Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

A vadgazdálkodó szervezetek mintegy 1,7 milliárd forintból tudtak megvalósítani fejlesztéseket a vadászkamarai pályázatokból. Idén pedig ez az állapot tovább javulhat.

Jámbor László az Országos Magyar Vadászkamara elnöke az Országos Vadásznap és Nemzetközi Vadgasztronómiai Fesztivál szeptember 7-i megnyitóján hangsúlyozta: szervezetük egyre szélesebb szolgáltatásokkal és egyre jobb minőségben tudja szolgálni a magyar vadásztársadalom és a vadgazdálkodás ügyét.

Kitért a vadászati törvény korábbi módosításaira – a vadászjegy ötvenszázalékos befizetési kötelezettsége 2016-tól a kamaránál marad, a kamara adja ki a külföldi vadászengedélyeket, valamint 2018 óta duplájára emelkedett a vadászjegy ára –, amelyek ahhoz vezettek, hogy a 2016 előtti 500 milliós nagyságrend helyett 2019-re kétmilliárd forint áll rendelkezésükre. Elmondta: ősszel harmadik alkalommal lehet beadni pályázatot a vadgazdálkodási alaphoz, amelyből a kamara két év alatt már 1,1 milliárd forinttal tudta támogatni a vadászatra jogosultakat.
– Ha az általuk hozzáadott saját erőt is hozzávesszük, a szervezetek mintegy 1,7 milliárd forintból tudtak megvalósítani fejlesztéseket – mondta. – A forrásokból több mint 3400 hektár vadföldön fásítottak és közel 3000 dagonya, vaditató, a nagyvadak élőhelyeinek feltételeit javító beruházás valósult meg. Emellett mintegy 45 ezer fácánnal frissítették az állományt, közel 12 ezer csapdát vásároltak és üzemeltetnek a vadászatra jogosultak, illetve csaknem 400 ezer hektáron kotorékoztak.

Nincs veszély

–  A vadállományt sehol sem veszélyezteti a jogszerű vadászat. A vadállományt az veszélyezteti, ha nincs pénz vadvédelemre, vadőrre – hangsúlyozta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a fesztivál megnyitóján. Hangsúlyozta az ökológiai tájegységi szemlélet fontosságát, a tájegységi fővadászi rendszer előnyeit. A magyar vadállomány érdekében fontosnak nevezte a vadászati joghoz kötődő haszonbérleti időszak húsz évre növelését, valamint azt, hogy a vadgazdálkodás minimális területét háromezer hektárban határozták meg.
Semjén Zsolt kitért a trófeabírálat visszaállításának jelentőségére is, mert bár a nagyvad létszám bőséges, annak minősége vitatható. A trófeabírálat pedig pont azt szolgálja, hogy minél inkább minőségivé váljon a magyar nagyvad-állomány.

(MTI)