A bőséges európai almatermés és annak a ténynek az ismeretében, hogy a feldolgozók még mindig dolgoznak fel almát, valószínűtlennek tűnik, hogy gond lenne az almasűrítmény-piacon. Egyes elemzések szerint azonban 2019 második negyedévétől viszonylag szűkös lesz az ellátás.
A piacon jelenleg a kínai és a lengyel (és más európai) almasűrítmény-árak közötti különbségek a meghatározóak. Kína ebben a szezonban teljesen felülárazott: FOB alapon az AJC mintegy 300 USD/tonnával drágább, mint a lengyel, török vagy ukrán termék. A kritikus és meghatározó amerikai piacon jelenleg az európai gyümölcslé gallononként körülbelül egy dollárral olcsóbb, mint a kínai.
Kína a szezon elején bejelentette, hogy nem tud 400 ezer tonna almasűrítménynél többet gyártani, ami a maximális termelési kapacitásuk alig negyedét teszi ki. Azonban a tavaly tavaszi fagy miatt több mint 12 millió tonnával csökkenő kínai almatermelés és a versenyképtelen sűrítményárak együttes hatása miatt a kínai termelés valójában csak 300 és 350 ezer tonna között lehetett. Tavaly Kína mintegy 710 ezer tonna almasűrítményt exportált, ami 725-750 ezer tonna maximális termelést feltételez. Kína valószínűleg mélyen belenyúlt az átmenő készleteibe. Mindenesetre legalább 350 ezer tonna almasűrítményt vettek ki a globális készletből.
A lengyel almasűrítmény-termelést még értékelni kell. Az IEG Vu agrárüzleti portál mindenkori rekordot vár, ami valószínűleg meghaladja a 350 ezer tonnát. A tavalyi gyártás kicsi volt: talán 100-125 ezer tonna. Kína pedig könnyedén pótolta a hiányt. Kína számára könnyebb beállni a lengyel kínálat helyére, ha a lengyel termelés lecsökken, mint fordítva. Megállapítható, hogy Lengyelország, sőt Európa egésze, beleértve Törökországot is nem tudja kompenzálni a kínai termelés jelenlegi csökkenését.
Az USA Kínából évente átlagosan 280 ezer tonna almasűrítményt importál. Volt már, hogy az európai és a török feldolgozók élvezhették a váratlan amerikai szerencsét: a 2014/15-ös szezonban Kína 100 ezer tonna piacot veszített az USA-ban és Lengyelország piacra került. A jelenlegi szezonban ez az igény legalább 150 ezer tonna lesz. Az európai exportadatok nem teljesen naprakészek, de biztos, hogy az USA-ba szállított mennyiségek már ez idáig is jelentősek voltak.
Mindazonáltal Európa nem képes egyedül teljes mértékben megfelelni az amerikai keresletnek. Chile idén valószínűleg 60-65 ezer tonna almasűrítményt tud majd előállítani, Argentína, talán a kétharmadát e mennyiségnek. Termelésük olcsóbb lesz, mint a kínai, de költségesebb, mint az európai.
Egy amerikai forrás szerint az Egyesült Államok raktáraiban voltak ugyan a tavalyi szezonból még kínai almasűrítmény-készletek, de ezek már elfogytak. Európában az almasűrítmény-árak hirtelen megugrottak. Az alacsonyabb savtartalmú (1,8-2,0%) sűrítmény ára mostanra kb. 1150 amerikai dollárnak felel meg tonnánként. A feldolgozáshoz szükséges gyümölcsök ára is emelkedett, körülbelül 0,40 zloty/kg-ra, ami körülbelül kilenc eurócentnek felel meg (28,8 Ft/kg). Egy friss európai forrás szerint az USA-ból 18 európai feldolgozóval léptek kapcsolatba almasűrítmény-szállítmányért, de csak négy volt hajlandó szállítani. Az IEG Vu azt gyanítja, hogy ez a jelenség egy hosszabb áremelkedés kezdete, mivel egyes vásárlók és felhasználók rájöttek, hogy nehezen tudják majd fedezni az idei esztendő második negyedévét.
Ennek megfelelően az amerikai piaci ár is emelkedhet, és az első negyedév végéig az USA keleti partján lévő kikötőbe szállítva akár 8,50 USD/gallon is lehet. Azok, akik szándékosan „feltankoltak” almasűrítménnyel, és még nem szerződtek le, valószínűleg nagyon jól járnak az idén. Legalábbis az USA-ban számíthatnak arra, hogy egy dollár extraprofittal kaphatnak többet egy gallonért a korai szezon szintjéhez képest.
(NAK/Fodor Zoltán – forrás: IEG Vu)