A NAK országos kertészeti osztályának soros tanácskozásán egy vállalatirányítási modellt is bemutattak, amit bármelyik élelmiszeripari cégnél (is) lehet alkalmazni, és amely végső soron a vállalkozás eredményességét is javíthatja.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara országos kertészeti osztálya március 29-én Dunaharasztiban tanácskozott, amelyen több fontos témát is érintettek az előadók és a megjelent kamarai tagok. A zöldségfeldolgozással foglalkozó Eisberg Hungary Kft. ügyvezetője, Gazsi Zoltán egy hatékony, más agrár- vagy élelmiszeripari vállalkozásnál is alkalmazható vállalatirányítási rendszert mutatott be. (Az eseményről készül korábbi cikk itt elérhető.)
Ahogy Gazsi Zoltán fogalmazott, ez nem valami vadonatúj találmány, sokkal inkább régi: az úgynevezett LEAN-módszert az autóiparban alkalmazták legelőször még a 20. század közepén, második felében.
Ennek a módszernek a lényege olyan új, minőségi előírások bevezetése, amelyek középpontjában az értékteremtés áll. Értéknek pedig az minősül, amit a vevő annak tart. A termelőnek pedig azt kell szem előtt tartania, hogy az értékteremtés folyamata alatt hogyan lehet ezt a legjobb hatásfokkal elérni. Alapvetően hét tipikus veszteséget is megnevez a módszer, ami a termelés folyamatát megakaszthatja. Ezek a túltermelés, a felesleges mozdulatok végzése, a kezelés-szállítás során fellépő, a túltermelés miatti veszteségek, a hibás termék miatti utómunka veszteségei, a fölösleges várakozás okozta kiesés és a rossz készletgazdálkodás miatti veszteség. Ehhez további megfigyelésekkel öt új faktort is hozzákapcsoltak: a rejtve maradt képességek miatti, a veszélyek miatti, az információ hiánya miatt bekövetkezett, az anyagokban bekövetkező és a csőd miatti veszteség.
Gazsi Zoltán saját cégét bemutatva hangsúlyozta, hogy nyolc hazai beszállítóval állnak kapcsolatban (4 salátát, 1 paradicsomot, 2 répát, 1 hagymát juttat nekik), míg jégsalátát időnként osztrák, babyleveleket pedig olasz termelőktől vesznek. Őket – mintegy a LEAN előfeltételeként – korábban még saját, magas élelmiszerbiztonsági elvárásokat tükröző szempontjuk szerint auditálták, így csak kiváló minőségű zöldségek kerülnek a feldolgozóüzemükbe. Merthogy szerinte a megelőzéssel lehet a legtöbbet tenni az élelmiszerbiztonság betartásáért és megőrzéséért.
Mindenki fontos
Az ügyvezető leszögezte, ha adott a minőségi alapanyag, akkor a minőségi termék előállítása már csak a dolgozón múlik. Éppen ezért a jó vezetőnek oda kell figyelnie a beosztottal problémáira, mert ha ezt nem kezelik időben, vagy ahogy mondta, nem találják meg a problémaforrást, a „gyökér okot”, akkor a következmények a gazdánál, a vállalkozásnál jelentkeznek veszteségként.
Példaként említette, hogy a munkaerőhiányt többek között úgy próbálják enyhíteni, hogy a dolgozókat is bevonták a toborzásba, ám ez annak ellenére sem működött egy ideig, hogy ezt némi pénzjutalommal is ösztönözték. Kiderült, hogy azért nem, mert az erről szóló belső felhívásuk hiányos volt: a munkatársak ugyanis attól tartottak, hogy ha a szomszéd vagy a barát nem válik be, akkor azt a vezetőség számon kéri rajtuk. Miután tisztázták a félreértést, a felhívásba bekerült, hogy a toborzásért nem kell felelősséget vállalniuk, és többen ajánlottak ismerőst.
De másképp is törődnek a dolgozókkal: túl azon, hogy anyagilag is megbecsülik őket, mindent elkövetnek a megtartásuk érdekében. Így a különböző oktatási anyagokat testre szabják, minden újonnan belépőnek van saját mentora, akihez ügyeivel, felvetéseivel fordulhat, vagy éppen bevonják őket egy-egy adott probléma megoldásába. Mindemellett pszichológus is segíti a munkavállalókat a cégnél.
Gazsi Zoltán úgy vélte, ilyen apróságokkal „nagyon sok pénzt lehet találni”, hiszen az elégedett dolgozó magasabb értékű terméket állít elő, a magasabb értékű termék pedig kelendő a piacon…
Az előadás vázlata
pdf
itt
(2.29 MB)
elérhető.
(nak.hu) (fotó: eisberg.hu)