Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Az utóbbi napokban Nógrád, Heves, Pest megyei településen felbukkanó medvék riadalmat okoztak, kárt nem. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság szerint óvakodni kell az állattól és – akár a gazdálkodóknak is – megfelelően védekezni ellene.

Idén március 31-én a Jósvafő feletti erdőben kóborló barnamedvére figyeltek fel a kirándulók. Mivel a korábbi években időnként a közeli Szlovákiából az észak-magyarországi erdőterületekre tévedt egy-egy medve, azt lehetett hinni, hogy ez is a ritka alkalmak egyike. Ám az utóbbi hetekben Borsod-Abaúj-Zemplén megye után más megyékben is észleltek medvét: május 24-én Somoskőújfalu, május 27-én Pétervására, május 29-én Füzesabony, május 31-én Kál, június 1-én Karácsond, június 3-án Abony utcán kószált. Június 6-án reggel Kocséren, majd később a Bács-Kiskun megyei Tiszaalpáron látták. (Az még egyelőre kérdéses, hogy egyetlen medve járt-e mindenhol, vagy egy kisebb csapat kóborol.) Az eddigi tapasztalatok szerint a medve riadalmat okozott, kárt nem.

Mint a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) weboldalán közölte, a szervezet munkatársai folyamatosan vizsgálják és rögzítik a helyszíni nyomokat. A szokatlan aktivitás egybeesik a medvék nyár eleji párkeresési és a fiatal példányok territóriumkeresési időszakával, amely során nagy távolságokat tesznek meg. (Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság weboldalán ezt annyival egészített ki, hogy Kárpátok stabil medve-élőhelyein a védelmi intézkedések következtében nőtt a medvék egyedszáma. Ennek természetes következménye, hogy új élőhelyeket keresnek, és  a korábban perifériális területeken is tartósan megjelennek.)

A BNPI kiemelte, a barnamedve a legnagyobb termetű emlős faj: általában 100-340 kilót nyom, de ritkán elérheti a 450 kilogrammos súlyt is. A kifejlett egyedek hossza két méter körüli. Alapvetően magányos állat, és territoriális magatartást mutat. A bocsok az elválasztás után a következő tavaszig általában anyjukkal maradnak. Élőhelyének nagysága néhány ezer hektártól akár több ezer négyzetkilométerig is terjed. A hímek területe nagyjából háromszorosa a nőstényekének. A barnamedve mindenevő, táplálékának mintegy hetven százaléka növényi eredetű. Egyaránt kedveli az erdei gyümölcsöket, terméseket, fűféléket, gyökereket, a rovarokat, kis- és a nagyobb termetű emlősöket is, de a dögöt sem veti meg. A barnamedve bármelyik napszakban aktív lehet, mégis leggyakrabban reggel és este táplálkozik. A nap fennmaradó részét vackában tölti. Naponta több tíz kilométeres távolságokat is megtesz. Téli nyugalmi időszakára jellemző, hogy nem alszik valódi téli álmot, gyakran felébred. A barnamedve eredendően összefüggő erdőségekhez kötődik. A faj alkalmazkodóképességének köszönhetően az eredeti élőhelyein jelentkező egyre intenzívebb emberi jelenléttel szemben is toleránssá vált.

A BNPI szerint sok tévhit kering azzal kapcsolatban, hogy mi a teendő, ha valaki medvével találkozik. A medve, alapvetően kerüli az embert. Megfelelő viselkedéssel és felkészültséggel elkerülhetők az esetleges problémák. Nagyon fontos az is, hogy a medvét ne csalogassuk magunkhoz semmilyen módon. Azokon a helyeken, ahol nagyragadozók előfordulhatnak, célszerű zártan kezelni a kommunális hulladékot, hogy a szemetet ne tekinthessék táplálékforrásnak. A szabad természetben ugyanúgy tart az embertől, mint amennyire az ember megijedhet a medvétől. Csak „szorult” helyzetben, vagy a bocsait védve mutathat támadó magatartást. A BNPI leszögezte: a medve nem játék, a medvét el kell kerülni! A medvével nem kell barátkozni – bármilyen korú is legyen. A bocsok közelében nagy valószínűséggel az anya is ott van, és a legtöbb konfliktus az anyamedvékhez kapcsolódik!

A szervezet szerint a medve látogatására ott lehet számítani, ahol a gazdálkodási egység és az erdő határa közel esik egymáshoz. A külföldi tapasztalatok alapján az erdőhatártól 500 méterrel távolabb a károkozás lehetősége elenyésző. A gazdálkodók számára védekezési lehetőségeket is ajánl a BNPI:
-    Alkalmazzanak 5–8000 V feszültséget biztosító több szálas (lehetőség szerint 6 szál) villanypásztort! A legfelső szál 120 cm magasan legyen!
-    Építsenek visszahajló felsőrésszel rendelkező, masszív kerítést a vagyontárgyak körül!
-    Használjanak vadriasztó módszereket!
-    A haszonállatokat zárt helyen éjszakáztassák!
-    A méhkaptárakat az erdőszegélytől távol helyezzék el!
-    Alkalmazzanak megfelelően képzett, nagy testű kutyákat!

Nagyon fontos: a barnamedve fokozottan védett, kiemelt közösségi jelentőségű faj, engedély nélküli kilövése bűncselekmény! Az említett nemzeti parkok kérik, hogy ha bárki barnamedvét észlel, akkor értesítse őket.

Frissítve!

A június 6-án délután kiadott hivatalos sajtóközlemény szerint tart még a medve felkutatása. A Duna–Ipoly, a Kiskunsági és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálata, a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság, a térségi polgárőrségek és a helyi vadásztársaságok összefogásával zajlik a medve helyzetének folyamatos nyomon követése. A Készenléti Rendőrség kollégái hőkamerával felszerelt helikopterrel, a természetvédelmi őrök drónnal is keresik a hazánkban jelenleg hatályos jogszabályok szerint fokozottan védett állatot.

Az eddigi megfigyelések alapján a medve jámboran viselkedik, elsősorban gyümölccsel táplálkozik, emberrel szemben nem tanúsított agressziót, ennek ellenére semmilyen körülmények között nem javasolt szándékosan a közelébe menni. Ha mégis gond lenne, akkor a most már területileg illetékes Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai gondoskodnak az esetleges alkalmi útlezárásról „a lakosság és a medve védelmében". Ha sikerül altatólövedékkel elfogni, akkor jeladóval látják el, majd a számára megfelelő, településektől távoli, nemzeti parki élőhelyen fogják szabadon engedni.

(nak.hu/RF)