Állattenyésztés

Csütörtökön kezdődött és szombatig tart a hódmezővásárhelyi XXIV. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok. A megnyitó a tenyészállat-bemutatók és -bírálatok jegyében telt.


Úgy tűnt, hogy elmossa az eső a XXIV. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok első napját, merthogy a 9 órai megnyitó előtt röviddel még ömlött az égi áldás a szürke felhőkből Hódmezővásárhely felett és mellett. Ami azt illeti, a kiállítókat és a rendezőket ez a legkevésbé zavarta: előbbiek még kis fürdetéssel a lovakról és a szarvasmarhákról gondoskodtak, utóbbiak a hirtelen sárossá vált közlekedési utakra szórtak faforgácsot, hogy a kezdésre lehetőleg minden rendben legyen.

Ám mire a házigazda Hód-Mezőgazda Zrt. telephelyén kialakított dísztérre megérkeztek a nyitóbeszédeket tartó vendégek, az ég is kiderült, sőt a nyitányra szép számban jöttek el érdeklődő látogatók is– így tehát minden adott volt ahhoz, hogy kellemesen kezdődjön az állattenyésztési bemutató, amelyen a szervezők alakítottak egy kicsit.
Antal Gábor, a Hód-Mezőgazda Zrt. köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a tavalyi kiállítói visszajelzések alapján mérsékelték háromnaposra a rendezvényt, terítettek le 600 méter aszfaltos utat a gépkiállítói terület könnyebb megközelíthetőségéért, és alakítottak ki új parkolót is. Azt is megjegyezte, hogy a kiállítók számát tekintve rekordot döntött az idei esemény.


Biztosítással segítenék az állattartókat


Az őt követő Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke megjegyezte, hogy a kamara mindig is kiemelt jelentőségű rendezvényként tekintett az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokra. Hozzátette, a szervezőket – a Hód-Mezőgazda Zrt.-t és a Magyar Állattenyésztők Szövetségét, illetve tagszervezeteit – minden évben, így most is dicséret illeti, hiszen munkájukat rendre több tízezer hazai és külföldi látogató ismeri el jelenlétével.
– Ha visszatekintünk az elmúlt esztendőre, elmondhatjuk, hogy tavaly felemás évet zárt a magyar mezőgazdaság. A növénytermesztés kiugróan jó eredményeket ér el, de ha az állattenyésztést nézzük, ott sajnos nem lehet ennyire kedvező eredményekről beszámolni. A piaci zavarok hatására kialakult rendkívül alacsony felvásárlási árak nagyon komoly problémákat okoztak az állattenyésztési ágazatokban, különösen a tej- és sertéságazatban. A bajt csak tetézte a madárinfluenza, amely megtépázta a víziszárnyas-ágazatot, és nem csak a termelőknek okozott súlyos károkat, hanem nyersanyag híján feldolgozó-üzemeket is le kellett állítani – adott rövid múlt- és helyzetértékelést Győrffy Balázs.

 

A NAK-elnök hozzátette, tapasztalatokból kiindulva a Baromfi Termék Tanáccsal közösen egy új, az állattenyésztési ágazatokra kidolgozott kárenyhítési rendszer létrehozására tettek javaslatot, amely a termékpálya szereplőinek önkéntes részvételével és bizonyos mértékű állami hozzájárulással működne. Mint mondta, ugyancsak a madárinfluenza-járvány világított rá arra, hogy a növénytermesztés mintájára az állattenyésztésben is égetően szükség van díjtámogatott biztosításra. Ennek előkészítése folyamatban van: a Magyar Biztosítók Szövetségének kezdeményezésére minisztériumok, különböző szakmai műhelyek, terméktanácsok és a biztosítók részvételével megkezdte működését egy munkacsoport, aminek a díjtámogatott állatbiztosítások keretrendszerének kidolgozása lesz a feladata. Ebben a munkában a NAK is részt vesz.
– Bízom benne, hogy ezek a biztosítási termékek is mihamarabb megjelenhetnek a kamarai biztosításközvetítő hálózatunk kínálatában – jegyezte meg.


Kiemelt jelentőségű támogatások


Győrffy Balázs szólt még az állattenyésztőket is érintő támogatásokról, így arról, hogy a falugazdászok közreműködésével segítenek a termelőknek, az állattenyésztőknek is a támogatások lehívásában. Mint mondta, az egységes kérelmeket és a Vidékfejlesztési Program pályázatait is figyelembe véve közel 1000 milliárd forintra tehető az az összeg, amihez az elmúlt években a gazdálkodók a kamara falugazdász-hálózatán keresztül hozzájutottak.
– Szerdáig 81 ezernél is több kérelem érkezett be, ebből több mint 66 ezret, azaz a kérelmek mintegy 80 százalékát a falugazdászok közreműködésével nyújtották be a gazdálkodók. Így várhatóan tartani lehet a beadási határidőt, nem lesz szükség hosszabbításra, ami azt is jelenti, hogy a gazdálkodók időben hozzájuthatnak a támogatásokhoz – mondta.

Annak, hogy a támogatások rendben és időben megérkezzenek, szerinte óriási jelentősége van. Ugyanis ezek nélkül sajnos veszteséges lenne a hazai agrárium, de ez egyébként az uniós tagországok többségében így van. 2015-ben hazánkban közel 800 milliárd forint támogatás mellett kevesebb, mint 500 milliárd forint volt az adózás előtti eredmény a mezőgazdaságban.
– Mindez azt is mutatja, hogy versenyképességünkön van mit javítani. Vegyük például a sertéságazatot. Versenytársaink csökkenő kocalétszám mellett is növekvő kibocsátást tudnak elérni (az uniós átlag 21 malac/koca/év körül alakul, mi ettől „egy malaccal” el vagyunk maradva, nálunk 20 körül van), Emellett hatékony technológiákkal (melléktermék-hasznosítással) csökkentik a takarmányozási költségeket. Uniós versenytársainkkal szemben a magyar sertéságazatra, de az egész agráriumra a széttagoltság jellemző. Az együttműködés, a munkamegosztás, az összefogás a gazdasági szereplők között az elmúlt évek pozitív folyamatainak ellenére is úgy horizontálisan, mind vertikálisan még mindig alacsony szintű. A jövő szempontjából kiemelt fontosságú feladat az együttműködés feltételeinek megteremtése. Amint azt a korábbi kérdőíves felmérésünk is megmutatta, a legtöbb gazdálkodó, termelő a legkevésbé sem hajlandó feladni önállóságát. Pedig be kell látni, hogy az összefogás nem passzió, hanem gazdasági kényszer eredménye. Ezek a piaci kényszerek Magyarországon is léteznek, hosszú távon csak az együttműködés teheti versenyképessé vagy egyáltalán életképessé a termelőket – tette hozzá.

Győrffy Balázs szerint a versenyképesség javításának másik fontos gátló tényezője az élelmiszerek magas áfakulcsa, és az ebből adódó, határtalan méreteket öltő áfacsalás. A kamara a kezdetek óta azért dolgozik, hogy a költségvetés helyzetének függvényében lépésről lépésre csökkenjen az egyes termékpályákon 5 %-ra az áfakulcs, és mint mondta, a teljes sertés-termékpályára kiterjedő egységes alacsony kulcs hatásai, a piac tisztulása jelzi, hogy megéri változtatni. Úgy véli, a most beterjesztett 2018-as büdzsében is lenne mozgástér további termékeket érintő mérséklésre, és ennek érdekében egyeztetést kezdeményezett a kamara a nemzetgazdasági tárcával.


Kedvező állapotban


Az adócsökkentésre Nagy István, az földművelésügyi tárca miniszterhelyettese is kitért, megjegyezte, hogy a tárca is szeretné minél több terméket bevonni az alacsonyabb kulcs alá. A Győrffy Balázs által elmondottakat annyival egészítette ki, hogy agrártámogatásoknak köszönhetően a magyar mezőgazdaság jövedelmezősége az elmúlt években érdemben javult, a forrásokkal stabilabbá vált a gazdák helyzete. 2014-2020 között a közvetlen agrártámogatások és a vidékfejlesztési támogatások keretében összesen mintegy 12,4 milliárd euró forrás áll rendelkezésre. Magyarország pozíciója az uniós támogatások tekintetében fajlagosan az egyik legjobb az Európai Unió országait tekintve.

 

Hangsúlyozta, tovább emelkedett a mezőgazdasági foglalkoztatás, hat év alatt mintegy 50 ezer új munkahely létesült. Az ágazatban hozzávetőleg 220 ezren dolgoznak, tavaly 16 és fél ezer állás jött létre. Az agrárexport meghaladta a 8 milliárd eurót.
– A mezőgazdaság fejlődését a kormány célzott intézkedésekkel, többek között az agrártámogatások növelésével és szerkezetének alakításával, a munkaerő-igényes és nagyobb hozzáadott értéket termelő ágazatok kiemelt támogatásával, kockázatkezelési rendszer működtetésével szolgálja – emelte ki Nagy István.


Fontos a felvonulás


Meglepetésre a megnyitó után nem sokkal egy újabb magas rangú vendég érkezett a kiállításra: a korábbi hódmezővásárhelyi polgármester, jelenlegi kancelláriaminiszter Lázár János. A váratlanul felbukkant, mintegy inkognitóban lévő politikust elsősorban a lóbírálat kötötte le, érdeklődve figyelte a lipicaiak felvonulását. De akár érdekelhette volna a furioso-north star fajta is – mert a tulajdonosok által kihelyezett plakát szerint ez egy „veszélyeztetett hódmezővásárhelyi tájfajta ló”, és egyben „helyi hungarikum” is…

Ez showbírálat volt

 

És, ha már megmérettetés. A lovaknál és magyartarkáknál például show- és tenyészbírálatot is tartottak, a lovast moderáló szakember szerint a showbírálatnál a pillanatnyi benyomás döntő, míg utóbbiaknál több idő alatt és több szempont szerint értékelnek.
Valamennyi „versengő” tenyészállat (a különböző fajtájú szarvasmarhák, sertések, juhok, kecskék, lovak) karámja mellé kitették az adott példány „személyi igazolványát”, és a rajta lévő adatok – nyilvántartási szám, fajta, név, anyai/apai vonal, születési idő, tenyésztő/kiállító neve; tejhasznú állatoknál a napi tejhozamot is; más marháknál TÉ grafikont is – sokkal inkább a szakértőknek jelentettek fontos támpontokat, mint a laikus közönségnek.

Mindegyik bírálat azonos séma szerint zajlott: a kijelölt területen körbevitték az állatokat, és a bírálók ott vették szemügyre őket. Egyedül a sertéseknél ment másképp: mivel a jószágok majd’ mindegyike aludt, így inkább a bírálók mentek végig a karámok mellett. Mind közül pedig a juhoké volt legnépszerűbb: a kis „aréna” mellé emelt mobilnézőtér zsúfolásig megtelt. Azt nem tudni, hogy a tenyészállatok mennyire érzékelték, hogy most körülöttük forgott a világ, a tenyésztőknek/tulajdonosoknak biztos, hogy fontos volt – legalábbis egyikük izgatottan jegyezte meg csutakolás közben kollégája érdeklődő kérdésére, a holstein-frízek bemutatkozóján a sorára várva, hogy „épp csinosítjuk a jószágot”. (A charolais fajtát tenyészti Süle Katalin, a NAK Zala megyei elnöke is, aki ott volt Vásárhelyen is, és az Agrotrendnek nyilatkozott erről.)

A charolais fajták is versenyeztek

 

– Az állattenyésztés pillanatnyi állapotát tükrözik a bemutatók és a bírálatok – ezzel a kedvcsináló mondattal kommentálta az épp zajló programokat a rendezvény szpíkere a hangosbemondón keresztül, és nehéz lett volna vele vitatkozni. A pénteki nyitónapon látottak alapján – azaz, hogy milyen kiváló tulajdonságú és szép, egészséges állatokat vonultattak fel a kiállítók – nem csak a jelen, hanem a jövő is ígéretesnek tűnik az állattenyésztők számára.

 


(nak.hu) (fotó: Gyulai Tóth Zoltán/NAK /megnyitó/ és facebook.com/Alföldi-Állattenyésztési-és-Mezőgazda-Napok)

Címkék:

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Cím: 1119 Budapest, Fehérvári út 89-95.

Zöld szám: +36 80 900 365

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Adószám: 18399257-1-43

Földbizottsági meghívók

Telekommunikáció

Őstermelői adatok lekérdezése

Ügyfélszolgálati irodák és falugazdászok