Mezőgazdasági termelés

Napjainkban már szinte minden területen jelen van a digitalizáció, és valamennyi, általunk megszokott munkafolyamatban lépten-nyomon az úgynevezett „Big data” elnevezéssel találkozunk. A fogalomtól nem kell tartani, a társadalmunk fejlődése hívta életre. Pontos definíciót nehéz lenne megfogalmazni, az alapkoncepció azonban onnan ered, hogy olyan mértékű adatmennyiség halmozódott fel a különböző területeken, amely minőségi ugrást jelentett a korábbi korszakokhoz képest, és kezelésére egyetlen eszköz önmagában már nem képes. Az ilyen mértékű adattömeg megfelelő ismerete és kezelése mellett, adott ágazatokban már nagy hatékonysággal lehet következtetéseket levonni, valamint folyamatokat előre jelezni.


A Mezőgazdaság Kutatások Állandó Bizottsága (SCAR) Állategészségügyi és Állatvédelmi Együttműködési Munkacsoportjának 2020-as évzáró ülésén Daniel Azevedo, a COPA-COGECA áru- és kereskedelmi csoportjának igazgatója előadásában elmondta, hogy az új kihívásokra reagáló új technológiák és innovációs törekvések, amelyeket az Európai Zöld Megállapodás és a Közös Agrárpolitika is támogat, folyamatosan alakítják és átalakítják a mezőgazdaságot. Ennek a változásnak a támogatására az Európai Bizottság olyan releváns stratégiákat és eszközöket dolgozott ki, mint például az Európai Adatstratégia, amelyet a COPA-COGECA teljes mértékben támogatott.

A digitalizálódó világ és az így létrejött „Big data” fogalma szorosan összefügg a precíziós gazdálkodással, ugyanis az egyre kifinomultabb és pontosabb adatgyűjtés és az adatok elemzése már napjainkban is nagy segítséget nyújt a gazdálkodóknak. A megnövekedett adatmennyiség mellett észrevehető, hogy a növekvő felhasználószámnak és a támogatásoknak köszönhetően az eszközök és technológiák is költséghatékonyabbá, elérhetőbbé váltak. Ennek a folyamatnak eredménye a folyamatosan fejlődő mesterséges intelligenciával rendelkező monitoring rendszerek vagy a robotika megjelenése. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy egy fejlett rendszer sem képes önállóan döntés hozni, mindig szükség van és lesz a szakmai hozzáértésre. A tapasztalt szakemberek és az új technológiák közös munkájának eredménye azonban már most megfigyelhető az egyes területeken, például az inputanyag-felhasználás csökkenéseként.

Daniel Azevedo ugyancsak megemlítette, hogy az új digitális technológiák nem csak a gazdaságok szintjén, lokálisan fejtik ki hatásukat, hanem a teljes élelmiszerlánc mentén is érezhetően. A termelők számára új piacok alakulnak ki (akár online állatvásárok formájában), a fogyasztók pedig egyszerűbben tájékozódhatnak a piac nyújtotta lehetőségek között. Mindehhez elengedhetetlen a képzési, illetve a tanácsadói rendszer megfelelő adaptálása. A sikeresség kulcsa azonban Daniel Azevedo szerint az, hogy a gazdálkodók egyrészt pontosan láthassák, hogy számukra milyen előnyökkel jár az adatok megosztása, milyen értékek jönnek létre az adatmegosztás segítségével, másrészt, hogy a felelősségek jól definiáltak, az egész rendszer pedig átlátható és valamennyi szereplő által megbízható legyen. Az adatbiztonság kérdésköre az Európai Bizottság számára kiemelt helyen szerepel, mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy a COPA-COGECA-val és más, uniós mezőgazdasági érdekképviseleti szervezetekkel együttműködve kidolgozta A szerződéses megállapodáson alapuló mezőgazdasági adatmegosztás uniós magatartási kódexét. A magatartási kódex az alábbi alapelveken nyugszik:
-  A gazdaságban vagy gazdálkodási művelet során előállított adatokkal kapcsolatos jogok a gazdálkodóhoz köthetőek, aki az adatokat széles körben felhasználhatja;
-  A gazdálkodóknak meghatározó szerepük van a gazdaságukból származó adatokhoz való hozzáférés, illetve azok felhasználásának kezelésében;
-  A különféle partnerekkel történő adatmegosztás előnyökkel kell, hogy járjon az adatgazda számára;
-  Adathordozhatóság, adatmegosztás elutasítása, érzékeny adatok (pl. munkagépek adatai), adatbiztonság kérdésköreinek tárgyalása;
-  Az adatokat a szerződésben meghatározott konkrét célra kell gyűjteni és felhasználni;
-  A szerződésben egyértelműen meg kell határozni a felelősség feltételeit;
-  Tiszteletben kell tartani az üzleti titkok, a szellemi tulajdonjogok és a visszaélésekkel szembeni védelmet;
-  Minden egyes lépésnek meg kell felelnie az uniós adatvédelmi szabályozásnak (GDPR).

Kitekintve a kutatás-fejlesztési és innovációs (KFI) vonatkozásokra, Daniel Azevedo kiemelte, hogy a gazdálkodókat már a KFI-folyamatok tervezésébe is be kell vonni. A kutatási területek között prioritásként pedig az integrált adatfeldolgozást, a mesterséges intelligencia és a döntéstámogató rendszerek integrációját, az interoperabilitás javítását, a mesterséges intelligencián, illetve robotikán alapuló megközelítések jobb kihasználását, valamint a fentebb említett magatartási kódex alkalmazását támogató technológiai megoldások fejlesztését emelte ki.

Vadkerti-Tóth Viktor / NAK

Címkék:

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Székhely: 1115 Budapest, Bartók Béla út 105-113. (Bartók Udvar)

Adószám: 18399257-2-43

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Zöld szám: +36 80 900 365

Személyes ügyfélfogadás

 

Ügyfélszolgálati irodák elérhetőségei

 

Őstermelői adatok lekérdezése