Jogszabályi összefoglaló

Az erdőgazdálkodók és az erdészeti szakirányítók figyelmét szeretnénk felhívni arra, hogy az örökerdő és átmeneti üzemmódú erdőgazdálkodás szabályozása hamarosan kiegészül a törvény vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásához szükséges végrehajtási rendeleti szabályozással.

Az Agrárminisztérium a napokban a honlapján, illetve sajtóközleményben adott tájékoztatást arról, hogy a meglévő erdők megőrzése és minőségi fenntartása, illetve a folyamatos erdőborítást biztosító gazdálkodási módszerek minél szélesebb körű alkalmazása érdekében május elsejétől hatályba lépnek a kormány és az Agrárminisztérium kapcsolódó új rendeletei.

A hiányzó rendelkezések az egyes erdészeti hatósági eljárások, bejelentések, valamint hatósági nyilvántartások eljárási szabályairól szóló 433/2017. (XII. 21.) Korm. rendelet módosításáról szóló 77/2020. (III. 31.) Korm. rendeletben, illetve az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény végrehajtásáról szóló 61/2017. (XII. 21.) FM rendelet módosításáról szóló 13/2020. (IV. 8.) AM rendeletben jelentek meg, és 2020. május 1-én lépnek hatályba. Az AM közleménye teljes szövege itt olvasható.

A rendeletek megalkotásának előzményei

Az erdőtörvény 2017. évi módosításakor új alapokra helyezve pontosításra és kiegészítésre került az erdőgazdálkodási üzemmódokra vonatkozó törvényi szabályozás. Az új szabályozás szerint két fő kategóriaként továbbra is az elmúlt évszázadokban általános gyakorlattá vált vágásos üzemmódot, és az elmúlt évtizedekben újra felfedezett folyamatos erdőborításon alapuló erdőgazdálkodási üzemmódot különítjük el, csak az utóbbi neve szálaló üzemmódról örökerdő üzemmódra változott. Ezen felül bővült a két előbbi kategória mindegyikéhez képest speciális erdőgazdálkodási módszerek gyűjtő megnevezése. Eddig átalakító üzemmód néven azokat az eseteket különítettük el, amikor az erdőgazdálkodó a vágásos üzemmódról át kívánt térni a szálaló üzemmódra, de ehhez átmenetileg még a vágásos üzemmódra jellemző munkaműveleteket (pl. véghasználat, erdőfelújíítás, fiatal faállomány nevelése) kellett végeznie. A speciális esetkörök most kibővültek azzal az esettel, amikor az erdőgazdálkodó megfelelő ciklikussággal továbbra is végez ugyan véghasználatokat, illetve erdőfelújítást, de időben és térben elnyújtva, illetve elaprózva, amelynek köszönhetően csak minimális véghasználati területek alakulnak ki. A kér speciális esetkör, a hátérben ugyan megfelelően elhatárolva, de egy üzemmód kategóriaként szerepel a törvényben, átmeneti üzemmód néven.

A vágásos üzemmód tervezése, kivitelezése és ellenőrzése a körzeti erdőtervekben hagyományosan rögzített szakmai paraméterek meghatározásával viszonylag egyszerű. Az örökerdő és az átmeneti üzemmódú erdőgazdálkodás tervezett beavatkozásai viszont ennél lényegesen összetettebb leírást igényelnek, amit az erdőgazdálkodónak egy külön tervben (örökerdő kezelési terv, átalakítási terv, illetve erdőfelújítási terv) kell részletesen bemutatnia.

A megjelent rendeletek főbb tartalma

Az egyes üzemmódokra, valamint az érintett tervek tartalmára és benyújtására vonatkozó részletszabályok a most megjelent jogszabályok útján az egyes erdészeti hatósági eljárások, bejelentések, valamint hatósági nyilvántartások eljárási szabályairól szóló 433/2017. (XII. 21.) Korm. rendeletbe (a továbbiakban: Korm. rendelet), valamint az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény végrehajtásáról szóló 61/2017. (XII. 21.) FM rendeletbe (a továbbiakban: Evt. vhr.) épülnek be az alábbiak szerint:

1. A Korm. rendelet 3. Az erdő rendeltetésének megállapításához és megváltoztatásához kapcsolódó eljárási szabályok című fejezetének címe az erdő üzemmódjára vonatkozó utalással, a tartalma pedig alábbi tartalmú rendelkezésekkel egészült ki:
•    Örökerdő kezelési tervet, átalakítási tervet és erdőfelújítási tervet a Nemzeti Földügyi Központ honlapján közzétett formanyomtatványon, illetve kitöltési útmutató szerint kell benyújtani.
•    Az örökerdő üzemmódra való áttéréskor, illetve később, a körzeti erdőtervezés előkészítésekor az örökerdő tervnek csak az aktuális általános részét kell az erdőgazdálkodónak benyújtania az erdészeti hatóság részére, a terv erdőrészletenként részletezett állapot- és tervadatokkal kiegészített változatát elegendő – 2021. május 1-ét követően – a tervezett erdőgazdálkodási tevékenységek bejelentésekor benyújtani.
•    Az átalakítási illetve az erdőfelújítási tervek ilyen módon nem különülnek el két részre, azokat egyben kell a megfelelő üzemmódra való áttéréskor, illetve később, a körzeti erdőtervezés előkészítésekor benyújtani.
•    A szabályozásban rögzítésre került még, hogy mely erdőkben lehet örökerdő üzemmódú erdőgazdálkodást (középkorú és idősebb, megfelelően záródott, zömében őshonos fafajokból álló faállományok), illetve átmeneti üzemmódú erdőgazdálkodást (természetes felújításra alkalmas, magzó kort elért faállományok) folytatni.

2. Az Evt. vhr. kiegészítésre került az örökerdő kezelési terv, az átalakítási terv valamint az erdőfelújítási terv tartalmára, összeállítására, továbbá a terv végrehajtására és ellenőrzésére vonatkozó rendelkezésekkel, fogalommeghatározásokkal, illetve mellékletekkel. Ezek közül az alábbi fontosabb szakmai rendelkezéseket emeljük ki:
•    Örökerdő üzemmódban kezelt erdőben kizárólag készletgondozó használat fakitermelési mód tervezhető, míg átmeneti üzemmód esetén minden, a vágásos üzemmódban egyébként is alkalmazható fakitermelési mód tervezhető.
•    Átmeneti üzemmódban a 80 évnél nagyobb vágásérettségi korral tervezett faállománytípusok esetében legalább 30 évre, egyéb esetben – legalább három erdőfelújítási ütemben – legalább 10 évre kell a teljes erdőrészlet véghasználati időszakát megtervezni.
•    A végvágott területeket keletkeztető erdőfelújítási tervezési egységek akkor minősülnek egybefüggőnek, ha legalább 10 méter hosszan csatlakoznak egymáshoz.
•    Az örökerdő üzemmódú erdő utánpótlás állományának gondozása, ápolása nem minősül fakitermelésnek.
•    Az örökerdő üzemmódú erdőkben a fakitermeléseket a javafák növőterének, illetve az utánpótlás állomány folyamatos betelepülésének és fejlődésének biztosításával úgy kell végrehajtani, hogy a természetben összefüggően 0,25 hektárnál nagyobb, felújítandó üres vágásterület vagy csak újulat által borított terület ne keletkezzen.
•    Az örökerdő üzemmódú erdőkben átalakítási szakasz során az előre meghatározott célállapotot fokozatosan kell megközelíteni. Az átalakítási szakaszban és a fenntartási szakaszban a kezelési tervben meghatározott fakitermelések erélye nem lehet nagyobb az aktuálisan rendelkezésre álló körlapösszeg 20%-ánál.
•    Az örökerdő üzemmódú erdőkben úgy kell gazdálkodni, hogy a fakitermelések eredményeként a főállomány átlagos körlapösszege sehol sem csökkenhet a faállománytípus függvényében 10-15 m2/ha érték alá.
•    Az örökerdő üzemmódú erdőkben fakitermeléseket az örökerdő tervben meghatározott visszatérési idő szerinti ütemnél korábban nem lehet végrehajtani.

3. A most megjelent jogszabályok a Korm. rendelet és az Evt. vhr. néhány további rendelkezését is módosítják, illetve kiegészítik. Ezek elsősorban technikai jellegű módosítások, illetve pontosítások, melyek közül az alábbiakat érdemes kiemelni:  
•    A Korm. rendelet 8. Országos Erdőállomány Adattár vezetéséhez kapcsolódó eljárási szabályok című fejezete kiegészült az Adattár és ingatlan-nyilvántartás összhangját biztosító erdészeti hatósági intézkedések Adattárat érintő technikai és eljárási szabályaival.
•    A Korm. rendelet 9. Az erdőgazdálkodói nyilvántartás vezetésének szabályai című fejezetében a nyilvántartásba vételi eljárások gördülékenyebbé tétele érdekében pontosításra került az erdőgazdálkodó-nyilvántartásba vétel elutasításának egyik esetét tartalmazó rendelkezés (21. § (3) bekezdés b) pontja).
•    Az Evt. vhr. 30. §-ában meghatározásra kerültek az erdőtelepítések befejezésének feltételei.

(NAK/Szalai Károly)