoztatási tevékenységekre, valamint az intézkedések megfelelő működésének biztosítására szolgáló nyomon követésre és értékelésre is. Az oktatási intézkedések magukban foglalhatják például a termelői látogatásokat, iskolakerteket, különböző konyhai műhelygyakorlatokat, tematikus napokat és játékokat.

NAK/Horváth Vivien - Forrás: Ieg Vu