Környezetgazdálkodás

Korábbi ismertetőinkben a talajvizsgálati eredmények KA (Arany-féle kötöttségi szám), a kémhatás (pH) és a mésztartalom értékével ismerkedhettünk meg annak okán, hogy a laboratóriumi vizsgálati eredményeik adatait a gazdálkodók maguk is értelmezni tudják. Nézzük tovább a laborvizsgálati jegyzőkönyv adatait.


Humusz

A talaj szervesanyaga – mint ismeretes egyre fogy a jelenlegi gazdálkodási technológiák mellett pl. szalma, szármaradványok elszállítása, istállótrágyázás hiánya, talajfedés elégtelensége stb. – több különböző összetételű és fizikai tulajdonságú szervesanyag keveréke. A talajban lévő humusz szerepe sokrétű, melyek dominánsan az alábbiak:

-    Első a talajszerkezet kialakításában betöltött szerepe: A humusz, mint ragasztóanyag segít összekapcsolni a talajban az elemi szemcséket és a vázrészeket így a talaj szerkezetének (morzsás, szemcsés) képzésében vesz részt. A szerkezetesség kihat a víztártasra, a lebomlási folyamatokra stb.

-    Humusz, mint tápanyagforrás: A humusz elsősorban N-forrásként jelentős. A talajok N-készletének mintegy 96–97%-a a szervesanyagokban található. A növények számára felvehető ásványi-N-formák (az NH+4- és a NO–3-ionok). Tulajdonképpen egy nitrogéntőkét, raktárt jelent, amiből a talajban lévő mikroszervezetek hatására a növények számára felvehető formában lévő nitrogén szabadul fel. A képződött nitrogén mennyiségét a talaj hőmérséklete, nedvességtartalma és levegőzöttsége igen erőteljesen befolyásolja.

-    Humusz tápanyagmegőrző: Kiemelkedő jelentősége van a humusznak a tápanyagok megőrzésében és felvehetőségének szabályozásában is. Megkötőképességük folytán a huminsavak képesek megkötni a különböző tápanyagokat, döntő szerepük van a Ca, a P, a Mg, a S, a Cu, a Zn; Mn stb. megőrzésében.

-    Humusz hatása a talaj vízgazdálkodására: A humuszanyagok vízfelvétele többszörösen meghaladja az agyagásványok vízmegkötését. Ezért a humusztartalom a talaj víztartóképességét nemcsak közvetve (a szerkezetkialakító szerepe révén), hanem közvetlenül is nagymértékben befolyásolja.

-    Humusz szerepe a talaj hőgazdálkodásában: A humuszban gazdagabb felső rétegek (humuszos szintek) sötétebb színűek, a Nap sugarait jobban elnyelik, elősegítik a talaj felmelegedését. Ugyanakkor a nagy szervesanyag-tartalmú talajok hőkisugárzása, hővesztése gyors, ezért a láptalajok tavaszi átfagyásának veszélye nagyobb, mint az ásványi talajoké.

-    Humuszanyagok sav/bázis pufferoló hatása: A humuszsavak nagyhatású pufferanyagok. Bizonyos határig képesek a talajba került és a talajban képződő savak/bázisok hatását közömbösíteni, s a gyors pH-változásokat megakadályozni.

Fentieken túl a toxikus nehézfémek (Pb, Cd, Hg) megkötésével a talaj ásványi részéhez kapcsolódó humusz a környezeti ártalmakat is jelentősen mérsékli. A talajok toxikus elemekkel szembeni viselkedése tehát szorosan összefügg a humuszanyagok mennyiségével és minőségével.

Láthatjuk, hogy valóban a humusz a „termőföld lelke”, így tényleg arra, kell törekednie a gondos gazdának, hogy földjének talajában lévő humuszanyagokat óvja az eróziós hatásoktól is, illetve a képződéshez szükséges szervesanyagot visszaforgassa, s biztosítsa az átalakulási folyamatokhoz elengedhetetlenül szükséges élőlények számára a megfelelő életfeltételeket.

A hazai talajvizsgálati gyakorlatban az úgynevezett Tyurin-féle humusz-meghatározás terjedt el, ami egy kénsavas dikáliumdikromátos oxidációs eljárás. A humusztartalmat a tápanyagutánpótlási szaktanácsadás során a kijuttatandó nitrogénadagok megállapítására használjuk. A számításnál figyelembe kell venni a termőhelyi kategóriát és a talaj fizikai-féleségét és ennek alapján lehet eldönteni, hogy egy adott terület milyen nitrogénszolgáltató-képességgel rendelkezik.

Tekintve, hogy általános iránymutatást és kötelezést a tápanyaggazdálkodási tervek készítéséhez a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 59/2008. (IV.29.) FVM rendelet határozza meg, így onnan vettük ki az alábbi táblázatot, mely tartalmazza az irányszámokat a szántóföldi termőhelyek nitrogénellátottságának meghatározásához.

A különböző szaktanácsadó rendszerek más-más elérendő nitrogénmennyiséget tartanak kívánatosnak, és annyi nitrogénműtrágyát javasolnak kiadni, hogy a talaj természetes és a műtrágyával kiadott ásványi nitrogéntartalma elérje az előre megadott értéket. Érdemes lenne úgynevezett nitrogénprofilt is megállapítani a gazdaság egy-egy jellemző táblájára, ahol 0-120 cm meghatározzuk a nitráttartalmat. Ha a nitráttartalom maximuma a mélyebb rétegekbe van, ez azt jelzi, hogy túlzott volt nitrogénfelhasználás és a nitrogén kimosódott. Ez gazdasági és környezeti kárt is jelent, amit meg kell előzni! Érdemes tájékozódni a legújabb fajták és hibridek nitrogénigényéről, ami sok esetben lényegesen kevesebb, mint 20-30 évvel ezelőtt. Nem szabad elfeledkezni azokról az új lehetőségekről sem melyekkel, sokkal hatékonyabban tudjuk pótolni a nitrogént, mint korábban.

Forrás: MTA-TAKI

Korábbi cikkeink a témában:

Amiről a talajvizsgálati eredmények beszélnek I.

Amiről a talajvizsgálati eredmények beszélnek II.

 

(NAK/Sztahura Erzsébet)

Címkék:

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Székhely: 1115 Budapest, Bartók Béla út 105-113. (Bartók Udvar)

Adószám: 18399257-2-43

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Zöld szám: +36 80 900 365

Személyes ügyfélfogadás

 

Ügyfélszolgálati irodák elérhetőségei

 

Őstermelői adatok lekérdezése