Jogszabályi összefoglaló

Az uniós állattenyésztési jogszabálynak megfelelően itthon is elkészültek és hatályba léptek a vonatkozó joganyagok.

 

Az EU állattenyésztési rendelete, a 2016/1012 EU rendelet, valamint az ahhoz kapcsolódó bizottsági rendeletek 2018. november 1-én az Európai Unió területén hatályba léptek és szabályozásaik teljes egészben kötelezően és közvetlenül alkalmazandókká váltak valamennyi tagállamban, így hazánkban is. A 2016/1012 EU rendelet ugyanakkor lehetőséget adott a tagállamoknak bizonyos nemzeti szabályok meghozatalára vagy fenntartására.

A hazai jogalkotási folyamat keretében, a jogharmonizációs kötelezettség teljesítése mellett meg kellett teremteni a közösségi jog hazai alkalmazásához szükséges új jogi szabályozást, különös tekintettel a megújult EU-s állattenyésztési rendeleteknek a tenyésztés-szervezési rendszerre vonatkozó változtatásaira, melyek közül a legfontosabbak az alábbiak voltak:
- Ugyanazon fajta esetében több tenyésztőszervezet is kaphat elismerést és hajthat végre tenyésztési programot.
- A határon átnyúló tevékenység végzésére lehetőséget kell biztosítani. A tenyésztőszervezeteknek ezáltal lehetőségük nyílik más EU tagállamban is működni.
- A tenyésztőszervezetek elismerése és az általuk végrehajtott tenyésztési program elfogadása külön közigazgatási eljárás keretében történik, azok egymástól elkülönülő eljárásokká váltak.
- Az EU állattenyésztési rendelet újabb, részletes szabályozásokat ír elő a törzskönyvek felépítésére, a tenyészállatok törzskönyvbe (fő- és melléktörzskönyvi rész) történő bejegyzésére, valamint a tenyésztőszervezetek kötelezettségeire vonatkozóan. A tenyésztők jogai hazánkban korábban alapvetően a civilszervezetek jogi működéséből eredtek.
- Egységesítésre került a harmadik országokból történő fajtatiszta tenyészállatok és szaporítóanyagok EU területére történő behozatalának rendszere. Rögzítésre kerültek a harmadik országokból behozott tenyészállatból és szaporítóanyagból származó utódok törzskönyvbe vételének részletes szabályozásai.
- Meghatározásra kerültek a tagállami tenyésztési hatóságok feladatai, melyek között kiemelten fontos feladat az EU állattenyésztési rendelet előírásainak fokozott ellenőrzése.

Fentieken túl szükségessé vált megalkotni azokat a jogi kereteket, melyek a közösségi jog által nem szabályozott állatfajták tenyésztési és tenyésztésszervezési szabályait tartalmazzák, mivel az EU-s jog csak a szarvasmarha, bivaly, zebu, juh, kecske, ló, szamár és sertés fajok fajtái vonatkozásában rendelkezik szabályozással. A közösségi jog által nem szabályozott állatfajták ‒ bölény, házi nyúl, csincsilla, magyar ebfajták, házityúk, gyöngytyúk, házilúd, házikacsa, pézsmakacsa, pulyka, strucc, emu, ponty, fogassüllő, harcsa, sebes pisztráng, szivárványos pisztráng és a mézelő méh ‒ tekintetében teljes nemzeti szabályozást kellett kialakítani, amely nem ütközhetett az EU állattenyésztési rendelet és az Unió egyéb, főként a versenyjogi szabályokkal.

Elmondható továbbá, hogy 25 év minden jogi szabályozás életében, így a korábbi 1993. évi állattenyésztési törvénynek és – sok esetben szintén egy-két évtizede megalkotott – végrehajtási rendeleteinek életében hosszú időszak, azok módosítása, megújítása ‒ fenti indokokon túl is ‒ időszerűvé vált.

A hazai jogalkotási folyamat során a jogalkotók elsődleges célja az volt, hogy a mai kor követelményeinek megfelelő, az uniós állattenyésztési rendelet által szabott keretek közötti, a hazai tenyésztés-szervezés értékeinek és a hazai tenyésztők érdekeinek megvédését, valamint az állatgenetikai erőforrásainknak ‒ ezen belüli is kiemelten a különleges genetikai értéket képviselő védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajtáinknak ‒ a védelmét biztosító jogszabály csomag kerüljön megalkotásra.

A jogalkotási folyamat első lépcsőjében megalkotásra került az állattenyésztés szabályozásához szükséges törvényi szintű rendelkezésekről szóló 2019. évi LVI. törvény, mely kerettörvény deklarálja az állam állatgenetikai erőforrások – különös tekintettel a védett őshonos mezőgazdasági állatfajták és a veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták – megőrzése és fenntartása tekintetében ellátandó feladatát.
Rögzíti továbbá a mezőgazdasági célból géntechnológiai módosítással történő állatfajta előállításának valamint az állatok klónozásának tilalmát, továbbá bejelentési kötelezettséget ír elő az őshonos és veszélyeztetett állatfajták tenyészeteinek, részállományának felszámolása esetére, amennyiben az nem járványügyi intézkedés miatt válna szükségessé.

Az új hazai törvényi szabályozás fentieken túl felhatalmazást ad a tenyésztési hatóság részére arra, hogy megtiltsa a felszámolással érintett egyedek vágóállatként történő értékesítését, ha a felszámolandó tenyészet vagy részállomány kiemelt genetikai értéket képvisel, vagy kis létszámú vonal vagy család részét képviseli, és a bejelentésben foglalt fajta felszámolással érintett egyedeinek vágóállatként történő értékesítése az adott fajta genetikai állományának biztonságos, hosszú távú fenntartását veszélyeztetheti.

Az új törvényi szabályozással egyidejűleg megjelent az állattenyésztésről szóló 188/2019. (VII. 30.) Korm. rendelet, mely
- az állatgenetikai erőforrások megőrzésére és védelmére,
- a tenyésztőszervezetek elismerésére,
- a tenyésztési program elfogadására,
- a tenyésztők jogaira és kötelezettségeire,
- a védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták, és a magyar ebfajták fenntartására,
- a tenyészállatok és szaporítóanyagok behozatalára és kivitelére,
- a teljesítményvizsgálatra és tenyészértékbecslésre,
- a tenyésztési nyilvántartási rendszerekre,
- a művi szaporító létesítményekre és a spermatároló központokra,
- állattenyésztési bírság kiszabására,
- a tudományos munkák, kutatások és fajtarekonstrukció engedélyezésére, valamint
- az állami tulajdonú apaállat és szaporítóanyag gazdálkodásra vonatkozó általános szabályokat tartalmazza.

Továbbá megjelent a földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet módosításáról szóló 189/2019. (VII. 30.) Korm. rendelet, melynek értelmében a korábbi négyes tenyésztési hatósági rendszer átalakult, és a tenyésztési hatósági feladatok ellátására a Kormány az agrárminisztert, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt (NÉBIH), valamint a megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatalát jelölte ki. Az új rendelet értelmében tehát a Pest Megyei Kormányhivatal tenyésztési hatósági feladatokat már nem lát el.

A jogalkotási folyamat második lépcsőjében került megalkotásra az állattenyésztés részletes szabályairól szóló 45/2019. (IX. 25.) AM rendelet, mely 2019. október 4-től lépett hatályba. Az új AM rendelet
- a tenyésztőszervezetek működésével,
- az állami tulajdonú apaállat és szaporítóanyag kihelyezéssel,
- a művi szaporító létesítmények és a spermatároló központok tevékenységével,
- a védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták, és a magyar ebfajták genetikai fenntartásával, valamint
- a tenyészállatok teljesítményvizsgálatával és tenyészértékbecslésével kapcsolatos részlet szabályokat tartalmazza.

Az állattenyésztésre vonatkozó hazai szabályozás tehát a 45/2019. (IX. 25.) AM rendelet megjelenésével, valamint a korábban megjelent, az állattenyésztésről szóló 188/2019. (VII. 30.) Korm. rendelettel és az állattenyésztés szabályozásához szükséges törvényi szintű rendelkezésekről szóló 2019. évi LVI. törvénnyel együtt teljessé vált.


NAK/Borovka Zsuzsa

Címkék:

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Székhely: 1115 Budapest, Bartók Béla út 105-113. (Bartók Udvar)

Adószám: 18399257-2-43

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Zöld szám: +36 80 900 365

Személyes ügyfélfogadás

 

Ügyfélszolgálati irodák elérhetőségei

ŐSTERMELŐ, ŐCSG KERESŐ

Youtube

Facebook

LinkedIn

Instagram

X

Válassza ki a kívánt ügyintézés típusát!

Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön ITT.
  • TagnyilvántartásTagnyilvántartásban szereplő adatok megtekintése, módosítás bejelentése.
  • Tagdíj ügyintézésTagdíjjal kapcsolatos ügyintézés, korrekciós felület, online fizetés, bizonylatok letöltése
  • Ügyfélszolgálati ügyekTagsággal, tagdíjjal kapcsolatos ügyek intézése, egyenleginformáció, illetve egyéb kérdések és kérések ami a tagságot érintik.
  • SzaktanácsadásSzaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos adatok megtekintése, módosítások kezdeményezése, akkreditált rendezvények listájának elérése.
  • Őstermelői/ ŐCSG nyilvántartással kapcsolatos ügyekAz őstermelők és az őstermelők családi gazdasága nyilvántartásba vételével, adatmódosítással, törléssel kapcsolatos ügyintézési elérhetőségek.
  • Családi mezőgazdasági társaságok nyilvántartásával kapcsolatos ügyintézésA családi mezőgazdasági társaságok minősítés kérelmezésének, adatmódosítás bejelentésének, minősítés törlésének ügyintézési elérhetősége.
  • Mezei őrszolgálatokElektronikus ügyintézés önkormányzatoknak a mezei őrszolgálatok nyilvántartásával és a fenntartásukhoz nyújtott állami hozzájárulás iránti kérelmek benyújtásához.
  • Duális képzőhelyek nyilvántartásba vételi kérelemA gazdálkodó szervezetek elektronikus úton is benyújthatják kérelmüket a duális képzőhelyek nyilvántartásába történő felvételükre.
  • Földművesek / Mezőgazdasági termelő szervezetekFöldműves nyilvántartásba vételhez igazolás kiállítása természetes személy esetében arról, hogy a természetes személy kérelmező a mezőgazdasági tevékenységet a kérelem benyújtását megelőző öt évből legalább három évben saját nevében és saját kockázatára folyamatosan folytatta, de az árbevétel - a három év alatt vagy ennek években meghatározott részében - azért maradt el, mert a mező-, erdőgazdasági célú beruházás még nem hasznosulhatott, illetőleg arról, hogy a szervezet legalább egy vezető tisztségviselője vagy a cégvezetője 3 éves üzemi gyakorlattal rendelkezik.
  • Kamarai meghatalmazásKamarai meghatalmazás létesítésének lehetősége az ügyfél számára elektronikus úton. A kamarai meghatalmazás alapján a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara eljárhat ügyfelei érdekében az agrártámogatásokkal kapcsolatos elektronikus ügyintézésben.
  • Okmányhitelesítés kérelemSzármazási bizonyítványok hitelesítése, kiadása, egyéb kereskedelmi dokumentumok láttamozása, valamint ezek nyilvántartása.
  • Szakmai ellenőrzési szakértői névjegyzék pályázati űrlapjaPályázati lehetőség a szakmai ellenőrzési szakértői névjegyzékbe kerüléshez, az agrár duális képzőhelyek nyilvántartásba-vételénél szakértői feladatok ellátása érdekében.
  • Vizsgafelügyelői névjegyzékPályázat benyújtása a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által nyilvántartott viszgafelügyelői névjegyzékbe.
X

Válassza ki a kívánt ügyintézés típusát!

Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön ITT.
X

E-ÜGYINTÉZÉS KAMARAI BELÉPÉS

...
Az e-Iroda felületre történő belépést követően tagságával és tagdíjával kapcsolatos ügyeket intézhet. Amennyiben szaktanácsadói tevékenységet végez, úgy a belépést követően tevékenységéhez kapcsolódó adatai is megjelennek.

Ha Ön még nem rendelkezik Kamarai nyilvántartási számmal, keresse fel ügyfélszolgálatunkat.

Hasznos tudnivalók az e-Iroda használatához


Lépjen be Kamarai nyilvántartási száma és jelszava megadásával!
Emlékezzen rám