A feltételesség előírásait a vonatkozó jogcímekben benyújtott igénylés esetén a gazdaság teljes területén be kell tartani, táblamérettől (és a táblára eső igényléstől) függetlenül.

Nem.

Igen, vannak ilyenek. Burgonya, napraforgó, káposztarepce, szójabab, cukorrépa, olajtök, valamint dinnye önmaga után nem vethető semmilyen körülmények között. Ugyanakkor megfelelően megválasztott és megvalósított másodvetéssel a sor megszakítható, a vetésváltás teljesülhet.

A tarlómaradványok beforgatása csak szeptember 30. után lehetséges. Az ún. sekély tarlóhántás (ami maximum 10 cm mély tárcsázás vagy egyéb művelőeszközzel végzett beavatkozás) nem minősül beforgatásnak – amennyiben teljesül, hogy a növényi maradványok továbbra is betöltik a talajtakarási funkciót. Amennyiben a tarló elművelését követően a növényi maradványok olyan mértékben kerülnek a talajfelszín alá, hogy azok már nem töltenek be talajtakarási funkciót, úgy a terület nem felel meg a HMKÁ 6 szerinti talajtakarási előírásnak.

Nem lehet.

Csak a meghatározott kivételekkel pl. direktvetés, szintvonalas művelés, szintvonalakkal párhuzamosan kialakított füves sávval.

A JFGK-k nem szűnnek meg, az állatjelölésről és nyilvántartásról szóló (jelenleg: JFGK 6,7,8) és az egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó (jelenleg: JFGK 9) előírások 2023-tól nem szerepelnek a feltételesség követelményei között. Ugyanakkor ezek jogszabályba foglalt gazdálkodási követelmények, az ezeket előíró jogszabályok nem változtak. Tehát az előírások megtartása továbbra is kötelező, csak a feltételesség keretében nem kerülnek ellenőrzésre és szankcionálásra. Ám az állategészségügyi hatóság saját jogkörében eljárva gondoskodik a nevezett jogszabályok érvényesítéséről.
Továbbá emlékeztetünk, hogy egyes VP-támogatásokban való részvételnek továbbra is alapkövetelménye a kölcsönös megfeleltetés követelmény- és előírásrendszerének betartása, aminek része marad az említett JFGK-k köre is.

A derogáció a vetésváltásra is vonatkozik 2023 tekintetébenvonatkozásábann, tehát nem kötelező eltérő növényt vetni idén 2022-höz képest. Kivéve Kivételt képeznek azok a növények, melyek semmiképpen nem kerülhetnek ugyanarra a területre két egymást követő évben: burgonya, napraforgó, repce, szója, cukorrépa, olajtök és dinnye.

Továbbá emlékeztetünk, hogy 2024-ben úgy kell alkalmazni a vetésváltási szabályokat, hogy a 2023-ban vetett növényeket is figyelembe kell venni. Például hibridkukoricavetőmag-termesztésre használt táblák esetében a négyéves periódusba 2023-at is bele kell számolni. Vagy ha 2023-ban őszi búzát termesztettem egy táblán, akkor főszabály szerint ott 2024-ben már csak akkor tehetem meg ugyanezt, ha (i) megfelelő másodvetést alkalmazok a 2023. évi búzámat követően, vagy (ii) élek a szántó 33,33%-os vetésváltási rugalmasságával. Ha pedig 2022-ben és 2023-ban is őszi búzát termesztettem ugyanazon táblán, akkor kizárólag úgy nyílik mód ismét őszi búzát termeszteni a területen, ha előtte megfelelően megválasztott és kivitelezett másodvetést iktatok közbe.

A főszabály az, hogy minden mezőgazdasági termelőnek, aki az egységes kérelem keretében közvetlen területalapú támogatást igényel, ki kell jelölnie nem termelő területet vagy nem termelő tájképi elemet. Ugyanakkor vannak mentesülő esetek.

A nem termelési célú területek vagy tájképi elemek minimális arányára vonatkozó kötelezettség alól mentesülnek azok a mezőgazdasági üzemek

     a) amelyek esetében a szántóterület több mint 75 %-át gyep vagy egyéb egynyári takarmánynövény termesztésére, parlagon hagyott földterületként, hüvelyes növények termesztésére vagy e célok közül többre is használják;

     b) amelyek esetében a támogatható mezőgazdasági terület több mint 75 %-a állandó gyepterület és azt gyep vagy egyéb egynyári takarmánynövény termesztésére vagy az év, illetve a növénytermesztési ciklus jelentős részében víz alatt fekvő növények termesztésére vagy ezek kombinációjára használják; vagy

     c) amelyek legfeljebb 10 hektár szántóterülettel rendelkeznek

A HMKÁ 8. alól, csak azok az üzemek mentesülnek,

    - amelyek legfeljebb 10 hektár szántóterülettel rendelkeznek,

    - amelyek esetében a támogatható mezőgazdasági terület több mint 75%-a állandó gyepterület

    - amelyek esetében a szántóterület több mint 75%-át gyep vagy egyéb egynyári takarmánynövény termesztésére, parlagon hagyott földterületként, hüvelyes növények termesztésére

vagy e célok közül többre is használják.

A másodvetés megszakítja sort így külön növénynek számít. A másodvetésnek az előtte és utána következő főnövénytől eltérő kultúrának kell lennie. Fontos megjegyezni, hogy ugyanazon növény tavaszi és őszi vetésű változata ugyanazon kultúrának számit. Pl. őszi búza és tavaszi búza nem számít eltérő kultúrának.

 A tájképi elemnek az ügyfél jogszerű földhasználatában levő területen kell lennie. A kötelezően megőrzendő ún. védett tájképi elemek bármilyen mezőgazdasági parcellán elhelyezkedhetnek (szántó/állandó gyep/állandó kultúra). A 4% keretében elszámolható a nem termelő területek és egyéb tájelemek csak szántó területen, a táblán helyezkedhetnek el.

Igen.

Igen.

HMKÁ 5 szerinti erózióvédelmi előírás tekintetében: A 12%-os lejtőt a MePAR-ban fedvényként lehatárolt területek jelzik. Annak megítélése, hogy egy adott tábla összességben 12% feletti lejtésűnek minősül-e, a 14/2023 AM rendelet 13.§ (2) bekezdése szerint történik.
JFGK 1 szerinti erózióveszélyeztetett területeken betartandó követelmények tekintetében azonban a fedvény (akár foltszerű) területére vonatkozik a kötelezettség.

Igen, a jelenlegi szabályok szerint.

Igen.

Nem.

Nincs alsó területi korlát csak a HMKÁ 7. és 8. előírások esetében.

Bármilyen takarónövénnyel, ami megfelel a parlag definíciójának, tehát január 1.- augusztus 31. között nem vethető semmi, - kivéve vadvirág és méhlegelő vetése -, valamint nem takarítható be semmi, csak tisztító kaszálás, tisztító legeltetés és mechanikai gyomirtás végezhető a területen.

Igen.

Igen.

Nem mentesülnek.

2023. évben derogáció lesz. Egy kivétel azonban van, mely szerint semmiképp nem kerülhetnek ugyanarra a területre két egymást követő évben a következő növények: burgonya, napraforgó, repce, szója, cukorrépa, olajtök és dinnye 2022-es évhez viszonyítottan. Másodvetéssel viszont megszakítja a sort.

Viszont a 2024-es támogatási évben mind a 2023-as, mind a 2022-es év termesztése figyelembevételre kerül, a derogációs szabályozás nem ad lehetőséget arra, hogy a későbbi években a 2023. évi növénykultúra figyelembevételétől eltekintsenek.

A korábban is kötelezően megőrzendő tájképi elemek lehatárolása nem változik. A kis vizes élőhely, mint kötelezően megőrzendő tájképi elem lehatárolása folyamatosan történik meg 2025-ig, addig az ügyfelek bejelentése alapján változásvezetés keretében kezelendők. A fás, cserjés sáv; táblaszegély; vízvédelmi sáv a 2023. évi kezdő MePAR-ban lehatárolásra kerülnek. Az erózióvédelmi sáv és az NTB erózióvédelmi létesítmény nem előre lehatárolandó tájelemek, az ügyfelek bejelentése alapján változásvezetés keretében kezelendők.

A parlag esetében igen.

Nem, mert 30 ha-ra vetítve kell a 3%-ot teljesíteni, azaz 0,9 ha-t. Továbbá a 7% az 2,1 ha. A 3% azaz 0,9 ha =1,2 ha/0,3 = 4 ha, ami öko másodvetés.

Nem, azonban támogatható méretű táblához kell kapcsolódnia/azon kell elhelyezkednie. A fás, cserjés sáv területe csak akkor támogatható, ha a HMKÁ 8. előírás kapcsán minimum arány elérésére felhasználja a gazdálkodó.

Bármilyen takarónövénnyel, ami megfelel a parlag definíciójának, tehát január 1. - augusztus 31. között nem vethető semmi, - kivéve vadvirág és méhlegelő vetése -, valamint nem takarítható be semmi, csak tisztító kaszálás, tisztító legeltetés és mechanikai gyomirtás végezhető a területen.

A parlag mentes a vetésváltás szabályai alól.

A 2024-es támogatási évben mind a 2023-as, mind a 2022-es év termesztése figyelembevételre kerül, a derogációs szabályozás nem ad lehetőséget arra, hogy a későbbi években a 2023. évi növénykultúra figyelembevételétől eltekintsenek.

Nem, a 10%-ba beleértendő a Feltételesség 4-7%-a, de a derogációs parlag az AÖP-ben nem megfelelő.

A szántó az alap.

A Feltételességben jogszabályba foglalt gazdálkodási követelményként (JFGK) megjelenő előírások, hiszen ezek a támogatások igénylésétől függetlenül hatályos és érvényes jogszabályokban szereplő előírások.

Az AÖP-ben van.

A 2022-es évben már nem mehetett volna őszi búza a területre a jelenlegi szabályok szerint sem. A 2023-as évben mehet a területre őszi búza, azonban 2024-ben már teljesíteni kell a szabályokat, ha a 2022-2023-2024 es éveket vizsgálják akkor teljesülnie kell a vetésváltásnak. 2022- őszi búza 2023-őszi búza 2023 más növény. Kivétel, ha másodvetést alkalmazott a gazdálkodó.

Ez csak abban az esetben lehetséges, ha hibrid kukorica vetőmag termesztése történik, ott megengedett a 4 éven keresztüli termesztés. 2024-ben a hatóság a 2022-2023-2024 es éveket fogja nézni. Másodvetéssel a sor megtörhető.

A HMKÁ 5. keretében a szabály: 12%-nál nagyobb lejtésű területen kapás növények – beleértve a kukoricát és a napraforgót is – termesztése, valamint őszi káposztarepce 24 cm-nél nagyobb sortávolságon való termesztése tilos, kivéve direktvetés, szintvonalas művelés és/vagy a rétegvonalakkal párhuzamos, illetve az eróziós jegyeket mutató lefolyási útvonalakon lefolyást gátló füvesített vagy fás védősávok kialakítása mellett. Mindezek alapján nem tilos az őszi káposztarepce termesztése a 12%-nál nagyobb lejtésű területeken, csak a termesztését a szabályoknak megfelelően kell kivitelezni. Az új HMKÁ előírásokat 2023-tól kell betartani. A gazdálkodó az őszi káposztarepcéjét a 2023-as EK-ban fogja bejelenteni, mint főnövény, így erre az új HMKÁ szabályokat főszabályként be kell tartan. De az 2022 őszén elvetett kultúrák, amelyek a 2023. évben lesznek főnövények, mérlegelésre kerülnek az átmeneti szabály érvényesítési lehetőségével.

A HMKÁ 8. keretében a következő feltételeknek megfelelő parlag fogadható el: A parlagon hagyott terület legrövidebb pihentetési időtartama január 1-jétől augusztus 31-ig terjedő időszak. A pihentetés időszaka alatt gondoskodni kell a talaj takarásáról növényborítottsággal vagy a tarlómaradványok fennhagyásával. A parlagon hagyott területen a kultúrállapot fenntartása érdekében a kaszálás, a legeltetés, valamint a mechanikai gyomirtás megengedett. A parlagon hagyott terület akkor minősül HMKÁ 8.-ban beszámítható területnek, ha arról augusztus 31-ig nem hozzák le a kaszálékot. Az előzőekben leírtaknak megfelelő lucernával fedett területek elméletileg elfogadhatóak lehetnek a HMKÁ 8. alatti nem termelő területeknek. Azt azonban hangsúlyozni kell, hogy a normál módon kaszált és hozamolt lucerna semmiképpen nem fogadható el.

Sajnos a Nem Termelő Beruházás (NTB) nem fog megnyílni addig.

Az üzem területét (és ezen keresztül a kötelezettségek alapját) minden földhasználati kategóriában a teljes területre kell számolni, tehát nem csupán a 0,25 ha feletti táblák összegére.

A jogszerű földhasználatnak továbbra is az egységes kérelem beadására rendelkezésre álló határidő utolsó napján kell megfelelnie a kérelmezőnek.

Igen.

Nem kerül módosításra az 50/2008. FVM rendeletet, új rendelet van a feltételességről.

2023-ban az AKG-ban résztvevőknek is mentesség van a HMKÁ 8.-ban adható derogációs parlag végett. Tehát neki nem kell parlagoltatnia, hanem élelmiszer célú termesztést végezhet. Egyéb iránt az AKG zöldugar, méhlegelő vagy szálas pillangós növénytakaró is megfelel, azzal a feltétellel, hogy január 1. és augusztus 31. között a területről nem hoz le semmit, csak tisztitó kaszálást, tisztitó legeltetést, vagy mechanikai gyomirtást végez. Arra azonban mindenképp szükséges figyelemmel lenni, hogy az AKG támogatás szabályai szerint PIH01-es (fekete ugar) hasznosítású terület nem támogatható.

2023-ban az AKG-ban résztvevőknek is mentesség van a HMKÁ 8-ban adható derogációs parlag végett. Tehát neki nem kell parlagoltatnia, hanem élelmiszer célú termesztést végezhet. Egyéb iránt az AKG zöldugar, méhlegelő vagy szálas pillangós növénytakaró is megfelel, azzal a feltétellel, hogy január 1 és augusztus 31 között a területről nem hoz le semmit, csak tisztitó kaszálást, tisztitó legeltetést, vagy mechanikai gyomirtást végez. Arra azonban mindenképp szükséges figyelemmel lenni, hogy az AKG támogatás szabályai szerint PIH01-es (fekete ugar) hasznosítású terület nem támogatható.

Az ÖKO minősítésű területek automatikusan teljesítik a HMKÁ 7-et. Fontos azonban, hogy párhuzamos gazdálkodás esetében a konvencionális területeken ettől függetlenül követni kell a vetésváltási szabályokat.

A 2023-2027 időszakban a HMKÁ 8. előírása „talajtakarásos parlaggal” (például zöldugarral) is teljesíthető lesz. Így nem csak az AKG-s, hanem az ÖKO-s ügyfelek is tudják ezt teljesíteni, mert a jelenleg futó, VP4-11.1.-11.2.-18 és VP4-11.1.1.-11.2.1.-21 kódszámú pályázati felhívások nem tiltják a zöldugar termesztését a támogatás alá vont területeken.
Arra azonban mindenképp szükséges figyelemmel lenni, hogy az ÖKO támogatás szabályai szerint PIH01-es hasznosítású terület nem támogatható. Az ÖKO felhívások jelenlegi szabályozása szerint: „Szántóföldi földhasználati kategória esetében a támogatás minden szántóföldi növény- és zöldségfélére, valamint ültetvény módjára termeszthető zöldségnövényekre, lágyszárú gyümölcsökre, rizsre és zöldugarra igényelhető, az energiafű, a nád, a parlagon hagyott terület, a pihentetett terület, az energetikai céllal telepített kínai nád, valamint a fás szárú energetikai célú ültetvény kivételével.”
2023-ban az AKG-és ÖKO-ban résztvevőknek is mentesség van a HMKÁ 8-ban adható derogációs parlag végett. Tehát neki nem kell parlagoltatnia, hanem élelmiszer célú termesztést végezhet. Egyéb iránt az AKG zöldugar, méhlegelő vagy szálas pillangós növénytakaró is megfelel, azzal a feltétellel, hogy január 1 és augusztus 31 között a területről nem hoz le semmit, csak tisztitó kaszálást, tisztitó legeltetést, vagy mechanikai gyomirtást végez. Arra azonban mindenképp szükséges figyelemmel lenni, hogy az AKG/ÖKO támogatás szabályai szerint PIH01-es (fekete ugar) hasznosítású terület nem támogatható.

A HMKÁ 8. szerinti „talajtakarásos parlagnak” nem kell feltétlenül több évesnek lennie; lehet egyéves is. De ez természetesen nem mentesíti az ügyfelet az AKG-ban vagy ÖKO-ban tett bármilyen vállalása alól. Fontos kiemelni, hogy a 2023-2027 időszakban a HMKÁ 8. előírás alatt teljesítendő tájelem/parlag kötelezettséget nem lehet pihentetett (PIH01-es hasznosítású) területtel kielégíteni, mert kizárólag „talajtakarásos parlag” fogadható el.

Az 1 hektáros és a 100 eurós minimum is változatlanul megmarad 2023-2027 között.

Törekedni kell a szintvonalakhoz leginkább közel eső művelésre. A helyszíni ellenőrzés során a Kincstár ellenőrei figyelembe veszik a helyi adottságokat, és annak alapján döntenek a művelés megfelelőségéről. A cél nem a gazdák szankcionálása, hanem a talaj erózió elleni védelme. A meg nem felelések tényállásai, azok értékelése és a jogkövetkezmény meghatározása a feltételességről szóló rendelet és a vonatkozó mellékeltek alapján fog történni.

Természetesen van lehetőség a szennyvíziszap betárcsázására akár a tarló bedolgozásával együtt. A tarló megszüntetése szeptember 30. napja előtt akkor történhet, ha 30 napon belül takarónövény (őszi kultúra, vagy másodvetés) kerül elvetésre, ebben az esetben a növényborítottságnak december 31. napjáig a területen kell lennie.

A nem termelő tájképi elemek és területek minimális arányára vonatkozó előírás kapcsán csak másodvetéssel nem lehet az előírást teljesíteni. Abban az esetben, ha az ügyfélnek már van 3%-nyi nem termelő tájképi eleme és parlagja, a 7%-hoz szükséges további 4%-ot ökológiai jelentőségű másodvetéssel teljesíteni. Figyelembe kell venni, hogy az ökológiai jelentőségű másodvetés súlyozási tényezője 0.3, ezért a teljes szántóterület 4%-ának megfelelő terület több, mint háromszorosán kell a másodvetést megvalósítani.

A 2023. támogatási évre vonatkozó derogáció kapcsán a 1317/2022/EU bizottsági rendeletben megfogalmazottak és a feltételességről szóló rendelet záró rendelkezései között a 39.§-ban megfogalmazottak az irányadók.

Minden keverék esetében a KEV01 hasznosítás jelölését javasoljuk, ezt az ökológiai jelentőségű másodvetéstől függetlenül is lehet jelölni az EK-ban.

A 10 ha alatti szántóterülettel rendelkező gazdaságok esetén vetésváltás kapcsán a területeken csak az önmaguk után nem termeszthető növényekre vonatkozó előírás betartása kerül vizsgálatra.

Amennyiben az EU által biztosított derogációs lehetőség nem kerül meghosszabbításra a 2024. támogatási évre vonatkozóan, akkor a mentességgel nem érintett gazdaságok esetén párhuzamosan kell teljesülnie mindkét előírásnak. 3 egymást követő éven belül legalább egyszer a másik két évben termesztett növénykultúrától különböző kultúrát kell termeszteni, valamint a szántóterület 1/3-án minden évben meg kell valósítani a vetésváltást. A vetésváltás betervezett és bejelentett, megvalósított másodvetéssel is teljesíthető. Az előírások betartása a helyrajzi számoktól független, ha az ügyfélnek egyetlen 10 ha feletti táblája van egyetlen hrsz-en, akkor vagy megbontja a táblát 1/3 - 2/3 arányban (ha 2022-ben még a 2023-tól eltérő hasznosítása volt), vagy az egész táblán vetésváltást valósít meg 2024-től. Amennyiben 2022-ben és 2023-ban ugyanazt a növénykultúrát termesztette az egyetlen táblán, 2024-ben - 2022. vagy 2023. évi másodvetés hiányában - mindenképp az egész táblán váltania szükséges.

Az előírás nem a kérdező szerinti feltételt tartalmazza. Nem a 7%-nyi terület 3%-ának kell parlagnak lennie, hanem a teljes szántóterület legalább 3%-án kell parlagnak és nem termelő tájképi elemnek lennie. A 7%-hoz szükséges további 4% teljesíthető vegyszermentesen termesztett nitrogénmegkötő növényekkel bevetett területekkel és/vagy ökológiai jelentőségű másodvetéssel (az ökológiai jelentőségű másodvetés súlyozási tényezője 0,3, ezért ebből lényegesen nagyobb területen kell megvalósítani). Ha a példában említett 36 ha-os területen van olyan élelmiszer célú növénytermesztés, ami nem kukorica vagy szója, az ügyfélnek lehetősége van azt derogációs parlagként jelölni az egységes kérelmében, ebben az esetben 4% ilyen jellegű területtel teljesítheti az előírást.

A vonatkozó növénylista a 13/2023. (IV. 19.) AM rendelet 1. mellékletében szerepel. 

Ebben az évben nem felel meg, mivel a zöldugarnak már 2023.01.01-én a területen kellett volna lennie. Amennyibben van élelmiszer célú növény, úgy ebben az évben derogációs parlaggal teljesíthető a 4%-os elvárás. A következő évre pedig egy idén őszi zöldugar telepítéssel megoldható az előírásnak történő megfelelés.

Szárzúzás, kaszálás (kaszálék lehordás nélkül). 

A Kincstár a MePAR adatok alapján jár el. Ez alapján dönt arról, hogy átfordulhat-e a parlag állandó gyeppé. Földhivatali adatokkal nem dolgozik.

Kizárólag a mechanikai gyomirtás eszközei megengedettek, illetve tárcsa max. 10cm mélységig. A növényi maradványok legalább egy részének a felszínen kell maradnia, hogy a talajtakarási funkciót el tudja látni.

Természetesen ez esetben az élelmiszer célú növény betakarítható.

Lehet részterületre bejelenteni, csak akkor a tábla maradék részénél másképp kell biztosítani a talajborítottságot. Mivel alapesetben tarló fennhagyással vagy takarónövénnyel lehet eleget tenni az előírásnak (a mulcsozás nem szerepel az alternatívák között), ha nem vet semmit a másodvetéssel nem érintett területen, akkor figyelni a tarló fenntartására a benyújtás során.

Ha a tábla nem minősül 12% feletti lejtésű táblának a leírt paraméterek szerint, akkor a feltételesség kapcsán a lejtős táblákra vonatkozó előírások nem kerülnek vizsgálatra.

Magyarország a korábban már megszokott, a zöldítésből is megismert állandó gyep definíciót alkalmazza továbbra is. Az idézett KAP I rendelet 4. cikk (3) bekezdés c) pontja lehetőséget nyújt ugyan arra, hogy eltérjen a tagállam ettől a fogalomtól, de a KAP Stratégiai Tervben rögzítettek alapján Magyarország nem élt ezen eltérések alkalmazásával. Így Magyarországon továbbra is az számít állandó gyepnek, amely a mezőgazdasági üzem vetésforgójában legalább öt éve nem szereplő, gyep vagy egyéb egynyári takarmánynövény természetes (vetés nélküli) vagy művelés útján (vetéssel) történő termesztésére használt földterület.

Igen kombinálhatja, mert sem a Stratégiai Tervben, sem a rendeletekben nincs korlátozás arra vonatkozóan, hogy a táblán belül egyetlen megoldást kell alkalmazni.

Ez nem elfogadható. Az „erózióvédelmi sáv” fogalma egy és oszthatatlan. Tehát egyféle erózióvédelmi sáv van; méghozzá az, ami a HMKÁ 8. szerinti „nem termelő tájképi elemek” sorába tartozik. Egy kukoricával és zabbal bevetett terület nem összeegyeztethető a „nem termelő” jelzővel.

A felület javításra került.

Amennyiben a kukorica főnövényként van bejelentve (és nem másodvetés), akkor utána már nem kell takarónövényt (másodvetést) vetni.

A vetés lehetősége vagylagos, azaz egyéb választás esetén nem kell az erózió védelmi sáv. Az eróziós útvonalra 2023-ban nem lesz fedvény. A szintvonalakkal párhuzamosan 3-20 m és szélességben kellene kialakítani 100 m- ként.

2023-ban még vezetheti papír alapon, de 2024. január 31.-ig az abban szereplő adatokat fel kell vezetni az elektronikus felületre. Fontos, hogy ebben az esetben is június 20.-a után lépjen be az elektronikus felületre és legalább egy mentést végezzen el a felületen.

A szabályozásnak nincs kapcsolata a területalapú támogatásokkal. A gazdaság mérete amennyiben több mint 10 ha, - ebbe beletartozik az erdő terület is -, akkor kell a szántóterületekre jelenteni a rovaros kezeléseket. 

A 2007. évi XVII. tv. 44 . § (7) bekezdése szerint a közeli hozzátartozó is jogszerű földhasználónak minősül, így a támogatás vonatkozásában nem elvárt a földhasználat bejelentése ebben az esetben.

Amennyiben a HMKÁ6-ot másodvetéssel kívánja a gazdálkodó teljesíteni, úgy a másodvetést december 31-ig fenn kell tartani.

A PIH01 nem megfelelő talajtakarás esetében, ha az egész évben fekete. A parlagot augusztus 31-ig kell fenntartani. Fekete parlag esetén is teljesíthető a talajtakarás, ha ezt követően másodvetés, vagy őszi kultúra kerül. Amennyiben parlaggal teljesíti, úgy csak a TAR10 megfelelő.

Az agronómiailag indokolt időn belül – max 30 nap a tarló talajba dolgozása és a vetés között – elvégezheti a szervestrágyázást. Feltételességben a talajtakarást az őszi kultúrával teljesíti. Hagyományos másodvetésnél a 60 nap nem releváns.

A csávázott vetőmag is növényvédőszer, tehát nem mehet a vízvédelmi sávra. A szankciót a  14/2023. (IV. 19.) AM rendelet 12. melléklete tartalmazza. Adott esetben az üzem számára nyújtott valamennyi kifizetés 3-5 %-a lehet a szankció ellenőrzés esetén.

A forgót szintvonalakkal párhuzamosan javasolt kialakítani, mint egy "szoknya"

A másodvetést október 31-ig el kell vetni, ezt követően nem elfogadható.

2024 vonatkozásában a másodvetéssel valóban teljesíteni tudja, hogy január 1-től talajtakarás legyen a területen augusztus 31-ig. Az egységes kérelembe bejelentenie abban az esetben kell, ha 2023-ban a HMKÁ6 esetében december 31-ig történő talajtakarást ezzel szeretné megvalósítani, mint kötelezettség egyik lehetősége.

Megfelelő a HMKÁ6 vonatkozásában, de a HMKÁ7 másodvetés definíciója szerint nem megfelelő (Poaceae családok), illetve a másodvetést december 31-ig a területen kell tartania.

HMKÁ 6 esetében a másodvetést fenn kell tartani december 31-ig. Azonban választható a tarló fenntartását szeptember 30-ig, ekkor ezen dátum után végezhető agrotechnika.

AKG esetében is jelölhető 2023-ban a derogációs parlag, bármely a 14/2023 rendelet 16. számú melléklete szerinti élelmiszercélú növényre.

AKG esetében is jelölhető 2023-ban a derogációs parlag, bármely a 14/2023 rendelet 16. számú melléklete szerinti élelmiszercélú növényre.

Nem bálázhat, hiszen nem lehet termelni ezen időszak alatt a területen.

A jogszabályban írtak a következőt mondják: „Ha a jogszabály vagy a pályázati felhívás eltérően nem rendelkezik…”

A jelenlegi AKG felhívás a következőt írja el: „be kell jelentenie a következő agrotechnikai műveleteket: zöldtrágyázás megvalósítása esetén a zöldtrágyázásra kerülő növényfajt, a munkálat végzésének helyét és időpontját, a növényállomány beforgatását, a munkavégzést követő 15 napon belül”. Továbbá valamennyi munkaműveletre ez vonatkozik.

Összefoglalva: Előre nem kell bejelenteni a agrotechnikai műveleteket, csak a munkálatok elvégzése után, ahogy eddig.

Feltételesség esetében csak 12 % feletti ültetvények esetében van talajtakarás előírás HMKÁ 6-nál a Feltételességhez kapcsolódóan.  12 % alattinál nincs ilyen előírás, csak az ültetvény kivágás és újratelepítés időszakára vonatkozóan. Ha viszont AÖP-ben az évelő kultúrával történő talajtakarás gyakorlatot választja az ügyfél, ott minden ültevényre kötelező (itt 12% feletti és 12% alattira is vállalja).

Nem szabja meg a rendelet. Bármi ami az adott területen szóba jöhet pl. mulcs, szárazságtűrő növénytakaró, spontán növényzet gyommentesen.

Igen, az adatváltozásra vonatkozó szabályok keretein belül. A konkrét esetben ez két új tábla létrehozását jelenti a korábbi egy helyett, amelyek együttes területösszege nem lehet nagyobb az eredeti tábláénál.
Az ügyfél ezzel a 2023-as EK-ját szerkeszti, amelyben a módosítás után is az idei főnövénynek kell szerepelnie. Tehát bontsa a táblát, jelölje meg rajtuk az eltérő talajtakarást, de a 2023-as főnövény hasznosítási kódot egyik utódtáblán se módosítsa! A 2023-as EK az idei főnövényeket kezeli, a 2024-eseket nem (akkor sem, ha 2023 szeptemberében vetik őket)! Ha az ügyfél már most is tisztában van ezzel a körülménnyel, akkor ne várjon június 9.-én már tisztában van a fenti körülménnyel, akkor az alapkérelmet is már ennek megfelelően adja be. Amennyibe az ügyéfl június 9.-e után realizálja, hogy a táblája különböző részein eltérő takarást akar megvalósítani, akkor erre – az EK pontosítására vonatkozó jogszabályi kivételekkel – szeptember 29-ig van lehetősége. Ügyeljünk azonban arra, hogy amennyiben utólag egy táblát az EK-ban megbontunk és fizikailag nem különítjük el, úgy egybeművelés jön létre. Ez egyes jogcímek/intézkedések vonatkozásában nem megengedett, erre a körülményre is figyelemmel kell elvégezni a kérelem beadását/pontosítását (pl. 30 ha-os táblaméret vállalásnál).

2023-ban élhetnek a derogációs parlag jelölés lehetőségével.

A Kincstár az EK 2023 felület fejlesztésekor ezt elvetette, mert az egységes kérelemben olyan jogcímekben is lehet igénylést benyújtani, amelyekre a feltételesség nem vonatkozik. Emiatt nincs jogalap arra, hogy a feltételesség miatt megakadályozzák a kérelem benyújtását ezekben a jogcímekben. Ha az ügyfél egyáltalán nem jelöl vagy nem jelöl elegendő területű NPLFA-t, a feltételességgel érintett kérelmekben - még szándékosság megítélése esetén is - történik kifizetés (az első évben mindenképp), így az ügyfél jobban jár, mintha egyáltalán nem nyújtott volna be kérelmet. (A feltételességből adódó jogkövetkezmény minden esetben „csak” a megítélt támogatásokból kerül elvonásra, a támogatásoktól függetlenül befizetendő „büntetést” nem keletkeztet.) Ebben változás nem valószínűsíthető.

Amennyiben a táblaszegély stb. támogatható terület és van rá az ügyfélnek jogszerű földhasználata, úgy természetesen igényelhető rá a támogatás, és az elfogadásra kerül. Az ellenőrök is ugyanazon fedvényt látják.

Igen, lehet.

A közeli hozzátartozók igénylésénél a születési anyakönyvi kivonat, vagy nagyszülők esetében több kivonatot is (minden rokoni fokozat követhetőségéért) csatolni célszerű a jogszerű földhasználat bizonyításaként, így elkerülhető az év végi földhasználati végzés kiküldése.

TAR10 parlagként jelölhető az ideiglenes gyep, amennyiben nincs lehordva a kaszálék augusztus 31-ig.

Nem, eddig sem jelezte.

Engedélyezett erdőtelepítés kiválthatja a gyep helyreállítást, de 0,25 ha alatti területet nem is fognak helyreállíttatni.

Igen, kivéve kukorica és szója területet.

Nincs mentessége. Ideiglenes gyepre jelölhet NPLFA területet, kaszálékot augusztus 31.-ig nem hordhat le róla.

Nincs rá 2023-ban megoldás.

Igen, de szerződést kell kötni az intergrátorral, ami tartalmazza a helyrajzi számokat is.

2023-ban kizárólag szántó területen elhelyezkedő, a HMKÁ 8 előírás kapcsán minimum arány elérésére felhasznált kis vizes élőhely számolható el támogatható területnek. A HMKÁ 8. előírás keretében elszámolható a nem termelő beruházások keretében létrehozott vizes élőhely, továbbá a gazdálkodó által változásvezetéssel bejelentett bármilyen kis vizes élőhely, ami megfelel feltételesség rendelet szerinti kritériumoknak.

Az Európai Bizottság döntése értelmében 2023-ban a tagállamok élhetnek bizonyos könnyítésekkel a HMKÁ 7 szerinti vetésváltási szabályok, valamint a HMKÁ 8 szerinti nem termelő területek vonatkozásában. A vetésváltási szabályokban ez azt jelenti, hogy az önmaguk után semmiképpen nem vethető növények kivételével nem kell alkalmazni idén a vetésváltási szabályokat. Magyarország él ezzel a lehetőséggel. A HMKÁ 8 esetében pedig azt jelenti az átmeneti mentesség, hogy a parlagon hagyott területnek szánt táblákon van mód élelmiszer célú növénykultúrákat termeszteni. Az ilyen táblák idén annak ellenére is elszámolhatóak „talajtakarásos parlagként”, hogy ott tényleges termelő tevékenységet folytatnak. Figyelem! A Bizottság döntése alapján kukorica és szójabab nem vethető ezeken a területeken! Az elfogadható élelmiszer célú növénykultúrák listáját a 14/2023. AM rendelet 16. melléklete tartalmazza.

Igen, figyelembe kell venni. Az idén alkalmazott átmeneti mentesség csupán a 2022-höz képest 2023-ban termesztett növények vonatkozásában jelent könnyítést. 2024-ben ugyanez már nem alkalmazható 2023-hoz képest. Más szavakkal: a 2023-ban termesztett növények nem válnak „láthatatlanná” az elkövetkező évek kérelmezéseiben, illetve a követendő előírások betartásakor.

Nem. A talajnak háborítatlannak kell lennie, szárzúzás, kaszálás viszont megengedett.

Amennyiben annyira sérült a fa, hogy szükséges kivágni, úgy vis maior keretében kell ezt jelenteni a Kincstárnál. A vis maior jelentéshez fotó csatolása és GPS koordináták is kellenek. Továbbá pótlási kötelezettsége van ügyfélnek, lehetőleg őshonos fafajjal.

Ha feketén tartja akkor PIH01.Ha január 1.és  augusztus 31 között nem végez mezőgazdasági tevékenységet, tehát még a kaszalékot se hozza le a területről, úgy TAR10 kód is megfelelő lehet.

A feltételesség szabályait tartalmazó 14/2023 AM rendelet 35. §-a szerint: Fát, bokrot és sövényt március 1. és augusztus 31. között tilos kivágni.
A kivágási tilalomra vonatkozó HMKÁ előírás a gazdaság területén található minden fa, bokor és sövény esetében érvényes, így a rövid vágásfordulójú fás szárú energetikai ültetvényekre is.

A tisztító legeltetés mindenképpen eseti. Maximum annyi fér bele, hogy "megjáratják" a területen a jószágot, hogy a nagyon elburjánzott növényzetet megtapossa, megjárja. Általánosságban akkor alkalmazandó, ha a tábla egy részén olyan vegetáció jelenik meg, aminek a szárzúzása nem megoldható, vagy nem jelent kielégítő megoldást. Ám a  legeltetésnek ilyenkor is térben célzottnak, időben pedig korlátozottnak kell lennie.

Igen, egy adott támogatási jogcímben mindig csak az egyik alap feltételrendszerben meghatározott szankció kerül levonásra.
Tehát pl. BISS+ CRISS esetén a feltételesség keretében meghatározott jogkövetkezményt alkalmazzuk, míg VP Erdősítésben 2023-ban a KM szankció lesz érvényes.
Ennek azért is van jelentősége, mivel a szankciószámítás módja, a szankciók összegzése eltér(het) a két feltételrendszerben. A feltételességet és a KM-et - a vonatkozó támogatások igénylése esetén – a gazdaság teljes területén be kell tartani, tehát nem lehetne olyan területe a gazdaságnak, ahol az ügyfél következmények nélkül megszegheti az előírásokat és követelményeket.

Ha egy ügyfél csak KM-ben releváns jogcímekben nyújt be igénylést (pl. csak VP Natura 2000 erdő, VP EKV, VP Natura 2000 gyep), de közvetlen támogatást vagy AKG-t, ÖKO-t nem igényel, akkor a feltételesség előírásai és követelményei rá nem vonatkoznak, csak a KM feltételrendszere. Így az új előírások (pl. nem termelő tájképi elemek és területek minimális aránya szántón) rá nem vonatkoznak, érvényesek viszont továbbra is a feltételességből kiesett állatjelöléses JFGK-k.
Míg annak, aki csak BISS+CRISS-t, esetleg AÖP-t igényel, a KM-mel már nem kell foglalkoznia, csak a feltételességben előírtakat kell figyelembe vennie.
És az ügyfelek egy jelentős részére mindkét feltételrendszer érvényes lesz, mivel mindkét jogcím csoportból nyújtanak be támogatási kérelmet, amint az a fent írt példa (BISS+CRISS, VP Erdősítés) is mutatja.

Igen,  táblaszegély a tábla része, a tábla részét képezi. Ez alapján az alapszintű-jövedelemtámogatás, valamint a termeléshez kötött támogatás is a teljes táblára jár. Fontos kiemelni, hogy a termeléshez kötött támogatások esetében előírt minimális szaporítóanyag használatát szintén a tábla – táblaszegéllyel együtt értendő - teljes területére teljesíteni kell.

Ez a vetésváltás szempontjából még önmaga után történő termesztésnek számít. A PIH01 jelölésétől függetlenül a kukorica önmaga után történő termesztése valósul meg. A PIH01 vetésváltás szempontjából csak akkor kerül figyelembevételre, ha legalább egy teljes naptári év kimarad a növények betakarítása és a következő kultúra vetése között.

A kérdés ennyire általánosan feltéve nehezen válaszolható meg, nem mindegy, hogy egy téli időszakra talajtakarást biztosító, vagy egy teljesen más kondíciók között megvalósítandó nyári takarónövény-keverékről van szó. Javasoljuk a hasznosítási kódtár „AÖP/HMKÁ8 talajtakarásos parlag növények” oszlopban x-szel jelölt fajok áttekintését, azonban a feltételességben szereplő minimális talajborításra vonatkozó előírás szempontjából gyakorlatilag bármilyen növény elfogadható, ami a szükséges időszakban élő növényként biztosítja a talajtakarást.

Derogációs parlagként (élelmiszer célú termesztés esetén) csak a 14/2023. (IV. 19.) AM rendelet a 16. mellékletben felsorolt növényekkel hasznosított táblát lehet jelölni.
Az olajlen nem szerepel a 14/2023. (IV. 19.) AM rendelet 16. mellékletében.

A 2007.évi XVII tv szerint 44§ 7 bekezdése szerint közeli hozzátartozóként is igényelhető, a dupla támogatás igénylés elkerülése mellett.

A VP AKG 2021 területeken az egységes kérelem beadási ideje alatt jelölni szükséges a főnövényt. Ezt az ügyfélnek a 2023. évben (is) a valóságnak megfelelően szükséges megadni. VP AKG 2021 keretében a terület akkor fogadható el, ha a mezőgazdasági termelő a termeszteni kívánt növénykultúrát a benyújtási időszak vége előtt el is veti. Amennyiben a EK beadási idő végén (jún. 9.) az utolsó benyújtott egységes kérelemben az AKG vállalással érintett táblán PIH01 vagy TAR10 hasznosítási kód szerepel, az a tábla VP AKG 2021 jogcímben nem támogatható.

Folyamatban van a 14/2023. AM rendelet módosítása. Ennek keretében a rendelet 14.§ (1) bekezdésének c) pontja kiegészül azzal, hogy nem csak a tarló, hanem a növény (legyen az tárgyévi főnövény vagy másodvetés, harmadvetés, stb.) szeptember 30-ig történő megőrzése is az előírás teljesítését jelenti.

Nem kizárólag a termesztett növény faja, hanem pl. az állománysűrűség is meghatározza azt, hogy kellő fedettséget biztosít-e egy növénykultúra az erózióérzékeny területen. Pl. a repce 24 cm-nél nagyobb sortávra vetve nem biztosít kellő fedést, de gabonasortávra vetve már igen. Jellemzően a kapás növények sem biztosítanak kellő fedettséget nagy sortávjuk és tőtávjuk miatt. Az állománysűrűségen túl az is lényeges, hogy az adott növény meddig van a területen. Pl. a nyár első harmadában lekerülő hiába nyújt megfelelő fedettséget a betakarítás időpontjáig, ha utána egész nyáron és kora ősszel fedetlen a talajfelszín. Egy zöldborsó után tehát mindenképpen szükséges valamilyen talajtakarásról gondoskodni. Ezzel szemben egy ősszel lekerülő növényállomány időben megfelelő fedettséget biztosít (pl. szója).

Ha a terület a gazdálkodón kívülálló okok, pl. kisajátítás miatt csökkent, akkor a gyepet nem ő törte fel, így nem sértette meg a feltételeket sem. Ugyanakkor az eljárásban ezt neki kell igazolnia.

A konyhakertekre sem az uniós jog, sem a magyar KAP Stratégiai Terv nem fogalmaz meg mentességet a vetésváltás alól.

Amennyiben a kukorica főnövényként van bejelentve (és nem másodvetés), akkor utána már nem kell takarónövényt (másodvetést) vetni. 

A feltételesség szabályait tartalmazó 14/2023 AM rendelet 35. §-a szerint „Fát, bokrot és sövényt március 1. és augusztus 31. között tilos kivágni.”
A kivágási tilalomra vonatkozó HMKÁ előírás a gazdaság területén található minden fa, bokor és sövény esetében érvényes, így a rövid vágásfordulójú fás szárú energetikai ültetvényekre is. Március 1. előtt vagy szeptember 1-jétől lehet vágni/kitermelni az előírással összhangban.

Talajtakarás szántóterületeken gyakorlat bejelentése

I. A táblát nem évelő növénykultúra termesztésével hasznosítja az ügyfél, és az egységes kérelemben nem évelő növénykultúra kerül bejelentésre főnövényként.
a) A nem évelő növénykultúra betakarítása után azt tervezi a gazdálkodó, hogy fennhagyja a tarlót.
A bejelentés során a táblára vonatkozóan vállalnia kell a gyakorlatot, és a talajtakarás módjának a tarlófennhagyást kell választania.
b) A nem évelő növénykultúra betakarítása után azt tervezi a gazdálkodó, hogy takarónövény vetésével vagy őszi vetésű növénnyel kívánja biztosítani a talajtakarást.
A bejelentés során a táblára vonatkozóan vállalnia kell a gyakorlatot, és a talajtakarás módjának a takarónövény vetését kell választania.
II. A táblát évelő növénykultúra termesztésével hasznosítja az ügyfél, és az egységes kérelemben az évelő növénykultúra kerül bejelentésre főnövényként.
a) Az évelő növénykultúrát be kívánja forgatni, és ősszel más növénykultúrát kíván vetni a gazdálkodó.
A bejelentés során a táblára vonatkozóan vállalnia kell a gyakorlatot, és a talajtakarás módjának takarónövény vetését kell kiválasztania agrotechnikai műveletként.
Ebben az esetben a talajtakaró növényt az évelő növény beforgatásától számított 15 napon belül el kell vetni. A vetés bejelentésekor meg kell adni, hogy mikor takarította be az évelő növényt (főnövény betakarítás időpontja). Az egységes kérelem felület ekkor jelezni fog, hogy a tarló beforgatásának időpontját is adja meg a gazdálkodó. Ebben az esetben a tarló beforgatásának időpontja az évelő növény beforgatásának időpontja.
b) Az évelő növénykultúrát fenn kívánja tartani a további évekre vonatkozóan is, vagy nem tervezi az évelő kultúra beforgatását a 2023. évben.
A bejelentés során a táblára vonatkozóan vállalnia kell a gyakorlatot, de agrotechnika bejelentésére nincs szükség.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy tarló főnövény (TAR10) esetében a II. pontban leírtak érvényesek!
Továbbá felhívjuk a figyelmet arra is, hogy PIH01 hasznosítású tábla esetében nem vállalható a gyakorlat. Mivel a talajtakarás szántóterületeken gyakorlat minden szántóföldi hasznosítású táblára vonatkozó előírás, ezért amennyiben a gazdaságban van PIH01 hasznosítású terület, abban az esetben nem lehetséges a gyakorlat vállalása!

Amennyiben a három lehetséges talajtakarási mód közül a tarlófennhagyást választja, akkor azt október 1.-től nem szükséges biztosítani.

Semmilyen dinnye nem vethető önmaga után, kivéve az EK rendeletben leírtaknak megfelelő másodvetés alkalmazásának esetét.

A feltételesség HMKÁ 5. előírása során fontos tisztázni, hogy az előírás 3 féle erózióvédelmi intézkedést említ.
Az előírás szerint tilos 12%-nál nagyobb lejtésű területen kapás növények (ideértve a kukoricát, napraforgót) valamint őszi káposztarepce 24 cm-nél nagyobb sortávolságon való termesztése.
Kivételt képeznek a szabály alól a következők:
1. A gazdálkodó direktvetést alkalmaz;
2. A gazdálkodó szintvonalasan, vagy rétegvonalakkal párhuzamos művelést alkalmaz; vagy
3. A gazdálkodó az eróziós jegyeket mutató lefolyási útvonalakon erózióvédelmi sávok kialakításával folytatott művelést alkalmaz.
A fenti megoldások kombináltan is alkalmazhatóak, a gazdálkodó szabad mérlegelésére van bízva, hogy a szántóterületén hol, milyen módszert alkalmaz az erózió elleni védekezés céljából, azonban elvárás, hogy a tábla teljes területét le kell fednie erózióvédelmi megoldással.
Fontos megjegyezni, hogy erózióvédelmi sáv vagy sávok kialakítása csak akkor kötelező, amennyiben a szántó táblán a gazdálkodó nem alkalmaz az erózió elleni védekezésre a fentiek közül egyéb (1. 2. pontban szereplő) megoldást. Erózióvédelmi sáv alkalmazása esetén a sávokat a táblán belül a lejtővel párhuzamos tengelyen mérve átlagosan legalább 100 méterenként szükséges kialakítani.
Kiemelendő továbbá hogy a tábla akkor minősül 12% feletti lejtésű területeken elhelyezkedőnek, ha
1. 2 hektárnál kisebb területű táblák esetében az adott tábla területének több mint 50%-a 12%-nál nagyobb lejtésű területen helyezkedik el, vagy
2. 2 hektáros vagy annál nagyobb területű táblák esetében az adott táblán belül a 12%-nál nagyobb lejtésű terület nagysága meghaladja az 1 hektárt.

A támogathatóság feltétele, hogy a nem védett NPLFA nagysága nem haladhatja meg a táblaméret 50%-át, ugyanis a tábla mezőgazdasági művelésének dominanciája ezzel biztosítható. Viszont ezzel kapcsolatban az ügyfélbarát és egyben NPLFA barát megközelítést követjük. A gazdálkodóknak figyelniük kell, ugyanis, aki arra vonatkozóan kap TMR figyelmeztetést, hogy túlment az NPLFA igénylése a táblaméret 50%-án, haladéktalanul javítsa az igénylését, ugyanis ezt szankciómentesen megteheti. Ha egy gazdálkodó ilyen értesítést kap, akkor ennek a korrekciós, segítő szándékú felszólításnak azonnal tegyen eleget. Abban az esetben viszont, ha mindezek ellenére az NPLFA nagysága az igénylés szerint mégis 50%-nál nagyobb mértékben foglalja el a táblaterületet, akkor a szankcionálási alap az a területnagyság lesz, mellyel túllépte az 50%-ot.

A feltételesség rendelet „Biológiai sokféleség megőrzése –HMKÁ 8 előírás értelmében lehet több éven át pihentetett terület, de az ide vonatkozó szabályokat be kell tartani. Ezek a következők:
„(1) A HMKÁ8 előírás alkalmazása során olyan, az Egységes kérelem rendelet szerinti parlagon hagyott terület fogadható el, amely
a) legalább tárgyév január 1-jétől augusztus 31-ig terjedő időszakban (a továbbiakban: pihentetési időszak) pihentetésre kerül és
b) a pihentetési időszakban a kaszálékot nem hordják le a területről.
(2) A pihentetés időszaka alatt gondoskodni kell a talaj takarásáról növényborítottsággal vagy a tarlómaradványok területen hagyásával.
(3) A parlagon hagyott területen a kultúrállapot fenntartása érdekében a tisztító kaszálás, a szárzúzás és a tisztító legeltetés megengedett.
(4) A mezőgazdasági termelőnek az egységes kérelmében nyilatkoznia kell arról, hogy a parlagon hagyott területen a pihentetési időszakban nem folytat mezőgazdasági termelést. Ha a mezőgazdasági termelő nyilatkozata szerint vagy a helyszíni ellenőrzés eredményeképpen megállapításra kerül, hogy a pihentetési időszakban mezőgazdasági termelést folytat, a terület nem fogadható el HMKÁ8 előírásban beszámítható területnek.
(5) Az öt évnél hosszabb ideig a HMKÁ8 előírás keretében parlagon hagyott területként elszámolt területet továbbra is szántóterületnek kell tekinteni.”

A HMKÁ 1 alapján az állandó gyepterületeket meg kell őrizni. Amennyiben mégis fel szeretné törni, úgy azt megteheti bármikor. Fontos megjegyezni, hogy amennyiben feltöri, úgy visszaállítási kötelezettsége keletkezhet. Amennyiben érzékeny gyepről van szó és nem rendelkezik gyepfeltörési engedéllyel, úgy kötelező érvényű visszaállítási kötelezettsége lesz. A KAP stratégiai céloknak megfelelően nem javasoljuk a gyepfeltörést.

A 2007.évi XVII. Tv. szerint 44.§ (7) bekezdése szerint közeli hozzátartozóként is igényelhető, a dupla támogatás igénylés elkerülése mellett.

A rendelet módosítása folyamatban van, melyről az AM Közlemény ad előzetes tájékoztatást: https://kormany.hu/dokumentumtar/kedvezo-valtozasok-a-kozvetlen-tamogatasok-2023-evi-szabalyaiban

A kérdésben említett, kultúrák elkülönítésére irányuló másodvetéses szabály módosításának lényege az, hogy három növényfajtól eltekintve itt is a nemzetség béli különbözőség lesz a főszabály.

A rendelet módosítása folyamatban van, melyről az AM Közlemény ad előzetes tájékoztatást: https://kormany.hu/dokumentumtar/kedvezo-valtozasok-a-kozvetlen-tamogatasok-2023-evi-szabalyaiban

A kérdésben említett, kultúrák elkülönítésére irányuló másodvetéses szabály módosításának lényege az, hogy három növényfajtól eltekintve itt is a nemzetség béli különbözőség lesz a főszabály.

Elég csak az érzékeny területen vezetni a GN-t, amennyiben azt kizárólag a JFGK 1. miatt teszi, s nincs egyéb (pl. nitrát-érzékeny terület; AÖP részvétel; AKG részvétel) GN-vezetési kötelezettsége. 

Táblánként értendő.

A kérdésben szereplő gyökérzöldségek és hagymafélék esetén a betakarítás után értelemszerűen nem marad tarló a területen, ami a talajtakarást biztosítaná, ezért a szeptember 30. előtti betakarítást követő 30 napon belül takarónövény vetése szükséges, ami lehet őszi kultúra, vagy másodvetés. A jelenlegi szabályozás alapján ebben az esetben a talajtakarást növényborítottsággal kell biztosítani december 31-ig.
A minimális talajborításra vonatkozó hatályos szabályozás módosítás alatt van, az erről szóló tájékoztatót az alábbi elérhetőségeken találja meg: https://kap.mnvh.eu/news/2023-05-26/205725/kedvezo-valtozasok-kozvetlen-tamogatasok-2023-evi-szabalyaiban

A gazdálkodási napló vezetésére a termelőknek elektronikusan és papír alapon is van lehetőségük. Az elektronikus vezetés egyik jogcímben sem kötelező. Az AÖP esetében javasoljuk gazdálkodási napló elektronikus vezetését, hiszen a tárgyévet követően elektronikusan kell azt benyújtani. A permetezési naplót viszont mindenhol kötelező elektronikusan vezetni.

Akkor kell kinyomtatni, amikor helyszíni ellenőrzést kap, ekkor ugyanis be kell azt mutatni. Addig nyugodtan vezetheti a gépén az excel táblázatban.

Igen.

Amennyiben fokozatosan újítják meg a facsoportot aképpen, hogy közben megmarad a – MePAR-ban lehatárolt – teljes területe és ezen a területen teljesül az a feltétel, hogy legalább 50%-ban fás szárú növények borítják (lásd. 13/2023 AM rendelet 1. § 16.pont: fa- és bokorcsoport fogalma), akkor a facsoport továbbra is facsoport marad, ellenkező esetben – ahogy Edina is írja – vis maior szükséges; viszont változásvezetést megszűnő facsoportra nem lehet indítani.

Minden elvégzett talajművelési munkálatot kötelező bejelenteni. A vetést, mint forgatás nélküli talajművelési munkálatot nem szükséges bejelenteni.

Amennyiben másodvet és a tarló nem marad fenn szeptember 30.-ig, úgy igen.

Szabályos, ekkor az árpával takarja a talajt.

Teljesül, de az AKG zöldtrágyanövényt október 31-ig elvetheti.

HMKÁ 6 szerinti talajtakarás és AÖP szerinti mikrobiológiai készítmény kijuttatás teljesülhet egyszerre a sekély tarlóhántás elvégzésével (mivel a mikrobiológiai készítmények funkcionáláshoz elegendő a szármaradványok egy részének talajba dolgozása);
HMKÁ 6 szerinti talajtakarás és AKG szerinti szármaradvány visszaforgatás a talajba nem teljesülhet egyszerre a sekély tarlóhántás elvégzésével (mivel a szármaradványok teljes tömegének talajba dolgozása a cél).

A feltételesség rendelet 14.§ 1) c) pontja az alábbiak szerint módosult:
„A talaj takarása biztosítható többek között: „…növény vagy tarló szeptember 30.-áig történő megőrzésével, azzal, hogy tarlóval borított területen legfeljebb sekély tarlóhántás és -ápolás végezhető.”
Ezt úgy kell értelmezni, hogy ha szeptember 30.-án tarló vagy bármilyen álló kultúra (akár főnövény, akár másodvetés!) van a területen, akkor a HMKÁ6 előírás megfeleltnek tekintendő. Tehát, ha pl. a másodvetésű csemegekukorica szeptember 30.-án még a táblán van, akkor HMKÁ6 szempontjából a terület rendben van. Ebben az esetben nem az a) ponttal felel meg a minimális talajborításnak, hanem a c) ponttal, azaz nem kell a kukoricát december 31.-ig a táblán tartani.
Ha szeptember 30.-án nincs növény vagy tarló a táblán, és nem őszi kultúra, hanem valamilyen másodvetés kerül a táblára (az előző kultúra lekerülése utáni 30 napon belül!), akkor annak december 31.-ig ott is kell maradnia.

Igen beleszámít és választani kell rá előírás(oka)t, ha AÖP-t szeretné igényelni a gazdálkodó. Emlékeztetünk ugyanakkor, hogy a gazdálkodó felelőssége olyan gyakorlatot választani, aminek megvalósítása nem ütközik az ÖKO tanúsítás feltételrendszerébe.

Igen, de fontos, hogy a feltételességben lehet a parlagra derogációval élni 2023-ban, az AÖP-ben viszont nem. Tehát ha a termelő az AÖP-ben ezt a gyakorlatot választja, akkor a
HMKÁ 8-ban sem élhet a derogációval.

Ha szeretne rá AÖP-t igényelni akkor igen, függetlenül attól, hogy konvencionális vagy ÖKO-s terület.

Nem. Abban az esetben jár a támogatás, ha vállal és teljesít gyakorlatot, ill. betartja a követelményeket.

Nem jár rá többlet támogatás. Minimum 2 pontot kell vállalni az AÖP támogatásért földhasználati kategóriaként.

Igen.

Az AÖP talajtakarónövényt nem lehet beforgatni\bedolgozni 02.28. elött. Ugyanitt emlékeztetünk, hogy az AÖP másik gyakorlatában (nevezetesen a 10%-os nem termelő terület kijelölésére irányuló gyakorlat keretében) elszámolt ökológiai célú másodvetés nem vehető figyelembe a talajtakarásos gyakorlatban.

Igen, ha szeretné a gazdálkodó igénybe venni a kifizetést. Ha nem szeretné igénybe venni, akkor nem kell választani.

A vetésváltás és a nem termelő területek esetében a Feltételesség keretében 2023-ban igénybe vehető átmeneti mentességek megítélése a következőképpen alakul AÖP-ben:
- a vetésváltási mentességgel élhet olyan termelő is, aki részt vesz az AÖP-ben, mivel a vetésváltásra ráépülő gyakorlat nincs a programban;
- a nem termelő területek kijelölésére vonatkozó mentességgel kizárólag akkor élhet az AÖPben részt vevő gazdálkodó, ha nem választja a ráépülő, 10%-os nem termelő terület kijelölési gyakorlatot a programban.

Az istállótrágya használat az AKG-ban szerepel. A két program közötti egyértelmű lehatárolás jegyében ezért nem szerepel e lehetőség az AÖP-ben. Az AÖP-ben a mikrobiológiai készítmények és a talajkondicionálók szerepelnek. A felhasználható készítmények listája ezen a linken érhető el.

A szerződés önmagában nem elfogadható, csak abban az esetben, ha a valóságban is megtörténik a forgatás nélküli művelés.

Igen. Pásztoroló vagy szakaszos legeltetés folytatása a gyepterület legalább 50 %-án legeltetési terv készítése mellett. Egy szakasz legeltetése ne haladja meg a 12 napot.

Külön-külön kezelhető, mert a Natura 2000 gyepre korlátos a választhatóság, de lehet mindkettőre a Natura 2000-es vállalást megtenni.

Nem.

Nem.

A táblaméretre vonatkozó AÖP-t nem választhatják.

A NATURA és a nem NATURA gyep külön földhasználati kategóriának számít. Egy földhasználati kategórián belül nincs lehetőség 2 csomag kialakítására.

Igen.

Nincs minimum hektár, mert ha egy adott földhasználati kategróiában a terület nem éri el a minimumot és arra nem választ előírást, arra nem kap támogatást sem.

Igen. Csak úgy kaphat támogatást, ha a minimum hektár alatti területre is vállal előírást.

Igen a szerlisták megtekinthetőek itt.

A kijuttatás dózisát az adott készítmény felhasználási és engedélyezési dokumentumának megfelelően kell meghatározni. Emlékeztetünk továbbá, hogy a gyakorlatok keretében kizárólag a tárgyévben kijuttatott mennyiségek vehetők figyelembe.

2-nél több pont vállalása, nem jár többlettámogatással, vagyis a támogatási összeg több pont teljesítése esetén sem nő.

Nem osztható meg küszöbérték feletti esetekben, tehát minden földhasználati kategóriára kell választania 2 pontot.

Igen, választható NATURA gyepre az AÖP. Földhasználati kategóriánkként kötelező a 2 pont értékű előírás vállalása.

Az AÖP választása nincs összefüggésben a vetésváltással vagy parlagoltatással. A 10 ha alsó méret miatt mentesül a HMKÁ 7 és HMKÁ 8 előírások alól. Ettől függetlenül vállalhat AÖP előírást, de dönthet úgy is, hogy nem vállal

A 4 vagy 7 % a Feltételesség része, ebben az esetben 2023-ban él a parlagra a mentesség, azaz termelhet élelmiszercélú növényt. Az AÖP-re a derogáció nem vonatkozik, azaz ott parlagoltatni kell talajtakarással, zöld növényi borítottsággal. Tehát, ha nem választja az AÖP 10 %-ot, akkor természetesen élhet a derogációval. (Egyébként, ha választja, akkor is élhet ezzel más egységen).

A Natura2000 gyep kivételt képez a kötelező vállalás alól, tehát elégséges csak a szántóra a vállalást megtenni.

Igen, a fenntartás is támogatott gyakorlat.

Gyomnövény esetében amire figyelni kell, hogy inváziós faj nem lehet a területen továbbra sem, a kultúrállamot megtartása szükséges. Alapcél a nedvességmegőrzés, szervesanyagpótlás és az erózió elleni védelem, mely utóbbi esetében cél a további fenntartás. Ha a sorköztakarás mulcsozással történik, a mulcsozással történő sorköztakarásra nem használható fel istállótrágya, komposzt, talajtakaró fólia, geotextil, egyéb szövetek, gyomgátló szőnyeg, zúzottkő, mosott kavics, műfű, gumigranulátum vagy bármilyen egyéb szintetikus anyag. Ha a sorköztakarás mulcsozással történik, a mulcsozásra felhasznált anyagnak január 1-jétől december 31-ig a területen kell lennie. Tehát nincs lehatárolva az, hogy mivel valósíthatja meg.

Ha a sorköztakarás egyéves növények vetésével történik, a sorköztakaró növénynek vagy maradványainak a tárgyév május 1. napjától szeptember 30. napjáig terjedő időszakban a területen kell lennie. A teljes időszakban annak a növénynek vagy maradványainak kell jelen lenni a területen, amit a mezőgazdasági termelő az egységes kérelemben bejelentett. A rendeletben nincs lehatárolva, hogy ennek a sávnak milyen szélesnek kell lennie, de a cél az, hogy a talajtakarás minél nagyobb területen valósuljon meg.

Igen, kell legeltetési terv.

A villanypásztor önmagában nem minősül „pásztoroló legeltetésnek”. Legfeljebb a „szakaszos legeltetésnél” van létjogosultsága.

Igen. Vélelmezzük, hogy a kérdés arra irányul, ha a gazdálkodó 2023 őszén minden szántós tábláján őszi vetésre készül, amit majd a 2024. évi EK-ban fog főnövényként szerepeltetni. Ebben az esetben megfelel a lenti szabálynak. Ez a növényborítás ugyanis jelen lesz a területen 2024. február 28-ig, illetve azt követően is.

Nyári, őszi betakarítású kultúrák után gondoskodni kell a folyamatos talajtakarásról a következő évi tavaszi kultúra előkészítő munkálatainak megkezdéséig, de legalább február 28-ig:

- őszi vetésű kultúrával;

- a Feltételességről szóló rendelet vonatkozó mellékletében felsorolt takarónövényekkel vagy azok kizárólagos keverékeivel (kivéve az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó agrár-környezetgazdálkodás intézkedésben zöldtrágyaként vetett másodvetést) vagy

- a tarló fennhagyásával annak kultúrállapotban tartása mellett.

A pásztoroló legeltetésnél nem lesz 12 napos szabály, csak a szakaszos legeltetésnél. Ott pedig erősen ajánlott a villanypásztor vagy hasonló megoldás.

Ezen felül a pásztoroló legeltetést vállaló termelőnél sem lesz megtiltva a villanypásztor használata pl. táblahatáron vagy a szomszéd gulyával/nyájjal való keveredés megakadályozására.

Amennyiben AÖP támogatást szeretne úgy mindenképp kell vállalást tennie. A gazdálkodónak a mezőgazdasági üzem minden földhasználati kategóriájára vonatkozóan legalább 2 pont értékű, de legfeljebb 4 pont értékű gyakorlatot kell vállalni azzal, hogy nem kötelező gyakorlatot vállalni az adott földhasználati kategóriára, ha tárgyévben a mezőgazdasági üzem

- szántóterületeinek együttes nagysága az 5 hektárt nem éri el,

- egyéb gyepterületeinek együttes nagysága az 5 hektárt nem éri el,

- ültetvény területeinek együttes nagysága az 1 hektárt nem éri el,

- Natura 2000 gyepterületére vonatkozóan mérethatártól függetlenül.

A vásárlás időpontja irreleváns. A felhasználás időpontja számít, valamint az, hogy eltarthatósági időn belül történt-e a felhasználás. A vásárlásról szóló dokumentumokat mindenképpen őrizze meg a termelő, azok ugyanis az esetleges helyszíni ellenőrzés keretében vizsgálandók.

Az előírás választható.

A kötelezettségvállalási időszak alatt legalább egy alkalommal a területen képződő melléktermékek (különböző szalma- és szármaradványok) visszaforgatása a talajba előírás teljesíthető a területen képződő melléktermékek (különböző szalma- és szármaradványok) talajba való bedolgozásának elvégzésével is. 2022. novemberben ennek megfelelően módosult minden érintett pontján az AKG pályázati felhívás.
Tehát nem kell beforgatni, csak bedolgozni, és azt elég 10 cm-ig, vagy a felszínen. Tehát választhatja a gazdálkodó a Forgatás nélküli gyakorlatot.

Az AÖP gyakorlatok választása önkéntes. Ha a gazdálkodó a forgatás nélküli talajművelés gyakorlatot választja, annak keretében a művelésbe vont szántóterület legalább 50%-án forgatás nélküli művelésmód alkalmazása szükséges szűkített növényvédőszer-hatóanyag használat mellett, melynek a listája a kap.mnvh.eu honlapon található. link: https://kap.mnvh.eu/news/2023-04-27/111837/kap-strategiai-terv-nemzeti-iranyto-hatosaganak-32023-szamu-kozlemenye-2023. Az említett AÖP gyakorlat keretén belül glifozát használata TILOS. Ez a tarlókezelésre is vonatkozik. A szerlisták bővítésére idén, 2023-ban már nincs lehetőség. A szerlisták frissítését a Nemzeti Irányító Hatóság évente egyszer, a NÉBIH javaslata alapján, legkésőbb tárgyév február 1-jéig teszi közzé. Azt érdemes szem előtt tartani, hogy az esetleges későbbi frissítések semmi esetre sem fogják „beengedni" a glifozátot a forgatás nélküli AÖP gyakorlatba. Ez ugyanis elfogadhatatlan az Európai Bizottság álláspontja szerint.

Igen, elég az egyszeri állatlétszám megléte.

ÖKO esetében a gyepmegőrzés – lemért poligon miatt – előírt, tehát azt nem választhatja. Minden mást igen.

Nem. Évi egyszeri kaszálás gyakorlat esetében kizárólag a kaszálék lehordásával járó kaszálás fogadható el. A tisztító kaszálás nem elfogadható.

A díszfaiskola állandó kultúrának minősül a feltételesség kapcsán. A talajtakarásra vonatkozóan két előírás kapcsán lehet érintett: 12% feletti lejtésű területen gondoskodni kell a sorköz talajtakarásáról legalább mulcsozással vagy egynyári növények vetésével (természetesen a gyepesítés vagy évelő takarónövény is elfogadható). Ültetvények esetén az ültetvény kivágása és újratelepítése között gondoskodni kell a talaj takarásáról. Vetésváltásban az állandó kultúrával érintett területeken nem kell vetésváltást megvalósítani. AÖP keretében ültetvényre vonatkozó gyakorlatot választhat az ügyfél.

Nem. Aki a karbamid műtrágya környezetbarát használata gyakorlatot választja, annak az ügyfélnek minden tábláján, melyen karbamid műtrágyát használ, be kell tartania a gyakorlat előírását.

Igen. Az AÖP egy választható jogcím.

Igen. A lényeg az, hogy a sorköztakarás megvalósuljon a teljes táblán.

Felhasználást igazoló dokumentumok:
    - saját beszerzés esetén saját névre szóló érvényes, mennyiségre vonatkozó adatot tartalmazó számla,
    - nem saját névre szóló számla esetén, vagyis termeltető, őstermelők családi gazdasága, termelői integrációs szervezet, termelői csoport vagy termelői szervezet által történő beszerzés esetén,
         a) a termeltetővel, őstermelők családi gazdaságával, termelői integrációs szervezettel, termelői csoporttal vagy termelői szervezettel kötött szerződés,
         b) a termeltető, őstermelők családi gazdasága, termelői integrációs szervezet, termelői csoport vagy termelői szervezet által a mezőgazdasági termelő részére átadott karbamid műtrágya mennyiségét, valamint a származás megjelölését tartalmazó, a termeltető, őstermelők családi gazdasága, termelői integrációs szervezet, termelői csoport vagy termelői szervezet által kiállított dokumentum
         c) a termeltető, őstermelők családi gazdasága, termelői integrációs szervezet, termelői csoport vagy termelői szervezet nevére szóló érvényes, mennyiségre vonatkozó adatot tartalmazó számla másolatával (amelyen a feltüntetett vételár kitakarható) és
    - saját és nem saját névre szóló számla esetében is a felhasznált mennyiséget és a felhasználhatósági időt igazoló kísérő dokumentumok másolata vagy göngyöleg.

Nem. A sorköztakarásnak január 1-től december 31-ig a területen kell lennie.

Igen. A kétféle megközelítésre azért van szükség, mert egy tábla területe nem feltétlenül éri el a gazdaság 5%-át.

Hatóanyagot.

Napraforgónak.

Nem. A mikrobiológiai készítményt a 2023. évre vonatkozó igénylés kapcsán 2023. év során kell alkalmazni, de nem feltétlenül a főnövényre.

A pásztoroló vagy szakaszos legeltetés gyakorlatban részt vehet VP AKG-ban résztvevő tábla.

Nem, mert a nem termelő tájképi elemek és területek kijelölése gyakorlatnak van egy másik előírása, mely szerint ebből a nem termelő elem és parlag összeterülete a szántóterület legalább 5%-át kell hogy elfoglalja (ebbe az utóbbiba nem számítódik bele a nitrogén megkötő növényekkel bevetett terület és az ökológiai másodvetés).

Igen.

A gyakorlatot a mezőgazdasági termelő évelő szántóföldi növénykultúrák esetében a betakarítást követő tarló fennhagyással teljesíti.

Ültetvény.

Nem elfogadott. Lábon álló kultúrára történő kijuttatás nem lehetséges.

Nem, amennyiben történik bármely táblán karbamid kijuttatás, azt az AÖP vállalásnak megfelelően kell kijuttatni.

Igen, de csak max. 10 cm mélységig tárcsázható, illetve gyommentesen tartást is jelent.

Igen, de ebben az esetben a talaj és növénykondicionáló szerek, nitrogénmegkötő készítmények alkalmazása gyakorlatot tudja teljesíteni.

Amennyiben aznap megtörténik, úgy elfogadható.

Nem, az egész táblán kell alkalmazni a gyakorlatot, azaz a példában az egész 12 ha-on.

Igen, felhasználható. Felhasználható bármilyen dokumentum, mely igazolja a szavatossági időt. A göngyölegen feltüntetett szavatossági idő megfelel igazolásnak.

A közvetlen támogatásoknál – így az AÖP-ben is – alapvető szabály, hogy a mezőgazdasági termelő teljes gazdaságára vonatkoznak a kötelezettségek; még akkor is, ha vannak olyan területei, amelyekre nem kér támogatást. A példában említett esetben az az irányadó, hogy mekkora a gyepterülete, és hogy az részben vagy egészben Natura 2000 besorolású-e. A Natura 2000 gyepek és az egyéb gyepek különálló földhasználati kategóriát képeznek. A Natura 2000 földhasználati kategóriába tartozó gyepekre (legyen abból bármennyi hektárja a termelőnek) nem kötelező gyakorlatot választani az AÖP-ben, ám ilyen esetben ezekre a gyepekre AÖP támogatás sem jár. Az egyéb gyepek esetében akkor lehet eltekinteni a gyakorlatválasztástól, ha ebben a földhasználati kategóriában a gazdálkodónak kevesebb mint 5 ha gyepe van.  A gyakorlatválasztási kötelezettség szempontjából annak nincs jelentősége, hogy a gyepterületekre igényelt-e alaptámogatást a termelő.

Egy gyepterület Natura 2000 besorolása a fedvénnyel való érintettségtől függ, s nem attól, hogy igényelnek-e rá Natura 2000 kompenzációs támogatást. Az AÖP szempontjából tehát nincs jelentősége annak, hogy Natura 2000 kompenzációs támogatást igénybe vesz-e a termelő. A mezőgazdasági termelőnek ugyanakkor nem kötelező gyakorlatot vállalnia a Natura 2000 gyep földhasználati kategóriára, mérethatártól függetlenül.Natura 2000 gyepterület akkor részesülhet AÖP támogatásban, ha a mezőgazdasági termelő ezen terület vonatkozásában az egységes kérelemben gyakorlatot vállal. Natura 2000 gyep: az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet alapján Natura 2000 területnek minősülő, a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerben (a továbbiakban: MePAR) lehatárolt tematikus fedvény szerinti földterület, amely esetében az adott táblának legalább 50%-a érintett.

Az AÖP ezen választható gyakorlata esetében az előírás a karbamid tartalmú műtrágyákra vonatkozik. A rendelet szerint ezen műtrágyák teljes nitrogén tartalmára vonatkozik a szabály. Ha egy készítmény a karbamid mellett más nitrogénforrást is tartalmaz, akkor a 35-90 kg sávba az a nitrogéntartalom is beleszámít. Azon kezelésekre nem vonatkozik a gyakorlat, amikor karbamidmentes műtrágyát vagy szervestrágyát juttat ki a termelő a területre.

Mind az ÖKO, mind az AKG túlmutat a gyepek egyszerű megőrzésén, mert eleve a gyepek kaszálásos vagy legeltetéses hasznosítására irányul. Emiatt ez egy automatikusan teljesülő vállalás lenne számukra AÖP-ben, ami a kettős finanszírozás kockázatát hordozza magában. Tehát ők nem választhatják.Tejszerkezet VP keretében az idei évben választható. Natura 2000 esetében nem választható gyakorlat.

Mivel a Natura 2000 gyepterület külön földhasználati kategória (és nem kötelező rá a vállalás alapesetben), így a Natura 2000-es gyepek minimum 50%-án is legeltetni kell külön.

Sajnos a mikrobiológiai készítmény kijuttatása gyakorlatot nem tudja választani ebben az esetben. Javasoljuk a talaj- és növénykondicionáló szerek, nitrogénmegkötő készítmények alkalmazása gyakorlatot választani.

Igen.

Igen.

Igen, amennyiben az adott területekhez kapcsolódó választott gyakorlat minden kritériuma teljesült (gyakorlat alkalmazása, lejelentések, GN rögzítések stb.)

Sajnos minden karbamid tartalmú készítményre előírás a talajba dolgozás, ha ezt a gyakorlatot választotta. Az említett példa esetében nem teljesül a gyakorlat.

Betakarításnak ebben az esetben a lucerna kaszálása és a kaszálék lehozatala számít. A gyakorlat teljesítése úgy valósul meg, hogy a tarlót meghagyja következő év február 28-ig, csak ezután művelheti ki.

A vonatkozó jogszabály fogalomtára alapján megengedett.

Igen, választható. Időbeli megkötés az illetékes természetvédelmi hatóság, illetve az illetékes nemzeti park igazgatóság által lehetséges. Az  5-10 % kaszálatlan terület meghagyása nem jelent problémát, hiszen ez a Natura 2000 gyepterületek kötelezően betartandó földhasználati eleme. A jogszabály nem emeli ki külön a tisztító kaszálást és azt sem, hogy "begyűjtéssel" járó kaszálás kell, tehát elvégezhető ezzel.

Jelenleg még nem ismert a kitöltési útmutatót, sem az, hogy a választott gyakorlat esetében milyen kötelező adattartalom az elvárt.

Az előírást táblaszinten kell érteni. Azaz az 50%-ban érintett táblákon minimum két szakaszt kell kijelölni. A többi táblán (amire nem ezt a vállalást tette vagy nem érintett a vállalásban, tehát a kevesebb, mint 50%-on), ott nem kell kötelezően betartani a gyakorlat előírásait.

Igen.

Igen, ha a következő év február 28.-ig a lucernát nem műveli ki (nem töri fel).

Igen, mert ebben az esetben legeltetett területnek számít, így az ALL01-et kell választani. Így vállalható az alternáló kasza gyakorlat.

Igen.

Ez esetben legeltetett táblának számít (ALL01-nek kell jelölnie, nem ALL02-nek), de teljesíti a gyakorlatot.

Az összes szántóterületbe beleszámítanak, de mikrobiológiai készítmények kijuttatása nem történhet lábon álló kultúrában. Amennyiben tárgyévben (ősszel) feltöri a pillangóst, akkor tarlómaradványra kijuttatva, leforgatva használhat mikrobiológiai szert. Fontos, hogy ebben az esetben a gyakorlat1-et ne válassza a gazdálkodó.

Igen, amennyiben egyéb gyep kategóriába számít, azaz nem Natura 2000-es.

Igen. A gazdálkodási naplóban aznapra rögzítse majd az adatokat.

Agrotechnikai műveletként, 15 napon belül meg kell jelölni a kijuttatott mikrobiológiai készítmények pontos megnevezését és kijuttatásának időpontját. Igen, be lehet jelenteni visszamenőlegesen is.

A 15/2023 AM rendelet ide vonatkozó része nem tartalmaz konkrét paramétereket erre vonatkozóan. A "facsíkokra" nem kötelező a takarás.

Igen.

A szálas fehérje szántóban szerepel, ott nem választható az alternáló kasza AÖP vállalás, tehát így nem kell azzal kaszálnia.

Naptári évre vonatkozik a vállalás.

Forgatás nélküli talajművelés vállalása esetében a 2023.01.01. és a 2023.12.31. között elvégzett munkálatok lényegesek, mivel azt vállalja az ügyfél, hogy az idei évben forgatás nélküli talajművelést végez. Így még az is elfogadható, ha a búza alá tavaly (2022-ben) a magágyat forgatással készítette elő. Viszont idén már nem végezhet forgatásos munkálatokat. Még a másodvetés és az ősszel vetett növény esetében sem, egész december 31-ig. Összességében nem a főnövény számít, hanem az év. Azaz a tavalyi évi gruberezés nem kerül figyelembe vételre még akkor sem, ha azt feltünteti a kérelemben.

A 4. számú forgatás nélküli AÖP listában a véglegesített listán kizárólag a felhasználható hatóanyagok szerepelnek, a készítmény nevek (és azok klónjai, illetve plusz márkanevei stb.) nem. Azaz minden ott megtalálható hatóanyagot tartalmazó szer felhasználható.

Nem hozhat le kaszálékot.

TAR10: Az a legalább 0,25 hektár nagyságú szántóterület, amelyen az adott tárgyévre vonatkozóan, legalább a tárgyév január 1-jétől augusztus 31-éig tartó pihentetési időszakban semmilyen növénykultúrát nem vetnek vagy telepítenek, és nem takarítanak be. A pihentetés időszaka alatt gondoskodni kell a talaj takarásáról növényborítottsággal vagy a tarlómaradványok területen hagyásával.

Javaslat, hogy az integrátori szerződés és bérmunka számla mellé tegyenek egy másolatot is a szállítólevélről.

Csak hazai forgalombahelyezesű, címkével ellátott termék használható fel, vagy ha kér rá paralel behozatali engedélyt.

1. kérdés: igen, csak a minimum 50%-on és amit a kérelemben megjelölt táblákon. 2. kérdés: amennyiben a szer hatóanyaga szerepel a 4-es számú listában, igen.

Az igazoló dokumentumokat a felhasználást követően 10 évig meg kell őrizni, míg a göngyöleget 2 évig, az annak címkéjéről készült, a feliratokat olvashatóan ábrázoló fényképet pedig további 8 évig amennyiben ez utóbbit használja az ügyfél a felhasznált mennyiség vagy a felhasználhatósági idő (vagy annak hiánya) igazolására. A dokumentumokat és a göngyöleget a Kincstár helyszíni ellenőrzés keretében jogosult ellenőrizni.
Amennyiben nem a göngyöleget őriz meg a gazdálkodó, - például integrátorral történő kijuttatás- abban az esetben a felhasznált mennyiséget és a felhasználhatósági időt igazolhatja a kísérő dokumentum másolatával is.

Úgy kell kijuttatni, ahogy az engedélyokiratban szerepel. Ha 3-4 alkalmas kijuttatás szerepel benne, akkor ez azért van, mert így bizonyult hatásosnak. (Az engedélyokirat az egyetlen hivatalos dokumentum, amihez igazodni lehet. Ne kezeljük tehát egy szinten egy weboldal ajánlásaival!) Aki nem kívánja úgy használni a készítményt, ahogy azt az engedélyokirat optimálisnak tartja, ne ezzel próbáljon az AÖP-ben gyakorlatot teljesíteni.

A küszöbérték csak az adott földhasználati kategória kötelezettségét állapítja meg általában. A gyepmegőrzéses gyakorlatot mindenki választhatja, akinek van:
- legalább egy táblányi olyan állandó gyepe, ami már tavaly is megvolt neki;
- tavaly is volt neki állandó gyepe, és idén is van, de csökkent. A csökkenés csak akkor fogadható el, ha nem feltörte, hanem eladta, stb.;
- van legalább egy táblányi olyan állandó gyepe, ami még tavaly nem az övé volt, de vállalja, hogy megőrzi.
Aki részt vesz, az az állandó gyep megőrzése mellett azt is vállalja, hogy a tárgyévi ideiglenes gyepet sem töri fel december 31-ig.

Igen, lehet, de az adatváltozás szabályai itt is irányadóak.

A két táblát külön-külön kell bejelenteni, de az őket elválasztó sáv nem önálló tábla, hanem valamelyik tábla része. Illetve olyan eset is előfordulhat, hogy mindkét tábla tartalmaz elválasztó sávot.

Amennyiben a terület megfelel a hagyományos gyümölcsös fogalmának, úgy választható a gyakorlat.

Az előírt állatsűrűségnek folyamatosan fenn kell állnia a gazdaságban a legeltetési időszakban a legeltetéses AÖP gyakorlatba vont terület arányában. Az természetesen nem életszerű, és semmilyen szempontból nem is kívánatos, hogy minden egyes hektáron, minden egyes nap legyen effektíve legelő állat.

Egy táblán belül lehet több szakasz is természetesen. Annak sem látom akadályát, hogy egy legelőszakasz átlógjon egyik tábláról a másikra. Az viszont lényeges, hogy csak olyan táblákat érintsen a legelőszakasz, amelyek kifejezetten a szakaszos legeltetés gyakorlatával érintettek AÖP-ben. Olyan tábla tehát nem lehetséges, ahol egyszerre valósul meg pásztoroló és szakaszos legeltetés. Ha minden nap (vagy akár naponta kétszer-háromszor) meglátogatják az itatót az állatok abban a legelőszakaszban, ami éppen „pihenő” fázisban van, akkor felmerül annak a gyakorlati kivitelezhetősége, hogy ott miként garantált, hogy az állatok ne legeljenek. Javasolt plusz villanypásztorral lehatárolni ilyen időszakban az itatóhelyet, hogy csak azon a részén forogjon az állat a pihenő fázisban lévő legelőszakasznak.

Erre vonatkozóan nincsen megkötés, a legeltetésnek életszerűnek kell lennie, azonban azt viszont egyértelműen meg kell tudni állapítani a helyszínen, illetve az adminisztráció alapján, hogy a területet illetve az állatállományt legeltették-e. 

Az elvi engedély nem tekinthető sem üzemeltetési, sem fennmaradási engedélynek. 72/1996. (v. 22.) Korm. rendelet 2. § (1): "A vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó tevékenység tervezését megelőzően elvi vízjogi engedély kérhető, amely az építtető által a tervbe vett vízgazdálkodási cél megvalósításának általános műszaki megoldási lehetőségeit, feltételeit határozza meg, de vízimunka elvégzésére, vízilétesítmény megépítésére, illetőleg vízhasználat gyakorlására nem jogosít." Vagyis nem helyettesíti sem a létesítési engedélyt, sem a használatra, üzemeltetésre vonatkozó üzemeltetési vagy fennmaradási engedélyt sem. A vízilétesítmény műszaki paramétereinek, tervezésének egyfajta előzetes véleményezésére alkalmas, amely annyiban köti a hatóságot, hogy az érvényességi ideje alatt az abban foglaltaknak megfelelő tartalmú létesítési és üzemeltetési engedélykérelem esetén megadja az engedélyt.

Nem választhatja. Ez a példa kimeríti a 18.§ (6) bekezdésének b) pontját. Egyetlen kivétel, ha az állandó gyep rovására létrejött nem támogatható terület nem haladja meg a változásvezetési tolerancia mértékét.

Amennyiben az alternáló kasza gyakorlatot nem választja, úgy nem szükséges neki alternáló kaszát használni. A kaszálást más egyéb kaszatípussal is elvégezheti.

Választhatja, nem számít dupla finanszírozásnak.

Támogatást nem igénylő táblák esetében AÖP támogatási igény megjelölésére nincs lehetőség, ellenben AÖP gyakorlatok ezeken a táblákon is megjelölhetőek, illetve teljesíthetőek.
Figyelem! A teljes földhasználati kategóriában teljesítendő gyakorlat esetében a támogatásra nem bejelentett, adott földhasználati kategóriához tartozó táblán is be kell tartani az adott gyakorlat előírásait. Ebben az esetben a támogatásra nem bejelentett táblán is automatikusan megjelenik a gyakorlat teljesítésére vonatkozó lenyíló menüben az ’Igen’ válasz.

Az adott növény elvetésének napján vagy azt követően kell a kérelmet benyújtani, így le tudja jelenteni a készítmény kijuttatását. A 15 nap ebben az esetben nem releváns. Amennyiben pl. tarlóra juttat ki készítményt, úgy 15 napon belül le kell jelenteni a kijuttatást.

Az lenne a legjobb megoldás, ha a gazdálkodó venne még mikrobiológiai készítményt, és alkalmazná a teljes tábláján. Az, hogy annak érdekében szedi szét a tábláját hogy megfelelhessen az előírásnak, és nem azért mert az két külön tábla a valóságban is, felveti a mesterséges körülmény megteremtésének gyanúját.

Ha a gyepe állandó gyep és NEM Natura 2000-es akkor beadhatja állandó gyep tartásra és évi egyszeri kaszálásra. Az állatállomány tulajdonjoga akkor érdekes, ha a szakaszos legeltetést akarja választani.

Sajnos a kézi kaszálás nem váltja ki az alternáló kaszát. Natura 2000 gyepre nem kötelező előírást választani AÖP-ben (igaz akkor arra a területrészre nem is jár kifizetés).

A konkrét példánál maradva: minimum 2 kijuttatás tárgyévben, alkalmanként minimum 1,5 l/ha dózissal (és persze maximum 4 kijuttatás tenyészidőszakban, alkalmanként maximum 2 l/ha dózissal). Minden egyes kijuttatás tényét az EK felületen agrotechnikai műveletként be kell jelenteni.

AÖP-ben része lehet a 10%-is NPLFA területnek TAR10 kóddal. TAR10-ként jelölt területként augusztus 31-ig a kaszálék nem hordható le a területről, és termeléshez kötött támogatás erre nem igényelhető (tárgyévi vetésű lucerna nem vehető figyelembe egyik célból sem, mert parlagterületen január 1.-augusztus 31. között nem lehet vetni).

TAR10 parlagként jelölhető az ideiglenes gyep, amennyiben nincs lehordva a kaszálék augusztus 31-ig.

Kaszáló kódú gyepet, ha évi egyszeri kaszálást vállal AÖP-ben rá, lehet legeltetni is állatokkal akkor is, ha nem saját állatok legelnek rajta.

AKG legeltetéssel érintett területre lehet pásztoróló vagy szakaszos legeltetés gyakorlatot választani, és elegendő lesz a min. 0,2 ÁE is. Nem kell „nem AKG-s” plusz állatállomány már.

Igen.

Jó lesz, de a HNP-tól kell egy írásos dokumentáció, hogy ennyit kaszálhat le. Lehet az alternáló kaszát vállalni.

Június 9.-ei állapot szerint.

Igen.

A HNP felé módosítást kell beadni, a tényleges kaszálás, a bejelentett és a gazdálkodási naplóban egyforma időpontnak kell szerepelnie.

Ha szükséges a diverzifikácóban. Ez ha egész évben feketére tárcsázott terület, akkor kivételt képez a talajborítottság alól.

Igen.

Igen, diverzifikál. VHA01 kód.

Mehet. ULT12 kód.

Tápanyaggazdálkodási tervben kijuttatható mennyiségig igen.

Az AÖP igénylése esetén a támogatásra jogosult területnek el kell érnie a 0,25 ha-os táblaméretet, illetve jogosultnak kell lennie a BISS alaptámogatásra is. Az ennél kisebb méretű táblák AÖP támogatásra nem jogosultak. Ugyanakkor ha a termelő az adott földhasználati kategóriában a teljes kategóriára kiterjedően teljesítendő gyakorlatot vállalt, akkor azt minden egyes táblán be kell tartani – függetlenül attól, hogy az adott tábla AÖP és BISS támogatásra jogosult-e. Pl. ha a szántó földhasználati kategóriában választotta a talajtakarásos gyakorlatot, akkor azt minden egyes szántó táblán be kell tartani. Azokon is, amelyek 0,25 ha-nál kisebb területűek.

Igen. Hiszen mi úgy tekintjük az szükséghelyzeti engedélyeket, mint a rendes forgalomba hozatali engedélyeket: feltétel nélkül igazodunk az engedélyező hatóság döntéséhez. Az ugyanakkor a termelő felelőssége, hogy minden tekintetben betartsa a szükséghelyzeti engedélyben foglaltakat. Emlékeztetünk továbbá, hogy kizárólag olyan készítmények felhasználása fogadható el ilyen esetekben is, amelyek eleve rajta vannak az adott AÖP gyakorlathoz tartozó készítménylistán a Nemzeti Irányító Hatósági közleményben.

Nevezett gyakorlatok keretében felhasznált készítmények beszerzési időpontja csupán annyiban releváns, hogy a kijuttatáskor a készítménynek a felhasználhatósági időn belül kell lennie. Felhasználható tehát pl. olyan készítmény 2023 tavaszán, amelyet ugyan 2022 nyarán szereztek be, de felhasználhatósági ideje 2023. december 31-én jár le. Egy másik fontos szabály, hogy a készítmények kijuttatásakor az AÖP igénylés naptári éve számít, s nem az, hogy őszi vagy tavaszi vetésű növényt termeszt a gazdálkodó a területen. Illetve az sem lényeges, hogy a tárgyévi főnövényhez, másodvetéshez, vagy az ősszel elvetett, de már a következő naptári évre szánt főnövényhez kapcsolódik a kijuttatás. 2023-ban tehát olyan készítmény-kijuttatások vehetők figyelembe, amelyek 2023-ban juttatnak ki a területre. Akár állománykezelésről van szó, akár talajoltásról vagy szárbontásról. Egy 2023 őszén elvetni szándékozott rozs talajmunkáival egy időben kijuttatott mikrobiológiai készítmény a 2023-as AÖP-ben számolható el (és NEM a 2024-esben, hiába a rozs akkor lesz főnövény a területen).

Igen, de ebben az esetben csak a talaj és növénykondicionáló szerek, nitrogénmegkötő készítmények alkalmazása gyakorlatot tudja teljesíteni. Azokat a mikrobiológiai készítményeket, amelyeket csávázószerként juttatnak ki, azokat itt vesszük figyelembe. A csávázószerként felhasznált mikrobiológiai készítmények az IH közlemény a 3. számú listájában szerepelnek.

Igen. Ám a kijuttatásnak az idei évben kell történnie.

1. kérdés: igen, módosíthatja a talajtakarás módját az adatváltozásra vonatkozó szabályok figyelembevételével.
2. kérdés: Igen, az adatváltozásra vonatkozó szabályok keretein belül. A konkrét esetben ez két új tábla létrehozását jelenti a korábbi egy helyett, amelyek együttes területösszege nem lehet nagyobb az eredeti táblánál.
3. kérdés: nem, még keverék alkotóelemeiben sem.

A küszöbérték csak az adott földhasználati kategória kötelezettségét állapítja meg általában. A gyepmegőrzéses gyakorlatot mindenki választhatja, akinek van: - legalább egy táblányi olyan állandó gyepe, ami már tavaly is megvolt neki; - tavaly is volt neki állandó gyepe, és idén is van, de csökkent. A csökkenés csak akkor fogadható el, ha nem feltörte, hanem eladta, stb.; - van legalább egy táblányi olyan állandó gyepe, ami még tavaly nem az övé volt, de vállalja, hogy megőrzi. Aki részt vesz, az az állandó gyep megőrzése mellett azt is vállalja, hogy a tárgyévi ideiglenes gyepet sem töri fel december 31-ig.

Az előírt állatsűrűségnek folyamatosan fenn kell állnia a gazdaságban a legeltetési időszakban a legeltetéses AÖP gyakorlatba vont terület arányában. Az természetesen nem életszerű, és semmilyen szempontból nem is kívánatos, hogy minden egyes hektáron, minden egyes nap legyen effektíve legelő állat.

Egy táblán belül lehet több szakasz is természetesen. Annak sincs akadálya, hogy egy legelőszakasz átlógjon egyik tábláról a másikra. Az viszont lényeges, hogy csak olyan táblákat érintsen a legelőszakasz, amelyek kifejezetten a szakaszos legeltetés gyakorlatával érintettek AÖP-ben. Olyan tábla tehát nem lehetséges, ahol egyszerre valósul meg pásztoroló és szakaszos legeltetés. Ha minden nap (vagy akár naponta kétszer-háromszor) meglátogatják az itatót az állatok abban a legelőszakaszban, ami éppen „pihenő” fázisban van, akkor felmerül annak a gyakorlati kivitelezhetősége, hogy ott miként garantált, hogy az állatok ne legeljenek. Javasolt plusz villanypásztorral lehatárolni ilyen időszakban az itatóhelyet, hogy csak azon a részén forogjon az állat a pihenő fázisban lévő legelőszakasznak. Ehhez nem kell nagy hely, kb. 15-20 méteres sáv is elég több száz marha esetében is.

Nincs ilyen szabály. Mint ahogy villámló mennydörgés esetén sem kell kint strázsálnia a pásztornak az állatokkal. A legeltetés életszerű gyakorlatánál többet senkitől nem vár el az AÖP. Hogy egy-egy gyepterületen mi az életszerű, az változó. Azt viszont egyértelműen meg lehet állapítani egy területről és egy állatállományról is, hogy legeltetik-e, és hogy legel-e.

Ebben az esetben a talajtakarás módja, a tarló fennhagyásával valósul meg, azt kell kiválasztani.
A gyakorlat1-et a mezőgazdasági termelő évelő szántóföldi növénykultúrák esetében a betakarítást követő tarlófennhagyással teljesíti.

A 15/2023 AM rendelet ide vonatkozó része:
(6) A gyakorlat7 vállalása esetében a mezőgazdasági termelőnek
a) az egységes kérelem keretében meg kell jelölni azokat a szántó hasznosítású táblákat, amelyekre a gyakorlat7-et be kívánja tartani, és
b) agrotechnikai műveletként meg kell jelölni a kijuttatott mikrobiológiai készítmények pontos megnevezését és kijuttatásának időpontját.
Tehát mindkét kijuttatást jelentenie kell agrotechnikai műveletként az EK felületen és rögzítenie kell a gazdálkodási naplóban. A felhasználást igazoló dokumentumokkal természetesen rendelkeznie kell.

Nem, a sima vetés is. 2023.05.15.-én még nem választható a felületen, csak a direktvetés. A problémát jeleztük az Államkincstár felé.

Igen, választható.

Igen, a rendelet egyértelműen fogalmaz, mely szerint lábon álló kultúrákban nem juttatható ki mikrobiológiai készítmény.

A Terrahumin szerepel a 3.-as számú listában. Huminag termékcsalád Készítmény kereskedelmi neve: Huminag Super  További márkanév: Terrahumin (TERRAGRO Kereskedelmi Kft. forgalmazásában) Típus: növénykondicionáló készítmény.

Igen, választható.

Választható az AÖP  Méhekre veszélyes szerek használati tilalma ültetvényekben gyakorlat. Ebben a gyakorlatban a tiltott növényvédőszerek listája nem ugyanaz, mint amelyek a VP-AKG-ban szereplő, ún. szűkített növényvédőszer-listán szerepelnek. Mindkét lista figyelembevételével az ügyfél nagyobb lehetőséget biztosít a beporzók túlélésére.

A gazdálkodónak a mezőgazdasági üzem gyepterületének legalább 50%-án folyamatosan pásztoroló vagy szakaszos legeltetést kell folytatnia, legeltetési terv készítése mellett. E legeltetési terv nem más, mint az egységes kérelem felületén tett nyilatkozat, miszerint meghatározott táblákon egyik vagy másik legeltetési módot fogja folytatni a legeltetési időszakban, a legeltetni szándékozott állatfajok megjelölésével egyidejűleg.
A gazdálkodó a területének ismerete mellett teszi meg ezeket a vállalásokat, hogy a legeltetési időszak alatt a legeltetésbe bevont területeket ne legeltesse túl. Arra nincs külön szabály, hogy milyen időnként térhet vissza a már legeltetett területre.
Fontos továbbá: Hektáronként legalább 0,2 állategységnek jelen kell lennie a legelőterületen a legeltetési időszakban. Az állatoknak saját tulajdonúnak kell lenniük; bérlegeltetéssel nem teljesíthető a gyakorlat.

Ilyen részletességű szabályok nincsenek az AÖP-ben a legeltetésre nézve. A gazdálkodó felelőssége ezeket az értékeket úgy kialakítani, hogy a túllegeltetést elkerülje. A szakaszos legeltetés akkor valósul meg, ha egyszerre a szakaszos legeltetésre megjelölt terület legfeljebb 50%-án legel a legeltetési időszakban állat, azzal, hogy egy szakasz legeltetése nem haladhatja meg a 12 napot.
Fontos továbbá: Hektáronként legalább 0,2 állategységnek jelen kell lennie a legelőterületen a legeltetési időszakban. Az állatoknak saját tulajdonúnak kell lenniük; bérlegeltetéssel nem teljesíthető a gyakorlat.

Ha adminisztratív vagy helyszíni ellenőrzés keretében megállapításra kerül, hogy a választott gyakorlat/gyakorlatok nem vagy csak részlegesen valósulnak meg (tehát 1 vagy 0 pontot teljesít a termelő az adott földhasználati kategóriában), úgy az adott földhasználati kategória nem teljesítettnek minősül. Ha a nem teljesítő földhasználati kategória nem tartozik a „feltételesen mentesülők” (küszöbérték alatti méretű gyep, szántó és ültetvény, vagy Natura 2000 gyep) közé, akkor egy földhasználati kategória nem teljesítése a teljes AÖP támogatás megvonását jelenti.
Mivel azonban az AÖP egy önkéntesen választható gyakorlat a BISS alaptámogatás mellett, így annak nem teljesítése nem befolyásolja a BISS támogatást. (Nincs áthúzódó szankció.)

Talajtakarás szántóterületen gyakorlat esetében ez a vállalás nem teljesítettnek tekintendő, ha a mezőgazdasági termelő a nem termelő területként bejelentett ökológiai másodvetést az agrár-környezetgazdálkodási támogatás (AKG) keretében zöldtrágyaként vetett másodvetéssel kívánta teljesíteni.
Nem termelő tájképi elemek és területek kijelölése gyakorlat esetében
-A ökológiai jelentőségű másodvetés nem vehető figyelembe olyan területen, amelyet a mezőgazdasági termelő az AKG keretében zöldtrágyaként vetett másodvetésként számol el.
-A nem termelő területként bejelentett táblaszegély nem vehető figyelembe olyan területen, amelyet a mezőgazdasági termelő az AKG keretében növényvédőszer-mentes táblaszegélyként vagy füves mezsgyeként elszámolni kíván.
Az extenzív gyepek legalább évi egyszeri kaszálása gyakorlat esetében ezt nem választhatja olyan mezőgazdasági termelő, aki az AKG keretében gyepterületek legeltetéses vagy kaszálásos hasznosítására irányuló támogatásban részesül.

Ennél a gyakorlatnál az a lényeg, hogy 10cm-nél mélyebben nem lehet a földet forgatni (eke tilos, 10 cm-nél mélebb tárcsázásra nincs lehetőség). 

A forgatás nélküli művelésre irányuló gyakorlatból igen.

Igen.

Igen.

AÖP-ben az „Ültetvények talajtakarása évelő kultúrák fenntartásával vagy gyepesítéssel” gyakorlat választása esetén a sorközök takarására nincs meghatározva kifejezett magkeverék, illetve az is elegendő, ha természetes növénytakaróval van borítva (természetesen veszélyes gyomtól, illetve inváziós növénytől mentesítve). Azonban nem elegendő csupán minden második sorköz takarása. A gyakorlat keretében minden egyes sorköz takarásáról gondoskodnia kell a termelőnek.

Ha szántó művelési ágban lévő területen van, ill. jogosult a területalapú támogatásra, így AÖP-öt is igényelhet. Sorköztakarás módja lehet évelő kultúra vagy gyep. Nem baj, ha nem telepített. A növénytakaró szárzúzással történő karbantartása megfelelő.

A kizárólag alternáló kasza használata gyakorlat választása esetén a gyakorlat szempontjából nincs tiltva a legeltetés. Azonban fontos, hogy a gyakorlat azzal teljesül, ha a mezőgazdasági üzem valamennyi gyepterületén a tárgyévben minimum egy alkalommal a termelő alternáló kaszával kaszál, és valamennyi kaszálást alternáló kasza használatával valósít meg. A gyakorlat vállalása a kaszálásokra vonatkozóan állít tilalmat egyéb, nem alternáló kaszálóeszközök használatára. Legeltetésre nem.

A kérdés ennyire általánosan feltéve nehezen válaszolható meg, nem mindegy, hogy egy téli időszakra talajtakarást biztosító, vagy egy teljesen más kondíciók között megvalósítandó nyári takarónövény-keverékről van szó. Javasoljuk a hasznosítási kódtár „AÖP/HMKÁ8 talajtakarásos parlag növények” oszlopban x-szel jelölt fajok áttekintését, azonban a feltételességben szereplő minimális talajborításra vonatkozó előírás szempontjából gyakorlatilag bármilyen növény elfogadható, ami a szükséges időszakban élő növényként biztosítja a talajtakarást.

Az előírás minden repcére vonatkozik.

Csak azok a készítmények használhatóak fel, melyek szerepelnek a szerlistában. Amennyiben engedélyeztetni akarja a jövőre nézve, úgy a NéBih-hel vegye fel a kapcsolatot.

Minden olyan készítmény, ami tartalmaz karbamidod, az karbamid műtrágyának minősül. Így ebben az esetben szükséges az inhibítor alkalmazása a rendelet szerint, mint ahogy a talajba dolgozás is. Az EK felületen újabb agrotechnikai műveletként kell bejelenteni . Fontos, hogy az egyes kijuttatásoknál a gazdálkodó vegye figyelembe a hatóanyagra vonatkozó határértékeket is!

A 15/2023 AM rendelet az alábbiakat tartalmazza:
A gyakorlat7 vállalása esetében a mezőgazdasági termelőnek
a) az egységes kérelem keretében meg kell jelölni azokat a szántó hasznosítású táblákat, amelyekre a gyakorlat7-et be kívánja tartani, és
b) agrotechnikai műveletként meg kell jelölni a kijuttatott mikrobiológiai készítmények pontos megnevezését és kijuttatásának időpontját.

Minden olyan eszköz elfogadott, mellyel a karbamid a talajba bedolgozható. Nevezett két eszköz a jelenlegi ismereteink szerint nem megfelelő.

A táblák száma, elhelyezkedése és méretének változása önmagában nem kelti mesterséges körülmény megteremtésének gyanúját. A példában előadott esetben sem.

Csak a konkrét adatok birtokában lehet megítélni, hogy az ügyfél állandó gyep területének változása megfelel-e a 15/2023. AM rendelet 18.§ (1) és (3) bekezdésében foglaltaknak.

Talajtakarás szántóterületeken gyakorlat bejelentése
I. A táblát nem évelő növénykultúra termesztésével hasznosítja az ügyfél, és az egységes kérelemben nem évelő növénykultúra kerül bejelentésre főnövényként.
a) A nem évelő növénykultúra betakarítása után azt tervezi a gazdálkodó, hogy fennhagyja a tarlót.
A bejelentés során a táblára vonatkozóan vállalnia kell a gyakorlatot, és a talajtakarás módjának a tarlófennhagyást kell választania.
b) A nem évelő növénykultúra betakarítása után azt tervezi a gazdálkodó, hogy takarónövény vetésével vagy őszi vetésű növénnyel kívánja biztosítani a talajtakarást.
A bejelentés során a táblára vonatkozóan vállalnia kell a gyakorlatot, és a talajtakarás módjának a takarónövény vetését kell választania. A lucerna immár kiválasztható a legördülő listából.
II. A táblát évelő növénykultúra termesztésével hasznosítja az ügyfél, és az egységes kérelemben az évelő növénykultúra kerül bejelentésre főnövényként.
a) Az évelő növénykultúrát be kívánja forgatni, és ősszel más növénykultúrát kíván vetni a gazdálkodó.
A bejelentés során a táblára vonatkozóan vállalnia kell a gyakorlatot, és a talajtakarás módjának takarónövény vetését kell kiválasztania agrotechnikai műveletként.
Ebben az esetben a talajtakaró növényt az évelő növény beforgatásától számított 15 napon belül el kell vetni. A vetés bejelentésekor meg kell adni, hogy mikor takarította be az évelő növényt (főnövény betakarítás időpontja). Az egységes kérelem felület ekkor jelezni fog, hogy a tarló beforgatásának időpontját is adja meg a gazdálkodó. Ebben az esetben a tarló beforgatásának időpontja az évelő növény beforgatásának időpontja.
b) Az évelő növénykultúrát fenn kívánja tartani a további évekre vonatkozóan is, vagy nem tervezi az évelő kultúra beforgatását a 2023. évben.
A bejelentés során a táblára vonatkozóan vállalnia kell a gyakorlatot, de agrotechnika bejelentésére nincs szükség.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy tarló főnövény (TAR10) esetében a II. pontban leírtak érvényesek!
Továbbá felhívjuk a figyelmet arra is, hogy PIH01 hasznosítású tábla esetében nem vállalható a gyakorlat. Mivel a talajtakarás szántóterületeken gyakorlat minden szántóföldi hasznosítású táblára vonatkozó előírás, ezért amennyiben a gazdaságban van PIH01 hasznosítású terület, abban az esetben nem lehetséges a gyakorlat vállalása!

Minden esetben a gyep eltartóképessége, illetve a regenerációhoz szükséges idő határozza meg, hogy mennyi időt tölt az állomány egy helyen, és hogy mennyi időközönként tér oda vissza. A túllegeltetés tilalma, a gazdaságban fellelhető legelőállatok minimális létszáma, illetve a szakaszos legeltetésben szabályozott maximális szakaszonkénti legeltetési időtartam adott, a többi üzemenként eltérő. 

Igen.

Igen.

Ha egyáltalán nincs állandó gyepe, akkor nem. Akkor sem, ha tavaly még volt állandó gyepe, de feltörte. Akkor sem, ha tavaly volt állandó gyepe, de mindet értékesítette, illetve más személy vagy cég jogszerű földhasználatába került. Ha vegyesen van állandó és ideiglenes gyepe is, akkor választhatja a gyakorlatot.

A gyakorlatot (és a hozzá tartozó készítményt) úgy kell megválasztani, hogy az teljesítse a feltételt. A készítmények nem csereszabatosak, ha már valamelyikkel megkezdték a teljesítést. Ha mégis váltani kényszerül év közben, akkor a második készítménynek önállóan teljesítenie kell a vállalt feltételt.

Azt a lehetőséget kell kiválasztani, ami főszabályként jellemző a gazdaságban. Ha ettől alkalomszerűen eltérnek (pl. szabadságolás idején), azt nem kell külön bejelenteni, nem kell megváltoztatni a kérelem ezen részét.

Amennyiben olyan családtagok a kérelmezők, akik nem alkotnak ÖCSG-t, illetve nem áll fenn esetükben a 15/2023. AM rendelet 13.§ (4) bekezdés b) pontjában felsorolt egyik viszony sem (termeltető, ÖCSG, termelői integrációs szervezet, termelői csoport, termelői szervezet), úgy a megfelelő mennyiségű készítmény átruházásáról ugyanolyan módon kell gondoskodniuk adás-vételi vagy ajándékozási szerződés megkötése mellett, mint ami a fent említett paragrafus (4) bekezdés b) pontjának ba)-bc) pontjaiban előírt (tehát szerződés + átadott mennyiséget igazoló dokumentum + eredeti számla másolata).

gen, mivel ezekben az esetekben nem kerül a készítmény bedolgozásra. Ha csak talajtrágyaként használja és azonnal bedolgozásra kerül, úgy választható a gyakorlat.

Igen, minden talajt érintő műveletet be kell jelenteni.

Az AKG egy többéves kötelezettségvállalást jelentő program azon gazdálkodók részére, akik abba belépnek. Így, ha a gazdálkodó adott területeivel belép a programba, azzal a behozott területeire egyúttal többéves kötelezettséget is vállal, függetlenül attól, hogy a kötelezettségvállalási időszak alatt valamelyik évben nem nyújt be kifizetési kérelmet. A pályázati felhívás is így fogalmaz: (2) Amennyiben a támogatást igénylő az adott naptári évben nem nyújt be kifizetési kérelmet a támogatott területre, úgy arra a naptári évre vonatkozóan nem részesül kifizetésben, a vállalt kötelezettségei azonban adott naptári évben is fennállnak. (3) A (2) bekezdésben foglalt esetben az Államkincstár helyszíni ellenőrzés keretében is vizsgálhatja a kötelezettségek betartását.
Mindezeket figyelembe véve, azokra a területekre, melyekre AKG-ban ilyen irányú kötelezettséget vállaltak, a kettős finanszírozás elkerülése érdekében az említett AÖP gyakorlatokat nem választhatják.

A 15/2023. AM rendelet 18.§ (2) bekezdése alapján „a gyepterületek feltörése, szántása, más hasznosítássá történő átalakítása a tárgyévben tilos.” Az erdőtelepítés kimeríti a más hasznosítássá történő átalakítás esetét. Ezért az ügyfél idén nem tudja teljesíteni az AÖP-ben a gyepmegőrzéses gyakorlatot. Javasolt fontolóra venni mégis az alternáló kasza használatára irányuló gyakorlatot. Annak teljesítéséhez ugyanis nem szükséges saját alternáló kaszát tulajdonolni; a kaszálás bérmunkában is elvégeztethető. Hangsúlyozzuk, hogy érdemes megoldást találni az ügyfél gyepterületeire. Ha nem teljesít 2 pont értékű gyakorlatot az 5 hektár feletti gyep földhasználati kategóriában, úgy a többi földhasználati kategóriában sem lesz kifizethető az AÖP támogatása.

Nem élhet a derogációval HMKÁ 8 „nem termelő terület kijelölése” alatt az az ügyfél, aki az AÖP-ben a „10 százalékos nem termelő terület kijelölés” gyakorlatot választja a szántó földhasználati kategóriában.
Ha tehát élni kíván a derogációval HMKÁ 8-ban és a búzatábláit kívánja elszámolni „talajtakarásos parlagként”, akkor az AÖP-ben más gyakorlatot kell választania.

Igen, ugyanazt az elvet követjük idén AÖP-ben, mint a termeléshez kötött támogatás esetén.

15/2023. (IV. 19.) AM rendelet 18. § (1) A gyepek megőrzése gyakorlat (a továbbiakban: gyakorlat10) keretében a tárgyévet megelőző év állandó gyepterületeit meg kell őrizni tábla szinten a jogszerű földhasználó személyében bekövetkező változástól függetlenül. A tárgyévet megelőző gyepterület ellenőrzése nem numerikus, hanem geometriai úton fog megvalósulni.

Ha a terület a gazdálkodón kívülálló okok, pl. kisajátítás miatt csökkent, akkor a gyepet nem ő törte fel, így nem sértette meg a feltételeket sem. Ugyanakkor az eljárásban ezt neki kell igazolnia.

Nem akadály (A mepiquat-klorid és a prohexadion-kalcium a hatóanyagok kloridja/sója, melyek a mepikvát és a prohexadion hatóanyagokra vannak kifejezve).

Igen, felhasználható a fluroxipir-meptil hatóanyagtartalmú készítmény, ha a listában fluroxipir szerepel. Tomigan 250 EC hatóanyagtartalma 360 g/l fluroxipir-meptil ami 250 g/l fluroxipir hatóanyagnak felel meg (az engedélyokiratban csak a fluroxipir-meptil tartalom van megadva, de például a Starane Forte 333 EC-nél az engedélyokiratban szerepel mindkettő: 480 g/l fluroxipir-meptil és 333 g/l fluroxipir).

A Biomass Kappa oltóanyag felhasználása komposztálásra van engedélyezve, tarlóbontásra nincs engedélye, ezért nem került fel az AÖP listára. Az AÖP-ben a komposztálás nem szerepel. A Biomass Kappa oltóanyaggal oltott BIOMASS Super Biofauna komposzt kijuttatása nem fogadható el AÖP teljesítésnek. A komposzt nem mikrobiológiai készítmény. Az oltóanyag a komposztálási folyamathoz szükséges. Az oltóanyag és a kész komposzt mikroorganizmus összetétele és mennyisége nem azonos. A komposzt készítmények engedélyezésekor a hatóság nem vizsgálja, hogy a kész komposztnak milyen a mikrobiológiai tulajdonsága, milyen mikroorganizmusok vannak benne és milyen számban.

A példában rendelkezésre bocsátott adatok alapján igen.

Az engedélyokirat az egyetlen hivatalos és objektív dokumentum egy piaci forgalomban lévő termék esetében, amihez jogkövetkezményt (pl. támogatási feltétel teljesülését vagy nem teljesülését megállapító döntést) lehet rendelni. Az engedélyokirat kiadását érdemi vizsgálatok előzik meg, amelynek specifikációjába a gyártónak is van beleszólása. Ezek a hatásossági és hatékonysági vizsgálatok tehát a gyártóval vagy forgalmazóval egyeztetett, előre beállított paraméterekkel történnek. Az engedélyokirat az ily módon lefolytatott vizsgálatok eredményeit tükrözi.

Az Agro-ökológiai Program egyes gyakorlatai során használható, a NÉBIH által engedélyezett szerek listának kiegészítéseként jelent meg május első felében az „Agro-ökológiai Programban (AÖP) felhasznált mikrobiológiai készítmények, kondicionálók és biológiai ágensek engedélyokirat szerint kijuttatandó mennyiségeiről” szóló közlemény, mely egy „Útmutató a NÉBIH által engedélyezett készítmények használatához, az engedélyokiratok helyes értelmezéséhez és az egyes gyakorlatok teljesítéséhez”. E közlemény kiadását azért láttuk indokoltnak, mert sok kérdés érkezett azzal kapcsolatban, hogy hogyan is kell értelmezni az engedélyokiratban foglaltakat, hogy kell felhasználni a szereket. Ha a gazdálkodó a szóban forgó önkéntes AÖP gyakorlatok valamelyikét szeretné teljesíteni, annak egyik feltétele éppen az, hogy a Nébih által kiadott engedélyokiratban foglaltak szerint használja fel az adott készítményt.

Fontos tisztázni, hogy a csávázott vetőmag alkalmazása növényvédőszer használatnak minősül. Amennyiben a vetőmag olyan rovarölő szerrel csávázott, amelynek hatóanyaga szerepel "a méhekre kifejezetten, vagy mérsékelten veszélyes, illetve kockázatos besorolású növényvédő szerek" listán, abban az esetben nem fogadható el a "Méhekre veszélyes szerek használati tilalma" gyakorlat teljesítése AÖP-ben. Amennyiben a csávázott vetőmag csávázószerének hatóanyaga nem szerepel a hivatkozott listán, valamint tárgyévben nem kerül kijuttatásra semmi egyéb, a listán szereplő hatóanyagot tartalmazó készítmény, akkor a gyakorlat teljesíthető.

Istállótrágyát nem lehet mulcsozás helyett használni, az nem mulcsozó anyag. A mulcsozás lényege az, hogy a talajfelszínt takarja, ezáltal védje a besugárzástól és az egyéb nemkívánatos fizikai behatásoktól (pl. vízerózió, defláció, párolgás). Ezzel szemben az istállótrágya kijuttatása az egyik legjobb tápanyag-utánpótlási mód. A trágya viszont kizárólag úgy képes hasznosulni, ha azt a talajba dolgozzák. Sőt, ha a talajfelszínen hagyjuk, akkor nem csak értékes beltartalmi tulajdonságait veszíti el, hanem egyenesen káros hatást fejt ki azáltal, hogy nagy mennyiségű ammóniát bocsát a légkörbe.

Fontos leszögezni, hogy a gyakorlattal nem a karbamid műtrágya használatát szeretnénk ösztönözni, hanem azt, ha valaki karbamid műtrágyát használ, akkor azt legalább környezetkímélő módon tegye. A gyakorlatot az a gazdálkodó választhatja, aki szántóterületének legalább 5%-án karbamidtartalmú műtrágyát juttat ki. Viszont abban az esetben, ha a gazdálkodó ennél nagyobb területen juttat ki karbamid műtrágyát, akkor azon az egész területen a rendeletben leírtaknak megfelelően kell tegye az AÖP-ben való megfeleléshez.

Legeltetésre vonatkozó bejelentési kötelezettség az Agro-ökológiai Programban (AÖP) szerepel előírásként a legeltetéses gyakorlat kapcsán. Azonban a gyakorlat gyepterületen választható gyakorlat. A kukorica tarlón, szántóterületen történő szarvasmarha legeltetésre vonatkozóan nincs az AÖP-ben kapcsolódó gyakorlat, így legeltetési bejelentési kötelezettségre vonatkozó előírás sincs.

A korábbi programozási időszakokból ismert „kölcsönös megfeleltetés”, valamint a 2014-2022 időszakban működtetett „zöldítési támogatás” követelményeinek egyesített előírásrendszere, a feltételesség szabályrendszerében szereplő „Minimális talajborításra vonatkozó előírások - HMKÁ 6.” előírásnak megfelelően amennyiben a tarló fennmarad, azzal a minimális talajborítás biztosított, így a szalmát fel lehet bálázni.

Az eGN-t 2024-től elektronikusan kell majd vezetni. Bizonyos gyakorlatoknál, mint pl.: a Kizárólag alternáló kasza használata gyakorlatnál a mobilgazda applikáción keresztül kell georeferált fényképet beküldeni. Egyelőre ez az egyetlen olyan gyakorlat, ahol ez alapkövetelmény. A georeferált fotók ezen kívül ott kapnak szerepet, ha a gazdálkodó a műholdas területmegfigyelési rendszerből (TMR) üzenetet kap valamilyen anomáliáról, s azt ellenbizonyítani kívánja. Ennek tipikus esete, ha a gazdálkodó pl. kukorica hasznosítást adott meg egy táblára, s a TMR „úgy látja”, hogy az inkább napraforgó. Amennyiben a területen ténylegesen kukorica van, akkor azt a gazdálkodó georeferált fotó beküldésével igazolhatja. A 12 vagy 17 százalékos lejtővel érintett területek le vannak határolva a MePAR-ban. A MePAR adatok megléte mellett a gazda tudja az egységes kérelemben bejelölni a 12 százalékos lejtők esetében az erózióvédelmi sávot, ha létesít ilyet.

A 2023-as évben a szerlista április 27-én ismételten, frissített formában közzétételre került a 3/2023. sz. IH közleményben. A későbbi években az AÖP keretében használható szerek listáját minden év február 1-jéig teszi közzé a Nemzeti Irányító Hatóság, melynek tartalmát év közben változtatni nem lehet.

Ültetvények talajtakarása évelő kultúrák fenntartásával vagy gyepesítéssel” gyakorlatért jár 2 pont akkor is, ha nem telepített növény van, hanem megfelelően karbantartott spontán zöld növedék. Ebben az esetben tehát évelő növényeket vagy gyepet fogad el a rendelet. Amennyiben „mulcsozás” alatt itt azt érti a kérdező, hogy a zöld növényzet kaszálása vagy szárzúzása után helyben hagyja a növényi maradványokat, az rendben van. Ha viszont olyan mulcsot szeretne használni, amivel helyettesíteni kívánja a zöld növényzetet (pl. faforgács), az csak a „12% alatti lejtésű területeken az ültetvények talajtakarása mulcsozással, egyéves sorköztakaró növények termesztésével” gyakorlatnál alkalmazható, ez viszont 1 pontos vállalás.

Igen, lehet. Az ültetvényekben felhasználható növényvédőszerek az AÖP keretében kizárólag a méhbarát növényvédelemre irányuló gyakorlatban vannak korlátozva. Az ültetvényeken a méhbarát gyakorlat keretében használható szerek listáját minden év február 1-ig teszi közzé a Nemzeti Irányító Hatóság a NÉBIH javaslata alapján, melynek tartalmát év közben változtatni nem lehet.

Az AÖP-ben használható növényvédőszer-hatóanyagok és növényvédő szerek listáját a Nemzeti Irányító Hatóság a NÉBIH javaslata alapján évente egyszer, legkésőbb tárgyév február 1-jéig közzéteszi. Ezt év közben változtatni nem lehet. Tehát az év közben újonnan engedélyezett szerek a következő évben kiadott szerlistán jelennek majd meg. E főszabálytól eltérően, 2023-ban április 27-én az IH közzétett még egy frissített listát. Azon gyakorlatok esetében, melyeknél a szerlista felmerül, ezek betartását az adminisztratív vagy helyszíni ellenőrzés során a Kincstár végzi. Ahol pedig növényvédőszert vagy inhibitort juttatnak ki, annak a permetezési naplóban is meg kell jelennie, ami Nébih hatáskör.

Az AÖP egy önkéntesen vállalható program, melyet az EK felületen kell választani. Ennek a vállalásnak zárulta egybeesik az EK felület zárásával, ami 2023. június 9. Elbírálása és kiértékelése a többi közvetlen támogatás ügyintézéséhez hasonlóan zajlik, jellemzően tárgyév végéig lezárul. Ugyanakkor vannak gyakorlatok, amelyeknek a záró dátuma miatt a kiértékelése is későbbre tolódik.

A gazdálkodónak a mezőgazdasági üzem gyepterületének legalább 50%-án folyamatosan pásztoroló vagy szakaszos legeltetést kell folytatnia, legeltetési terv készítése mellett. E legeltetési terv nem más, mint az egységes kérelem felületén tett nyilatkozat, miszerint meghatározott táblákon egyik vagy másik legeltetési módot fogja folytatni a legeltetési időszakban, a legeltetni szándékozott állatfajok megjelölésével egyidejűleg. A gazdálkodó a területének ismerete mellett teszi meg ezeket a vállalásokat, hogy a legeltetési időszak alatt a legeltetésbe bevont területeket ne legeltesse túl. Arra nincs külön szabály, hogy milyen időnként térhet vissza a már legeltetett területre. Fontos továbbá: Hektáronként legalább 0,2 állategységnek jelen kell lennie a legelőterületen a legeltetési időszakban. Az állatoknak saját tulajdonúnak kell lenniük; bérlegeltetéssel nem teljesíthető a gyakorlat.

Ilyen részletességű szabályok nincsenek az AÖP-ben a legeltetésre nézve. A gazdálkodó felelőssége ezeket az értékeket úgy kialakítani, hogy a túllegeltetést elkerülje. A szakaszos legeltetés akkor valósul meg, ha egyszerre a szakaszos legeltetésre megjelölt terület legfeljebb 50%-án legel a legeltetési időszakban állat, azzal, hogy egy szakasz legeltetése nem haladhatja meg a 12 napot. Fontos továbbá: Hektáronként legalább 0,2 állategységnek jelen kell lennie a legelőterületen a legeltetési időszakban. Az állatoknak saját tulajdonúnak kell lenniük; bérlegeltetéssel nem teljesíthető a gyakorlat.

Igen. Megjegyezzük azonban, hogy ez nem kizárólag az AÖP miatt fontos, hanem a támogatási rendszertől függetlenül fennálló kötelezettség. A csávázott vetőmag elvetése ugyanis növényvédőszer-kijuttatásnak minősül.

Az AÖP alapvető célja nem a termésmennyiség növelése, hanem meghatározott környezeti és ökológiai előnyök biztosítása úgy a mezőgazdasági tevékenység, mint a társadalom számára. Ezzel együtt elmondható, hogy számos AÖP gyakorlat hordozza a közvetlen vagy közvetett jótékony hatást akár már a rövid távú terméseredményekre is. Fontos továbbá megjegyezni, hogy a gazdálkodó, ha az AÖP-ben részt kíván venni, a minimális 2 pontot össze kell gyűjtenie minden földhasználati kategóriájában. A vállalt gyakorlatok össz-pontértéke nem haladhatja meg a 4-et földhasználati kategóriánként.

Forgatás nélküli művelés jelentése: olyan művelési mód, amelynek keretében szántás vagy 10 cm-nél mélyebb tárcsázás nem történik a területen. Eke mindenképpen kizárt. A tárcsa akkor, ha 10 cm-nél mélyebben alkalmazzák. Szűkített növényvédelem: Csakis azokat a szereket lehet használni a területen a gyakorlat keretében, melyeket a Nemzeti Irányító Hatóság közzétesz. A felhasználható növényvédőszer-hatóanyagok, valamint növényvédő szerek listáját a Nemzeti Irányító Hatóság évente egyszer, legkésőbb tárgyév február 1-jéig közzéteszi. A szűkített növényvédőszer-listát a Glifozát miatt kellett kialakítani. Az Európai Bizottság deklarált elvárása volt, hogy glifozátmentes legyen ez az AÖP gyakorlat.

Talajtakarás szántóterületen gyakorlat esetében ez a vállalás nem teljesítettnek tekintendő, ha a mezőgazdasági termelő a nem termelő területként bejelentett ökológiai másodvetést az agrár-környezetgazdálkodási támogatás (AKG) keretében zöldtrágyaként vetett másodvetéssel kívánta teljesíteni. Nem termelő tájképi elemek és területek kijelölése gyakorlat esetében -A ökológiai jelentőségű másodvetés nem vehető figyelembe olyan területen, amelyet a mezőgazdasági termelő az AKG keretében zöldtrágyaként vetett másodvetésként számol el. -A nem termelő területként bejelentett táblaszegély nem vehető figyelembe olyan területen, amelyet a mezőgazdasági termelő az AKG keretében növényvédőszer-mentes táblaszegélyként vagy füves mezsgyeként elszámolni kíván. Az extenzív gyepek legalább évi egyszeri kaszálása gyakorlat esetében ezt nem választhatja olyan mezőgazdasági termelő, aki az AKG keretében gyepterületek legeltetéses vagy kaszálásos hasznosítására irányuló támogatásban részesül.

(1) Ennél a gyakorlatnál az a lényeg, hogy 10cm-nél mélyebben nem lehet a földet forgatni (eke tilos, 10 cm-nél mélebb tárcsázásra nincs lehetőség). (2) A mezőgazdasági termelő az AÖP támogatási programban a mezőgazdasági üzemének teljes területével vesz részt. Ezekre gyakorlatot választ és teljesít. Ha az üzemen belül vannak olyan területek, melyek a mentesített területek közzé tartoznak (a fent felsorolt területek ezek), azokra nem kell gyakorlatot vállalnia ha nem akar, így ezekre támogatást sem kap. Ha ezekre is szeretne támogatást kapni, akkor ugyanúgy gyakorlatot kell vállalni és teljesítenie 2 pont értékben földhasználati kategóriánként.

A mezőgazdasági termelőnek a) saját beszerzés esetén saját névre szóló érvényes, mennyiségre vonatkozó adatot tartalmazó számlával vagy b) termeltető, őstermelők családi gazdasága, termelői integrációs szervezet, termelői csoport vagy termelői szervezet által történő beszerzés esetén ba) a termeltetővel, őstermelők családi gazdaságával, termelői integrációs szervezettel, termelői csoporttal vagy termelői szervezettel kötött szerződéssel, bb) a termeltető, őstermelők családi gazdasága, termelői integrációs szervezet, termelői csoport vagy termelői szervezet által a mezőgazdasági termelő részére átadott karbamid műtrágya mennyiségét, valamint a származás megjelölését tartalmazó, a termeltető, őstermelők családi gazdasága, termelői integrációs szervezet, termelői csoport vagy termelői szervezet által kiállított dokumentummal, és bc) a termeltető, őstermelők családi gazdasága, termelői integrációs szervezet, termelői csoport vagy termelői szervezet nevére szóló érvényes, mennyiségre vonatkozó adatot tartalmazó számla másolatával (amelyen a feltüntetett vételár kitakarható) és c) a felhasznált mennyiséget és a felhasználhatósági időt igazoló kísérő dokumentumok másolatával vagy göngyöleggel kell igazolnia, és az igazoló dokumentumokat a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Támtv.) 36. §-a szerint kell megőriznie, amelyeket a Kincstár helyszíni ellenőrzés keretében jogosult ellenőrizni.

EK felületen, eGN-ben.

A mezőgazdasági termelőnek a) saját beszerzés esetén saját névre szóló érvényes, mennyiségre vonatkozó adatot tartalmazó számlával vagy b) termeltető, őstermelők családi gazdasága, termelői integrációs szervezet, termelői csoport vagy termelői szervezet által történő beszerzés esetén ba) a termeltetővel, őstermelők családi gazdaságával, termelői integrációs szervezettel, termelői csoporttal vagy termelői szervezettel kötött szerződéssel, bb) a termeltető, őstermelők családi gazdasága, termelői integrációs szervezet, termelői csoport vagy termelői szervezet által a mezőgazdasági termelő részére átadott karbamid műtrágya mennyiségét, valamint a származás megjelölését tartalmazó, a termeltető, őstermelők családi gazdasága, termelői integrációs szervezet, termelői csoport vagy termelői szervezet által kiállított dokumentummal, és bc) a termeltető, őstermelők családi gazdasága, termelői integrációs szervezet, termelői csoport vagy termelői szervezet nevére szóló érvényes, mennyiségre vonatkozó adatot tartalmazó számla másolatával (amelyen a feltüntetett vételár kitakarható) és c) a felhasznált mennyiséget és a felhasználhatósági időt igazoló kísérő dokumentumok másolatával vagy göngyöleggel kell igazolnia, és az igazoló dokumentumokat a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Támtv.) 36. §-a szerint kell megőriznie, amelyeket a Kincstár helyszíni ellenőrzés keretében jogosult ellenőrizni.

A forgatás nélküli művelésre irányuló gyakorlatból igen.

Igen.

Igen.

A mezőgazdasági termelőnek a) saját beszerzés esetén saját névre szóló érvényes, mennyiségre vonatkozó adatot tartalmazó számlával vagy b) termeltető, őstermelők családi gazdasága, termelői integrációs szervezet, termelői csoport vagy termelői szervezet által történő beszerzés esetén ba) a termeltetővel, őstermelők családi gazdaságával, termelői integrációs szervezettel, termelői csoporttal vagy termelői szervezettel kötött szerződéssel, bb) a termeltető, őstermelők családi gazdasága, termelői integrációs szervezet, termelői csoport vagy termelői szervezet által a mezőgazdasági termelő részére átadott karbamid műtrágya mennyiségét, valamint a származás megjelölését tartalmazó, a termeltető, őstermelők családi gazdasága, termelői integrációs szervezet, termelői csoport vagy termelői szervezet által kiállított dokumentummal, és bc) a termeltető, őstermelők családi gazdasága, termelői integrációs szervezet, termelői csoport vagy termelői szervezet nevére szóló érvényes, mennyiségre vonatkozó adatot tartalmazó számla másolatával (amelyen a feltüntetett vételár kitakarható) és c) a felhasznált mennyiséget és a felhasználhatósági időt igazoló kísérő dokumentumok másolatával vagy göngyöleggel kell igazolnia, és az igazoló dokumentumokat a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Támtv.) 36. §-a szerint kell megőriznie, amelyeket a Kincstár helyszíni ellenőrzés keretében jogosult ellenőrizni.

EK felületen be kell jelölni.

A példában szereplő gazdaság valamennyi földhasználati kategóriája mentesülő kategóriába tartozik. Tehát nem kötelező rájuk gyakorlatot vállalni, illetve a termelő szabadon eldöntheti, hogy melyikre vállal és teljesít gyakorlatot. Ugyanakkor emlékeztetünk, hogy amennyiben nem vállalnak gyakorlatot egy adott földhasználati kategóriára, abban az esetben az AÖP-ből támogatást sem kapnak. A rendelet 4.§ (5) és (6) bekezdései értelmében a termelő csak akkor jogosult támogatásra AÖP-ben, amennyiben vállal gyakorlatot, és azt teljesíti. Amennyiben területméret vagy földhasználati kategória okán mentességet élvez a terület, az nem azt jelenti, hogy arra a területre vonatkozóan vállalás és teljesítés nélkül a támogatás kifizethető. Összegezve: gyakorlat teljesítés nélkül nem vehető igénybe a támogatás.

A példa megítéléséhez szükséges volna több adat. Ezért válaszunk arra a feltételezésre épül, hogy a gazdaságban csak az említett lucerna van. Ilyen esetben a növénytermesztés diverzifikációja gyakorlatot nem tudja választani. Ezen kívül az AKG-val kapcsolatban a szántós gyakorlatokra vonatkozóan az alábbi korlátok vannak: - Talajtakarás szántóterületeken gyakorlatot nem lehet teljesíteni AKG keretében zöldtrágyaként vetett másodvetéssel. - Nem termelő tájképi elemek és területek kijelölése gyakorlat esetén: o Ha a tábla vonatkozásában az AKG keretében a termelő olyan kötelezettséget vállalt, amelyet zöld ugar gyakorlattal teljesít, akkor az a gyakorlat szempontjából abban az esetben vehető figyelembe, ha az AKG keretében támogatásban nem részül. o Az ökológiai jelentőségű másodvetés nem vehető figyelembe olyan területen, amelyet a mezőgazdasági termelő az AKG keretében zöldtrágyaként vetett másodvetésként számol el. o Nem termelő területként bejelentett táblaszegély nem vehető figyelembe olyan területen, amelyet a mezőgazdasági termelő az AKG keretében növényvédőszer-mentes táblaszegélyként vagy füves mezsgyeként elszámolni kíván.

AÖP-ben az „Ültetvények talajtakarása évelő kultúrák fenntartásával vagy gyepesítéssel” gyakorlat választása esetén a sorközök takarására nincs meghatározva kifejezett magkeverék, illetve az is elegendő, ha természetes növénytakaróval van borítva (természetesen veszélyes gyomtól, illetve inváziós növénytől mentesítve). Azonban nem elegendő csupán minden második sorköz takarása. A gyakorlat keretében minden egyes sorköz takarásáról gondoskodnia kell a termelőnek.

Ha szántó művelési ágban lévő területen van, ill. jogosult a területalapú támogatásra, így AÖP-öt is igényelhet. Sorköztakarás módja lehet évelő kultúra vagy gyep. Nem baj, ha nem telepített. A növénytakaró szárzúzással történő karbantartása megfelelő.

Amennyiben egyáltalán nem juttat ki olyan készítményt, ami a tiltólistán szerepel, úgy igen, teljesül a vállalás.

"Talajtakarás szántóterületeken” elnevezésű gyakorlatot a mezőgazdasági üzem teljes szántóterületén teljesítenie kell a termelőnek, őszi vetésű növénykultúra vagy annak hiányában takarónövény vetésével vagy tarló fennhagyásával. -„12% alatti lejtésű területeken az ültetvények talajtakarása mulcsozással, egyéves sorköztakaró növények termesztésével” gyakorlat esetében az üzem teljes ültetvény területén, minden egyes sorban, a sorköztakarás legalább mulcsozással vagy egyéves sorköztakaró növény termesztésével valósul meg. -„Ültetvények talajtakarása évelő kultúrák fenntartásával vagy gyepesítéssel” gyakorlat esetében a mezőgazdasági üzem teljes ültetvény területén, minden egyes sorban, a sorközök felületén egybefüggően kell, hogy megvalósuljon. A telepített gyep mellett a spontán begyepesedés is megfelelő.

Az Agro-ökológiai Programban a gazdálkodó mérlegelésére van bízva, hogy milyen gyakorlatokkal teljesíti a földhasználati kategóriánként 2 pontot. A 2 pont teljesítése történhet 1 db 2 pontos gyakorlat vállalásával és teljesítésével, vagy 2 db 1 pontos gyakorlat vállalásával és teljesítésével. A gyakorlatok vállalása során maximum 4 pont összértékű gyakorlatmennyiség vállalható, és akár teljesíthető 4 pont is, azonban a támogatás összegét nem növeli. A támogatásra jogosultsághoz minimum 2 pontot kell teljesíteni a vállalt gyakorlatokkal. Amennyiben a gazdálkodó csak lucernát termeszt, akkor pl. a „Növénytermesztés diverzifikációja” gyakorlatot nem tudja teljesíteni. Viszont egyebek mellett a talajtakarást vagy a méhbarát növényvédelmet választhatja.

Ez alapvetően FIG-es kérdésnek tűnik. Ettől függetlenül jelezzük, hogy az AÖP-ben a belépés feltétele, hogy az igénylő rendelkezzen jogszerű földhasználattal az adott területre, és az a terület feleljen meg az alaptámogatás kritériumainak, azaz alaptámogatásra jogosult terület legyen. Amennyiben rendelkezik ilyen területtel, akkor beléphet az AÖP-be, azonban egy területtel csak egy termelő.

Az Agro-ökológiai Programban a gazdálkodó mérlegelésére van bízva, hogy milyen gyakorlatokkal teljesíti a földhasználati kategóriánként 2 pontot. A 2 pont teljesítése történhet 1 db 2 pontos gyakorlat vállalásával és teljesítésével, vagy 2 db 1 pontos gyakorlat vállalásával és teljesítésével. A gyakorlatok vállalása során maximum 4 pont összértékű gyakorlatmennyiség vállalható, és akár teljesíthető 4 pont is, azonban a támogatás összegét nem növeli. A támogatásra jogosultsághoz minimum 2 pontot kell teljesíteni a vállalt gyakorlatokkal. Amennyiben a gazdálkodó csak lucernát termeszt, akkor pl. a „Növénytermesztés diverzifikációja” gyakorlatot nem tudja teljesíteni. Viszont egyebek mellett a talajtakarást vagy a méhbarát növényvédelmet választhatja.

Javasoljuk zöld ugar vagy méhlegelő létrehozását.

Választhat az ültetvény földhasználati kategória esetén válaszható gyakorlatok közül. Ezek a következők:
1. Mikroöntözési technológiák alkalmazása ültetvényekben - 2 pont
2. Méhekre veszélyes szerek használati tilalma ültetvényekben – 1 pont
3. Biológiai ágensek alkalmazása ültetvényekben – 2 pont
4. Mikrobiológiai készítmények alkalmazása ültetvényekben – 2 pont
5. Talaj- és növénykondicionáló szerek, nitrogénmegkötő készítmények alkalmazása ültetvényekben – 1 pont
6. 12% alatti lejtésű területeken az ültetvények talajtakarása mulcsozással, egyéves sorköztakaró növények termesztésével – 1 pont
7. Ültetvények talajtakarása évelő kultúrák fenntartásával vagy gyepesítéssel – 2 pont
8. Karbamid műtrágya környezetbarát használata ültetvényekben – 1 pont

Helyes a levezetés, ugyanis a vállalás a mezőgazdasági üzem teljes területére vonatkozik. Az 5%-al a minimum követelményt ugorja meg, hogy a gyakorlatot választani tudja. Ugyanakkor a gyakorlat minden olyan területre vonatkozik, ahol karbamid tartalmú műtrágyát juttat ki a termelő.

A feltételesség rendelet HMKÁ 5. előírása: „direktvetés, szintvonalas vagy rétegvonalakkal párhuzamos művelés, továbbá az eróziós jegyeket mutató lefolyási útvonalakon erózióvédelmi sávok kialakításával folytatott művelés kivételével tilos a 12%-nál nagyobb lejtésű területen kapás növények – beleértve a kukoricát és napraforgót is – termesztése, valamint őszi káposztarepce átlagosan 24 cm-nél nagyobb sortávolságon való termesztése” értelmében kapás növény csak direktvetés, szintvonalas vagy rétegvonalakkal párhuzamos művelés, vagy erózióvédelmi sávok közbeiktatásával történő műveléssel termeszthető. Tehát ha nem direktvetéssel vetik, akkor vagy rétegvonalasan, vagy erózióvédelmi sávok közbeiktatásával kell elvetni.

Idén az induló AÖP esetén még nem kötelező az elektronikus gazdálkodási napló naprakész vezetése (az elektronikus permetezési napló kivételével), azonban a gazdálkodási napló vezetése kötelező. Továbbá év végén a papír alapú gazdálkodási napló adatait fel kell töltenie az elektronikus naplóba a gazdálkodónak a NÉBIH által üzemeltetett felületen.

Az AÖP-ben a „Natura 2000 gyepterület” és az un. „egyéb gyepterület” külön kategóriát jelent. A gazdaság 40 hektár Natura 2000 gyepére nem kötelező választani gyakorlatot, a 10 hektár egyéb gyepre viszont kötelező, amennyiben szeretne az AÖP-ben részt venni. Natura 2000 gyep és egyéb gyepterületre vonatkozóan a gazdálkodó választhatja ugyanazt a gyakorlatot is akár, de kategóriánként különbözőt is. Emlékeztetünk ugyanakkor, hogy ha a 40 ha Natura 2000 gyepre nem vállal és teljesít gyakorlatot, akkor erre a 40 ha-re AÖP támogatást sem vehet igénybe.

Amennyiben a gazdálkodó a „kizárólag alternáló kasza használata” gyakorlatot választja, akkor a mezőgazdasági üzem – adott földhasználati kategóriájába tartozó – valamennyi gyepterületén a tárgyévben minimum egy alkalommal kell kaszálnia, és valamennyi kaszálást alternáló kasza használatával kell megvalósítania.

A „kizárólag alternáló kasza használata” gyakorlat választása esetén a gyakorlat szempontjából nincs tiltva a legeltetés. Azonban fontos, hogy a gyakorlat azzal teljesül, ha a mezőgazdasági üzem valamennyi gyepterületén a tárgyévben minimum egy alkalommal a termelő alternáló kaszával kaszál, és valamennyi kaszálást alternáló kasza használatával valósít meg. A gyakorlat vállalása a kaszálásokra vonatkozóan állít tilalmat egyéb, nem alternáló kaszálóeszközök használatára. Legeltetésre nem.

Amennyiben a gazdálkodó az AÖP-ben a „Pásztoroló, illetve szakaszos legeltetés”-t választja, a teljesítéshez szükséges 0,2 ÁE/ha elegendő; abban az esetben is, amennyiben az adott állatállomány az AKG legeltetéshez szükséges 0,2 ÁE/ha teljesítéséhez is szükséges. Következésképpen nem szükséges 0,2+0,2 ÁE/ha az AÖP gyakorlat teljesítéséhez.

A „Talaj- és növénykondicionáló szerek, nitrogénmegkötő készítmények alkalmazása” gyakorlat választása esetén az AÖP általános szabályként annyit állapít meg: A gyakorlat teljesítése során kizárólag olyan kondicionáló kijuttatása fogadható el, a) amely rendelkezik a NÉBIH által kiadott engedélyokirattal, b) amely szerepel a Nemzeti Irányító Hatóság által évente egyszer, legkésőbb tárgyév február 1-jéig közzétett, a gyakorlat vonatkozásában elfogadott kondicionálók listáján, és c) amelyet a kijuttatás módja és a kijuttatandó mennyiség vonatkozásában az adott kondicionáló engedélyokiratával összhangban juttattak ki a megfelelő növénykultúrára. A kijuttatás módja és a kijuttatandó mennyiség nem lehet ellentétes az engedélyokiratban foglaltakkal. Amennyiben az adott készítményre vonatkozóan csak felső határa van meghatározva a kijuttatható mennyiségnek, akkor azt a felső határt nem haladhatja meg a kijuttatott szer mennyisége. A gyakorlat keretében azonban, a listáról választott kondicionálót a mezőgazdasági üzem szántóterületének legalább 50%-án ki kell juttatnia a mezőgazdasági termelőnek.

Ha a termelő ezt a gyakorlatot választja AÖP-ben, akkor valamennyi karbamid tartalmú műtrágya kijuttatására érvényesek annak szabályai.

A „Táblaméret korlátozása” gyakorlat választása esetén feltétel, hogy a mezőgazdasági üzemen belül a szántóterületek együttes nagysága meghaladja az 50 hektárt. Amennyiben ez a feltétel teljesül, abban az esetben a gyakorlat választható, és teljesíthető akár a már meglévő 30 hektárnál kisebb táblákkal is.

Ebben az esetben tárgyévre szól a vállalás. Amennyiben év közben földhasználó váltás történik, úgy javasoljuk olyan gyakorlat választását, melyet biztosan teljesíteni tud a kérelmező addig, míg ő a jogszerű földhasználó.

A vonatkozó 15/2023-as AM rendelet szerint:
24. § (1) A kizárólag alternáló kasza használata gyakorlat (a továbbiakban: gyakorlat13) keretében a mezőgazdasági termelő a mezőgazdasági üzem - a 17. § (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel - valamennyi gyepterületén a tárgyévben valamennyi kaszálást alternáló kasza használatával valósítja meg, azzal, hogy a gyepterületet legalább évente egy alkalommal lekaszálja.
(2) A gyakorlat13 a gyakorlat12-vel együtt nem választható.
Tehát a kérdésben jelölt két gyakorlat kettő együtt nem választható, továbbá ebben az esetben minden területet alternáló kaszával kell kaszálni.

A tarlón csak mechanikai gyomírtás és sekély tarlóhántás végezhető szeptember 30-ig.
forgatás nélküli művelés: olyan művelési mód, amelynek keretében szántás vagy 10 cm-nél mélyebb tárcsázás nem történik; Tehát más megengedett.
Amennyiben a kijuttatás a sekély tarlóhántással – max 10 cm – nem megoldható, úgy igen az agronómiailag indokolt időn belül.

A nitrosol talajkondicionáló szer. Karbamid tartalmú műtrágya lombtrágyaként történő kijuttatása esetén, nincs talajba bedolgozás, így nem teljesül a karbamid környezetbarát használata gyakorlat.

Nem kell újra visszahívni az érintett gazdálkodót és nem kell új kérelmet ezért beadni. A gazdálkodási naplóba viszont rögzítse a vetés tényét az adott napra.

Amennyiben augusztus 31.-e után tud lehozni kaszálékot, jelölheti TAR10-es kóddal. Amennyiben korábban szeretné kaszálni, szárzúzni, úgy javasoljuk a GYE02 hasznosítási kódot.

Csak a tárgyévi munkaműveleteket kell rögzíteni, a 2023. évit nem. A felületen a tavalyi munkaművelet rögzítése is lehetséges, de nem releváns a vállalt gyakorlat szempontjából.

Igen, de ebben az esetben legeltetéses hasznosítási kódot kell megadni és legalább egy kaszálásnak meg kell valósulnia a területen.

Igen, ez esetben is érvényes a változásvezetési tolerancia.

Minden egyes esetet külön meg kell vizsgálni, mert roppant eltérő élethelyzetek, s vele együtt egészen bonyolult jogalkalmazási szituációk állhatnak elő. Ugyanakkor vannak általános elvek, amelyek a legtöbb esetben irányadóak: Földterület év közbeni átruházása kapcsán fontos leszögezni, hogy támogatásban az részesülhet, aki az egységes kérelmet beadta, legkésőbb június 9-ig, és a beadás napján jogszerű földhasználónak minősül.
Amennyiben az egységes kérelmet benyújtó gazdálkodónak év közben az AÖP vállalással érintett területén tulajdonjog- vagy bérleti jog átruházás történt, az nem feltétlenül jelenti azt, hogy az új tulajdonos vagy bérlő azonnal az új jogszerű földhasználó is lesz. A polgárjogi szerződésben számos kitételt tehetnek a felek, mint pl. a késleltetett birtokba lépés. Sőt, ha a jogszerű földhasználata megszűnik az eredeti földhasználónak, még így is támogatásra jogosult maradhat, amennyiben a gyakorlat vagy gyakorlatok teljesítése tárgyévben az AÖP előírásai szerint megvalósulnak a jogszerű földhasználó változásától függetlenül.

Az AÖP-ben minden szerhasználathoz kötött gyakorlat esetében az előírás szabályai között szerepel hogy a szert az engedélyokiratával összhangban kell kijuttatni.
Ez jelen esetben azt jelenti, hogy amennyiben az engedélyokirat vízvédelmi előírást tartalmaz, úgy annak megfelelően kell kijuttatni a készítményt. Vállalható a táblán a gyakorlat, azonban a gyakorlat teljesítéséhez szükséges területarány számításánál azokat a területeket, melyre a szer hatályos engedélyokirata szerint kijuttatási tilalom van érvényben, figyelmen kívül kell hagyni.

Nem választhatja.

Ha a szaporítóanyagról kiállított számla dátuma későbbi, mint az igényelt növény vetésének dátuma, a mezőgazdasági termelő a szállító által kiállított egyéb, hiteles dokumentummal köteles igazolni, hogy a vetés vagy telepítés időpontjában a szaporítóanyag, amelyről a számla kiállításra került, már rendelkezésre állt.
Ebből következően valami dokumentumot kell szerezniük, ami igazolja, hogy vetéskor már megkapták a magot.

Attól, hogy az NPI nem jelölt ki kíméleti területet, a többi előírás még utalhat erre. Ebben a TECS-ben zonális alap előírás például, hogy „A terület legalább 10, legfeljebb 15%-át kaszálásonként változó helyen kaszálatlanul kell hagyni.” (269. előírás)
Tehát kaszálás esetén emiatt az előírás miatt már nem kaszálhatja le egyszerre a teljes területet, egy részét kaszálatlanul kell hagynia.

Igen, beadható kérelem mindaddig amig a telepítés el nem kezdődik, azonban amennyiben Natura2000 besorolású a terület, akkor engedélyre van szükség a gyepfeltöréshez.

Igen, vállalható.

A választ két részre kell osztani. Ugyanis nem a programban résztvevő gazdaság van a fókuszban, hanem a program egy-egy gyakorlatában részt vevő terület.

1. Amennyiben a termelő az AÖP-ben a szántóterülete legalább 50%-án a forgatás nélküli művelésre irányuló gyakorlatot választotta, úgy a gyakorlatba bevitt területen (tehát azokon a táblákon, ahol a gyakorlatot teljesíti) nem használhat dikvát hatóanyagú készítményt. Ennek oka az, hogy kifejezetten ehhez a gyakorlathoz tartozik egy pozitív lista, amin nem szerepel a dikvát. Nem is szerepelhet, mivel ez a hatóanyag az EU területén nem forgalmazható.
2. Amennyiben a termelő az AÖP-ben nem választotta a forgatás nélküli művelést, hanem más módon gyűjti össze a szükséges pontokat a szántó földhasználati kategóriában, úgy használhat dikvát hatóanyagú készítményt (feltételezve, hogy egyéb okok sem korlátozzák a kijuttatást). Sőt, ha választotta a forgatás nélküli művelést az AÖP-ben, akkor is használhat dikvát hatóanyagú növényvédőszert, de kizárólag olyan táblákon, amelyeket nem vitt be a forgatás nélküli gyakorlatba.
Fontos megemlítenünk még azt összegzésképpen, hogy az AÖP-ös készítménylisták kizárólag egy-egy konkrét AÖP gyakorlathoz rendelve értelmezendők. Így tehát a méhes lista csak a méhes gyakorlatokban, a forgatás nélküli műveléshez tartozó lista csak a forgatás nélküli gyakorlatban. Nincsen olyan horizontális hatásuk, mint pl. az AKG szűkített növényvédőszer-listának.

MINDEN olyan esetben, amikor egy készítmény szükséghelyzeti engedélyt kap, s felmerül annak bármelyik AÖP gyakorlatban való használhatósága, szükséges állásfoglalást kérni az AM-től és a Nébihtől.

Példa:
A méhekre veszélyes szerek mellőzéséről szóló gyakorlathoz tiltólista készült, ám ez a tiltólista - értelemszerűen - kizárólag olyan készítményeket tartalmaz, amelyek forgalmazása az EU-ban és hazánkban engedélyezett. Tehát eleve fel sem merül olyan készítmények elfogadhatósága a gyakorlatban, amit az EU-ból már kitiltottak. Olyanoké meg végképp nem, amit kifejezetten a méhekre gyakorolt veszélyessége miatt tiltottak ki.

Ugyanakkor idén aktuális lehet (vagy talán már meg is történt) egy neonikotinoid hatóanyagú készítmény szükséghelyzeti engedélyezése hazánkban. Közismert, hogy a neonikotinoid hatóanyagot a méhek miatt tiltották ki az Unióból. Tehát a szükséghelyzeti engedéllyel használható neonikotinoid nem elfogadható az AÖP méhbarát gyakorlatában csak azért, mert nincs rajta a tiltólistán.

Nincs akadálya annak, hogy a talajtakarás gyakorlatot ilyen típusú őszi vetésű kultúrával teljesítse. Azok a gabonafajták, amelyek „tavasziként” kerülnek forgalomba, de őszi vetéssel is rendesen kifejlődnek, beleértendők az őszi vetésű növények körébe. Az EK felületen agrotechnikai bejelentésük ugyanazzal a funkcióval történik, mint a "takarónövények vetése". Ezt kell kiválasztani, majd megadni az elvetett növénykultúra nevét.

A 2023 előtt belépő, de az 5 éves időtartamot még nem letöltő fiatal gazdák továbbra is jogosultak lesznek a támogatásra.

De, a közvetlen támogatás esetében előírás lesz a végzettség vagy 2 év igazolt gyakorlat, az új belépőknek és a már korábban igénylőknek is.

A szakmai gyakorlat a képzettségi követelmény alternatívájaként kezelendő. A fiatal mezőgazdasági termelők támogatásáról szóló 19/2023 (IV. 19.) AM rendelet 1. számú melléklete tartalmazza az elfogadható képzéseket, illetve pontosan definiálja az alternatívaként figyelembe vehető szakmai gyakorlatot. Azon fiatal gazdák tekintetében, akik/amelyek a jelenlegi rendszerben igényeltek először a közvetlen támogatás keretében fiatal gazda támogatást, és az 5 éves időtartam még nem járt le, vagyis még 2023-tól is igényelnek fiatal gazda támogatást, a 2023-ig terjedő időszakban az I. pillérben igényelt és kapott fiatal gazda támogatási időszakuk gyakorlatként ismerhető el.

A jogszerű földhasználat vizsgálatot az alaptámogatási elem tekintetében a Kincstár folytatja le. A konkrét esetben a 2007. évi XVII. törvény 44.§ (7) i) pontja az irányadó. A törvény e pontja értelmében: „jogszerű földhasználónak minősül … az az ügyfél, aki vagy amely … a kérelem benyújtására nyitva álló határidő utolsó napjára vonatkozóan, az általa igényelt terület vonatkozásában i) az a)-h) pontok szerinti jogszerű földhasználó közeli hozzátartozója..."

Ennek alapján a közeli hozzátartozó fiatal gazdának nem szükséges módosítania a földhasználatot.

A rendelet alapján az egyéni őstermelői tevékenység nyilvántartásba vételének dátuma számít.

A rendelet alapján a mezőgazdasági tevékenység kezdetének vizsgálata a 2021. év, így nem jogosultak a támogatásra.

A rendelet alapján számít, hogy volt korábban egyéni őstermelő, így ha az a dátum korábbi mint 2022.06.10, akkor nem felel meg a támogatási feltételeknek.

Ha az ügyfél a teljes EK kérelmét visszavonta, de mellé egyéni őstermelő volt 2022.04.25-től, akkor az őstermelői nyilvántartásba vétel számítani fog és nem lesz támogatható. Ha a teljes kérelmét visszavonta, és ŐCSG tagként volt őstermelői jogviszonya, úgy pontozásos rendszer alapján kell meghatározni a mezőgazdasági tevékenység kezdetét. Ha az ügyfél ÖCSG tagként a fiatal gazda kérelmét vonta csak vissza, de a SAPS igényét továbbra is fenntartotta, akkor korábban ő már megkezdte a mezőgazdasági tevékenységét, hiszen kérelmet is adott be hozzá. Nem lesz támogatható.

A kérdés alapján az ügyfél tagja volt családi gazdaságnak vagy ŐCSG-nek, mely tagság megszűnt az ügyfél 18 éves kora előtt és 18 éves kor után önálló őstermelő lett. Amennyiben jól értelmezzük a kérdést jogosult a támogatásra.

A VEG54 Batáta (édesburgonya) besorolása B_1_7_1_1 vagy B_1_7_1_2. Amennyiben VP fiatal gazda jogcím kapcsán merült fel a kérdés, akkor az egységes kérelem mellett a felhívás 14. melléklete szerinti kormányhivatalos igazolás szerint történik meg az üzemméret számítás.

Tekintettel arra, hogy a Kft. már igényelte a fiatal gazda támogatást korábban és 5 évig támogatásban is részesült, így már nem jogosult a támogatásra, akkor sem ha változik az ügyvezető.

Az Európai Bizottságtól kapott engedéllyel élve, a 2023. évi kérelmezés esetében lehetőség van olyan releváns mezőgazdasági képzettségek elfogadására, amelyek nem szerepelnek a 19/2023. (IV.19.) AM rendelet 1. mellékletében.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a Kincstár – ha egy ügyfél olyan képzettséggel nyújtja be kérelmét, ami nem szerepel a listán – megkeresi az Nemzeti Irányító Hatóságot, aki állásfoglalást ad ki arról, hogy a listában szereplő valamely végzettséggel való egyenértékűség igazolható-e. Ezt az állásfoglalást a Kincstár felhasználja majd a döntés meghozatalában. A kérelmezési felületen ez úgy kerül megjelenítésre, hogy a listában nem szereplő végzettségeket az „Egyéb” kategóriát kiválasztva lehet megadni.
Fontos azonban megjegyezni, hogy amennyiben a megadott képzettség nem releváns, így a fiatal gazda területalapú támogatásra az ügyfél nem jogosult, de az alapszintű jövedelemtámogatás tekintetében kifizetésben részesül, akkor jövőre már nem lesz jogosult a fiatal gazda területalapú támogatásra.

Nem található sem a 65/2021. (XII. 29.) ITM rendeletben sem a 504/2013. (XII. 29.) Korm. rendeletben, de ettől függetlenül adja be egyéb kategóriában és majd a Kincstár elbírálja, hogy megfelelő-e vagy sem.

Mindenképpen adja be a kérelmet a végzettséggel. Amennyiben a fiatal mezőgazdasági termelő a Fiatal gazda rendelet 1. mellékletében szereplő valamely képzettségnek egyértelműen megfeleltethető, azzal legalább egyenértékű képesítéssel rendelkezik, úgy az adott képzettség elfogadhatóságáról az IH javaslatára a Kincstár fog dönteni.

Az Európai Bizottságtól kapott engedéllyel élve, a 2023. évi kérelmezés esetében lehetőség van olyan releváns mezőgazdasági képzettségek elfogadására, amelyek nem szerepelnek a 19/2023. (IV.19.) AM rendelet 1. mellékletében. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a Kincstár – ha egy ügyfél olyan képzettséggel nyújtja be kérelmét, ami nem szerepel a listán – megkeresi az Nemzeti Irányító Hatóságot, aki állásfoglalást ad ki arról, hogy a listában szereplő valamely végzettséggel való egyenértékűség igazolható-e. Ezt az állásfoglalást a Kincstár felhasználja majd a döntés meghozatalában. A kérelmezési felületen ez úgy kerül megjelenítésre, hogy a listában nem szereplő végzettségeket az „Egyéb” kategóriát kiválasztva lehet megadni.
Fontos azonban megjegyezni, hogy amennyiben a megadott képzettség nem releváns, így a fiatal gazda területalapú támogatásra az ügyfél nem jogosult, de az alapszintű jövedelemtámogatás tekintetében kifizetésben részesül, akkor jövőre már nem lesz jogosult a fiatal gazda területalapú támogatásra.

A GYES nem befolyásolja az őstermelői tevékenységet. Érdemes lenne "kiváltani" az őstermelőit, hogy valamivel alá lehessen támasztani, hogy megkezdte a mezőgazdasági tevékenységet.

Nem szükséges a földhasználat, viszont fontos, hogy a támogatási kérelem benyújtásának az időpontjában, már mezőgazdasági termelőként mezőgazdasági tevékenységet kell végezni. A mezőgazdasági tevékenység kezdetének időpontjáról nyilatkozni kell a kérelem benyújtása során. Ügyelni kell arra, hogy a nyilatkozat a pontos dátumot tartalmazza és megfeleljen a valóságnak. Egy esetleges ellenőrzés alkalmával valamilyen formális dokumentummal alá is kell tudni támasztani a nyilatkozatban szereplő dátumot a mezőgazdasági tevékenység kezdetéről!

Aznap is jó. Megkezdett FG igénylés esetén az első fiatal gazdás EK igénylés dátumát kell beírni! Idén megkezdett tevékenységnél 2023.01.01 is jó. 2022. 06.10. után őstermelővé válás esetén annak a dátumát kell beírni. Ha valaki nem őstermelő és nem is vállalkozó, akkor az egyéb magánszeményt kell választani.

Az új szabályozás lehetőséget biztosít arra, hogy a kérdező folytassa a fiatal gazda plusztámogatás igénylését, mivel már 2021-ben és 2022-ben is igényelte és meg is kapta a fiatal gazda plusztámogatást. A fiatal gazda támogatás 5 évig igényelhető, és az új, most induló rendszerben is folytatható a 2022. előtt megkezdett időszak. Mivel már 2 évig jogosult volt a plusztámogatásra, ez esetben ez a 2 év elismerhető szakmai gyakorlatnak, ha esetleg nincs mezőgazdasági képzettsége. A fiatal gazda támogatást még 3 évig igényelheti, de immár a kedvezőbb feltételekkel, megemelt hektárszámra és magasabb fajlagos támogatással.

Az őstermelők családi gazdaságaiban (ŐCSG) számos olyan, a fiatal gazda támogatásra potenciálisan jogosult van nyilvántartva, akik esetében az őstermelővé történt automatikus átminősítés okán a mezőgazdasági tevékenységet megkezdettnek kellene tekinteni. A nemzeti végrehajtási jogszabály kidolgozása során azonban sikerült olyan megoldást találni, hogy az őstermelők családi gazdaságában nyilvántartott fiatal gazdák egy része mégis jogosulttá válhasson az induló éveket támogató többletforrásra. Ehhez az ŐCSG tagok esetében az őstermelők családi gazdaságának létrehozásáról szóló szerződés vizsgálata válik szükségessé, amely alapján megállapítható, hogy az adott tag a mezőgazdasági tevékenysége, a közreműködés jellege, valamint az ŐCSG-be bevitt termelőeszközök aránya alapján a gazdaság vezetőjének tekinthető-e vagy sem. Ezt a kérelmek elbírálása során egy objektív pontozási táblázat alapján ítéli majd meg a Kincstár (2/2023 számú IH közlemény szerint). A saját kockázatra történő mezőgazdasági tevékenységet nem tekintjük megkezdettnek azon ŐCSG tagok esetében, akik: - kizárólag halászati vagy erdőgazdasági tevékenységet végeznek, illetve emellett kiegészítő tevékenységként falusi és vidéki turizmus szerepel; - a 2021. január 1-jei automatikus átminősítés során váltak őstermelővé, de annak pillanatában még nem voltak cselekvőképesek; - az ŐCSG szerződésben foglaltak vizsgálata alapján elvégzett pontozásos minősítés eredményeképpen nem tekinthetőek a mezőgazdasági üzem vezetőjének (itt az ŐCSG-be bevitt vagyon, valamint a személyes közreműködés jellege vizsgálható).

Nem. Mivel mezőgazdasági tevékenységét 2022. június 10. előtt megkezdte és nem „átmeneti” fiatal gazda, hiába van megfelelő képzettsége és 40 év alatti, nem jogosult 2023-tól a fiatal gazda támogatásra. Az uniós jogszabályok szellemében a fiatal gazda területalapú támogatás „csak a vállalkozás élettartamának kezdeti időszakára terjedhet ki, a kifizetésre csak a támogatási kérelem benyújtását követő adott maximális időtartam alatt és röviddel a tevékenység megkezdését követően kerülhet sor”.

Amennyiben az őstermelői tevékenységei között csak erdészet (02) szerepelt 2018-2021 között, tehát nem 011-017 tevékenységek, akkor 2018 és 2021. évben úgy kell tekinteni, hogy nem végzett mezőgazdasági tevékenységet. Így a mezőgazdasági tevékenységét az előző naptári évi egységes kérelem benyújtására nyitva álló időszakának utolsó napját követően kezdte meg, ezáltal - a további feltételek teljesítése esetén - jogosult a támogatásra.

Tekintettel arra, hogy a tevékenységek közé 2022. év szeptemberében került mezőgazdasági tevékenység, így a mezőgazdasági tevékenységét az előző naptári évi egységes kérelem benyújtására nyitva álló időszakának utolsó napját követően kezdte meg, ezáltal - a további feltételek teljesítése esetén - jogosult a támogatásra.

Nem jogosult a támogatásra, mert 2018-tól a tevékenységei között mezőgazdasági tevékenység (növénytermesztési szolgáltatás (0161)) is szerepelt, így a mezőgazdasági tevékenység kezdete 2018, ami korábbi, mint az előző naptári évi egységes kérelem benyújtására nyitva álló időszakának utolsó napja.

Az Európai Bizottságtól kapott engedéllyel élve, a 2023. évi kérelmezés esetében lehetőség van olyan releváns mezőgazdasági képzettségek elfogadására, amelyek nem szerepelnek a 19/2023. (IV.19.) AM rendelet 1. mellékletében. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a Kincstár – ha egy ügyfél olyan képzettséggel nyújtja be kérelmét, ami nem szerepel a listán – megkeresi az Nemzeti Irányító Hatóságot, aki állásfoglalást ad ki arról, hogy a listában szereplő valamely végzettséggel való egyenértékűség igazolható-e. Ezt az állásfoglalást a Kincstár felhasználja majd a döntés meghozatalában. A kérelmezési felületen ez úgy kerül megjelenítésre, hogy a listában nem szereplő végzettségeket az „Egyéb” kategóriát kiválasztva lehet megadni.
Fontos azonban megjegyezni, hogy amennyiben a megadott képzettség nem releváns, így a fiatal gazda területalapú támogatásra az ügyfél nem jogosult, de az alapszintű jövedelemtámogatás tekintetében kifizetésben részesül, akkor jövőre már nem lesz jogosult a fiatal gazda területalapú támogatásra.

A Fiatal gazda rendelet 4.§ alapján jogosult lesz a támogatásra, ugyanis jogi személy más jogi személy általi ellenőrzése akkor valósul meg, ha az ellenőrző jogi személy többségi befolyással bír, és az általa kijelölt vezető tisztségviselői feladatokat ellátó természetes személy maga a fiatal mezőgazdasági termelő. Természetesen minden egyéb jogosultsági feltételnek is meg kell felelni.

Ha egyéni őstermelőként több éve aktív, akkor nem lesz jogosult a támogatásra, mert 2022.06.10. előtt megkezdte a mezőgazdasági tevékenységét. A gazdálkodási tevékenység kezdetének vonatkozásában minden gazdálkodási formát ellenőrizni fognak.

A fiatal mezőgazdasági termelők támogatásáról szóló 19/2023. (IV.19) AM rendelet 1.§ 3. pontja az alábbi módon határozza meg a fiatal mezőgazdasági termelő fogalmát: „olyan – az alapszintű-jövedelemtámogatásnak az egységes kérelem keretében történő első benyújtásának napján – a) 18. életévét betöltött, de 40. életévénél nem idősebb természetes személy, vagy b) egy vagy több, az a) alpont szerinti személy tényleges és hosszú távú ellenőrzése alatt álló jogi személy, aki vagy amely mezőgazdasági üzem vezetőjeként először hoz létre mezőgazdasági üzemet, és aki vagy amely mezőgazdasági tevékenységét az előző naptári évi egységes kérelem benyújtására nyitva álló időszakának utolsó napját követően kezdte meg;” A vonatkozó rendelet nem tartalmaz olyan feltételt, hogy a számláknak a tag nevére kell szólnia. A számlázásra a mindenkori számla kiállítási szabályok vonatkoznak. A kérelem benyújtásának ténye arra enged következtetni, hogy ő tekinthető az üzem vezetőjének. Az esetleges ellenőrzés sokkal inkább azt hivatott vizsgálni, hogy a kérelmet benyújtó mezőgazdasági termelő a 13/2023 (IV. 19.) AM rendelet 1.§ 45. pontjában rögzített mezőgazdasági tevékenységet végez-e, illetve adott esetben tudja-e igazolni, hogy azt az ő megbízásából valaki más végzi el. Ez egy minimum követelmény, e tekintetben a fiatal gazda jogcím nem ír elő többletfeltételt. A 19/2023. (IV.19) AM rendelet szerinti fiatal mezőgazdasági termelők támogatása iránti kérelem benyújtásakor nem szükséges számlák csatolása.

Amennyiben az ügyfél tagja volt családi gazdaságnak vagy ŐCSG-nek, amely tagság megszűnt az ügyfél 18 éves kora előtt és 18 éves kor után lett önálló őstermelő, akkor jogosult lehet a támogatásra, hiszen a fiatal mezőgazdasági termelők támogatásáról szóló 19/2023. (IV.19) AM rendelet 6. § alapján a tényleges mezőgazdasági tevékenységet a cselekvőképessé válás előtt nem tekintjük megkezdettnek.

Alapvetően, ha visszavonja az egységes kérelmet, akkor az eljárást a Kincstár megszünteti, tehát úgy kell tekinteni, hogy nem volt az ügyfélnek kérelme. Ez alól kivétel a Támogatási tv. 43. § amikor nem lehet elfogadni már a visszavonást. Tehát ilyen esetben jövőre jogosult lehet a támogatásra.
De fontos kiemelni, hogy a rendelet 6.§ sorolja fel a mezőgazdasági tevékenység kezdetét, tehát ha idén májusban, vagy korábban az ügyfél már egyéni vállalkozó volt, őstermelő (persze itt kivétel, a tagoknál a pontozás), vagy egyéb támogatási kérelme volt, vagy a 40 évet közben betölti, akkor már nem lesz jogosult a támogatásra.

Az attól függ, hogy az ügyvezetés mellett a szavazati jogok többségét is birtokolta-e 2022.06.10. előtt. Ha a fiatal gazda rendelkezett már a szavazati jogok többségével (2022.06.10 előtt), akkor már nem tekinthető új belépőnek, nem jogosult a támogatásra. Viszont, ha 2022.06.10. után szerezte meg a szavazati jogok többségét, akkor jogosult lehet a támogatásra. Ha nincs szavazati joga és ŐCSG tagként szeretné igényelni a támogatást, akkor az ŐCSG-n belüli pozíciót is vizsgálni kell, 11 pont alatt jogosult lehet a támogatásra. Természetesen a további jogosultsági feltételeknek is meg kell felelnie pl. végzettség.

Igen, mivel a gazdaságot 2023. évtől irányítja a fiatal gazda személy.

Nem. A jogi személyben a fiatal gazda személye nem változhat.

Nem. A jogi személyben a fiatal gazda személye nem változhat.

Uniós szabályozás miatt került ki a termeléshez kötött támogatásra jogosult növények köréből.

2023-tól a támogatható terület bővítése miatt a táblaszegély a tábla részét képezi. Ez alapján az alapszintű-jövedelemtámogatás, valamint a termeléshez kötött támogatás is a teljes táblára jár. Fontos kiemelni, hogy a termeléshez kötött támogatások esetében előírt minimális szaporítóanyag használatát szintén a tábla – táblaszegéllyel együtt értendő - teljes területére teljesíteni kell. 

Nem, öntözés nélkül is lehet támogatást igényelni. Aki öntözi a területét, az csak érvényes üzemeltetési vagy létesítési engedéllyel öntözhet. Csak ez az engedély jogosít fel a vízi létesítmény használatára.

A gyakorlatban nem kivitelezhető, tekintettel arra, hogy a szálas takarmánynövények támogatása esetében feltétel, hogy a mezőgazdasági termelő
- az igénylés évét megelőző évben megvalósult őszi vagy a tárgyévben megvalósult tavaszi telepítés vagy felülvetés esetén a két- vagy többéves művelésre alkalmas kultúrák vonatkozásában a támogatásigénylés első évében augusztus 1-jéig egyszeri vagy
- ha az állomány már többévesnek minősül, illetve a támogatás igénylésének a további éveiben tárgyév július 1-jéig legalább kétszeri kaszálást végezzen.

Szálas fehérje esetében nem előírás. Természetesen támogatásoktól függetlenül az öntözés illegálisan nem engedélyezett.

Nem, a sima retek (Raphanus sativus) támogatható.

Somkórót nem tartalmazza a rendelet melléklete, mint támogatható szálas növény.

A szálas fehérjenövény termesztés támogatására bejelentett tábla teljes területének felülvetése új telepítésnek minősül. E szerint augusztus 1-ig  egyszeri kaszálás elvárt.

Tekintettel arra, hogy a termeléshez kötött közvetlen támogatások igénybevételének szabályairól szóló 17/2023. (IV. 19.) AM rendelet szerint az egységes kérelem benyújtására nyitva álló határidő utolsó napján kell a meghatározott feltételeket teljesítenie az ültetvénynek, így a jelzett jogcímekre benyújtható támogatási kérelem.

Tekintettel arra, hogy a termeléshez kötött közvetlen támogatások igénybevételének szabályairól szóló 17/2023. (IV. 19.) AM rendelet szerint az egységes kérelem benyújtására nyitva álló határidő utolsó napján kell a meghatározott feltételeket teljesítenie az ültetvénynek, ami jelen esetben nem áll fenn, így termeléshez kötött támogatás nem igényelhető.

A konkrét példában a szamóca nem másodvetés, hanem a következő évi főnövény lesz, hiszen az többéves kultúra.

Igen, táblaszegély a tábla része, a tábla részét képezi. Ez alapján az alapszintű-jövedelemtámogatás, valamint a termeléshez kötött támogatás is a teljes táblára jár. Fontos kiemelni, hogy a termeléshez kötött támogatások esetében előírt minimális szaporítóanyag használatát szintén a tábla – táblaszegéllyel együtt értendő - teljes területére teljesíteni kell.

Igen, a vetőmagokat érintően tavalyi számla is elfogadható. A rendelet 2023-tól engedélyezte az ŐCSG tagok nevére kiállított számla elfogadását is. Ebben az esetben a számla mellett az ŐCSG-vel kötött szerződésre és az átadott minősített szaporítóanyag mennyiségét, valamint a származás megjelölését tartalmazó, az őstermelők családi gazdasága által kiállított dokumentumra is szükség van.

Nem lehetséges második főnövényként elszámolni a triticalet. A lucerna után vetett őszi kalászos ugyanis a következő évi főnövény lesz, amit majd csak a következő évben kell (főnövényként) bejelenteni.

Az örökös nevére szól a számla, de az elhunyt nevében adja be a vélelmezett örökös a kérelmet. Szóval ő, ha lesz hagyatékátadó, akkor kiesik a csapatból.
Ha számla úgy szól az örökös nevére, hogy az elhalálozás után lett kiállítva, akkor elfogadható. Ha még élt az elhunyt, akkor csak akkor vehető figyelembe, ha köztük van valami termeltetési megállapodás, vagy családi gazdaságban vannak.

Az EK benyújtás során az akkor ismert adatok kerülnek megjelenítésre a felületen. A rendelet szerint a szakszerű apaállathasználat igazolásához szükséges dokumentumokat tárgyév augusztus 31.-ig szükséges a NÉBIH felé bejelenteni vagy a tenyésztőszervezetet megkeresni.
A szakszerű apaállat használatra vonatkozóan hazai születésű egyedek esetében kizárólag az ENAR-ban megtalálható adatok vehetők figyelembe. Külföldi születésű egyedek esetében az egyed fajtája szerint illetékes tenyésztőszervezet kér be különböző dokumentumokat, mely alapján igazolható lesz az apaállat használat. A Kincstár részére semmilyen dokumentum beküldése nem szükséges. Amennyiben egy kérelmezett egyed esetében nem igazolható a szakszerű apaállat használat ténye, úgy az az egyed nem jogosult támogatásra.
Anyatehéntartás támogatás esetében ez idáig is feltétel volt a szakszerű apaállat használat, ez nem változott, ám dokumentum beküldésre itt sincs lehetőség és szükség.

Hazai születésű egyedek esetében kizárólag az ENAR adatbázis adatai vehetők figyelembe, egyéb igazolás nem.

Az EK benyújtás során az akkor ismert adatok kerülnek megjelenítésre a felületen. A rendelet szerint a szakszerű apaállat használat igazolásához szükséges dokumentumokat tárgyév augusztus 31.-ig szükséges a NÉBIH felé bejelenteni vagy a tenyésztőszervezetet megkeresni.
A szakszerű apaállat használatra vonatkozóan hazai születésű egyedek esetében kizárólag az ENAR-ban megtalálható adatok vehetők figyelembe. Külföldi születésű egyedek esetében az egyed fajtája szerint illetékes tenyésztőszervezet kér be különböző dokumentumokat, mely alapján igazolható lesz az apaállat használat. A Kincstár részére semmilyen dokumentum beküldése nem szükséges. Amennyiben egy kérelmezett egyed esetében nem igazolható a szakszerű apaállat használat ténye, úgy az az egyed nem jogosult támogatásra. Anyatehéntartás támogatás esetében ez idáig is feltétel volt a szakszerű apaállat használat, ez nem változott, ám dokumentum beküldésre itt sincs lehetőség és szükség.

A kieső egyedek pótlása nem kötelező, amennyiben pótolni kívánja, úgy be kell jelenteni a kiesés-pótlást. Ha nem pótolja, akkor az egyedeket vissza tudja vonni akár adatváltozás keretében, akár a NÉBIH felé tett bejelentéssel az egyedek tenyészetből való kikerüléséről. Amennyiben sem kiesés-pótlás nem kerül bejelentésre, sem az egyedek visszavonása nem valósul meg egyik módon sem, úgy a birtokon tartási kötelezettség nem teljesülése esetén az érintett egyedek után szankció kerülhet megállapításra, azok számától függően.

Fontos hangsúlyozni, hogy a birtokon tartás időszaka alatt a mezőgazdasági termelő tenyészetéből kieső egyed pótlására csakolyan, nem kérelmezett egyed vehető figyelembe, amely a birtokon tartás időszakának kezdetétől önmagában is teljesíti a támogatási feltételeket és az a teljes birtokon tartás időszaka alatt folyamatosan a kérelmező tenyészetében áll.

Igen, ha a vásárolt fiatal bika apja KPLSZ számmal ellátott, valamint ha a kérelmezett állat a vonatkozó jogcímrendeletben meghatározott időszakban kerül levágásra.

Igen, 7 nap (3 napon belül kell jelenteni az ENAR felelősnek, az ENAR felelősnek 4 napja van az átvezetésre).

Az anyatehéntartás támogatás esetében nincs lehetőség a kieső egyedek pótlására, ezért a kieső egyedet ki kell vezetni az ENAR-ban, nem ideértve a vis maior esetét.

A 7 napos kijelentési szabály ekkor is működik.

A támogatás folyósításának alapja a kifizetési igénylésben szereplő, a támogatási évben az ENAR nyilvántartásban szereplő, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által leigazolt és a támogatási jogosultságoknak megfelelő állategyedek alapján megállapított állategység, melyet a Magyar Államkincstár által kiadott tájékoztató 9. pontja, valamint a VP3-14.1.3 – 22 kódszámú, a Kiskérődző állatjóléti támogatásról szóló Pályázati Felhívás 5.1 pont II. A támogatás folyósítása bekezdésének 5. pontja is rögzít.

Az őshonos in situ pályázati felhívás (PF) az alábbi linken érhető el. A PF 3.4.2. pontja az alábbit tartalmazza, tehát a 2023 évben benyújtott kérelmek esetén az első kifizetési kérelmet a 2024 évi EK-val tudja beadni.

Amennyiben azonos a tartási hely a különböző tenyészetek vonatkozásában, akkor a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) szabályszerűen tudja rögzíteni a termékenyítést és a MÁK is elfogadja a szakszerű apaállatra vonatkozó adatokat.

Az egységes kérelem felületen az ügyfélnek akkor aktív a történelmi bázisjogosultság (TB) megállapításának igénylése, ha van 2018. évi termeléshez kötött támogatásra jogosult állatlétszáma a releváns jogcímben. Az EK felületen a 2018. évi gyepterületre vonatkozóan nincs ellenőrzés, ettől függetlenül meg kell felelni a TB megállapítás ezen feltételének is. Ha az ügyfél úgy kéri az Extenzifikációs szarvasmarhatartás történelmi bázisjogosultság megállapítását, hogy nem volt a 2018. évi egységes kérelmében gyepterület, akkor ez a kérelem a későbbiekben elutasításra fog kerülni.

A jelölőpipa automatikusan be lesz téve és nyilatkozni is kell.

A TB igényléshez/megállapításhoz nem kell az 1 hektár, csak a 2018. évi jóváhagyott állatlétszám. A TB utáni kifizetés feltétele, hogy legyen legalább 1 hektár támogatható terület és állattartóként a TIR-ben legyen nyilvántartva.
Az egységes kérelem felületen az ügyfélnek akkor aktív a történelmi bázisjogosultság (TB) megállapításának igénylése, ha van 2018. évi termeléshez kötött támogatásra jogosult állatlétszáma a releváns jogcímben. Az EK felületen a 2018. évi gyepterületre vonatkozóan nincs ellenőrzés, ettől függetlenül meg kell felelni a TB megállapítás ezen feltételének is. Ha az ügyfél úgy kéri történelmi bázisjogosultság megállapítását, hogy nem volt a 2018. évi egységes kérelmében gyepterület, akkor ez a kérelem a későbbiekben elutasításra fog kerülni.

A hatósági bizonyítvány – a megfelelő adatokkal ellátott- az alapja a kérelem benyújtásának. Amellett, hogy a kár mértékét módosítják, nem bizonyosodhatunk meg, hogy akár nem módosítják a károsodott terület méretét, és akár egy teljes területes kárt végül részterületesre módosítanak, mely hibás igényléseket eredményezhet, mivel részterületes igénylés estén mérési jegyzőkönyv benyújtása szükséges, továbbá az EK beadó felületen ezt táblaadatként is rögzíteni kell.
A jogosultsági és admin ellenőrzések során minden dokumentum ellenőrzésre kerül , így ha a hatósági bizonyítvány és a benyújtó személy által az EK-ban megadott értékek között ellentmondás áll fenn, akkor az igazolt hatósági bizonyítvány a mérvadó (hatóság által kiadott dokumentum).
A megfelelő adatokkal szerepelő hatósági bizonyítvány szükséges a pontos kérelem benyújtáshoz, akár a terület megadásról van szó, akár arról, hogy az erdőgazdálkodónak azon túl, hogy az erdészeti hatóság szakmai követelményeinek, erdőtervben foglaltaknak, erdészeti hatósági határozatnak meg kell felelnie (pótlás/felújítás során elvárt szakmai követelmények) a pályázati felhívás tartalmazza a minimális elvárt csemeteszámot, mely a kármértéktől erősen függ:
„Amennyiben a felújítási kötelezettség alá vont terület tekintetében a mennyiségi kár eléri az 50%-ot és a helyreállítás pótlással történik, jelen Felhívás 2. számú mellékletében meghatározott minimális csemeteszámot a területen meglévő és a pótlás során bevitt csemetékkel együtt kell biztosítani.”
Az NFK tud a problmáról, az új hatóságikat lehetőség szerint mielőbb megküldik a gazdálkodók részére.

Ha az új jogszabályi előírások alapján megfelel a mezőgazdasági tábla fogalmának, akkor indítson változásvezetést a jelenleg nem támogatható területre a MePAR-ban támogatható területként történő lehatárolásra. Állandó gyep akkor lesz, ha az elmúlt 5 évben is a felszínborítása gyep volt és nem volt feltörés. Újként felvett támogatható terület nem biztos, hogy megkapja az állandó gyep fedvényt is. A helyrajzi szám művelési ágát nem vizsgálják, a terület valós állapota, és a MePAR-ban található fedvények mérvadóak.