A Magyar Államkincstár ezen a héten kezdi meg a mintegy 7,14 milliárd forintnyi kárenyhítő juttatás kifizetését annak a 4300 károsult termelő részére, akik a 2017. kárenyhítési évben jelentős mezőgazdasági károkat szenvedtek.
A 2017-es kárenyhítési évben a gazdálkodóknak számos elemi káreseménnyel kellett megküzdeniük, amelynek következményeként valamivel több, mint 10000 termelő tett kárbejelentést közel 200 ezer hektár területre. A legtöbb kárbejelentés Szabolcs-Szatmár-Bereg és Bács-Kiskun megyékben történt. Országosan elsősorban a tavaszi fagykár, az aszály- és a jégesőkár okozott tavaly pusztítást, ezekre a káreseményekre fizeti a kincstár az összes kárenyhítő juttatás 81 százalékát.
Az európai uniós előírások alapján a mezőgazdasági biztosítással nem rendelkező károsult termelők az egyébként járó kárenyhítő juttatás felére jogosultak csupán. A kárenyhítő juttatásban most részesülő 4300 termelő közül még így is 3300 nem kötött megfelelő biztosítást, amely által több mint 3 milliárd forintot hagytak a kárenyhítési alapban. A megkötött mezőgazdasági biztosítás díját legfeljebb 65 százalékos mértékben a kormányzat is támogatja a Vidékfejlesztési Program forrásaiból.
Az agrárkár-enyhítési rendszer termelői igények és tapasztalatok alapján folyamatosan alakul. Ennek következtében egészült ki a tavalyi évben például az aszály fogalma a légköri aszállyal, vagy a 15 százalékos termelésiérték-csökkenési küszöböt a korábbi üzemi szint helyett már a károsodott növénykultúra szintjén vizsgálják. Mindezen lépések azt szolgálják, hogy a ténylegesen károsult termelők minél szélesebb köré részesülhessen kárenyhítő juttatásban.
A 2018. kárenyhítési évtől kezdheti meg működését a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által kialakítandó országos jégkármérséklő-rendszer is, amely működtetésének finanszírozását a kárenyhítési alap fogja biztosítani évente legfeljebb 1,5 milliárd forint összegben. Így várhatóan jóval kevesebb összeget szükséges majd a jégesőkárok utólagos enyhítésére fordítani az alapból.
(NAK/FM)