Erdőgazdálkodás

A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet módosításáról szóló összefoglaló.


Az átfogó módosítás nem csak teljesen új rendelkezések bevezetését jelenti, hanem a már meglévő rendelkezések, fogalmak pontosítását is magába foglalja. Ennek megfelelően a hatósági vadászat fogalomkörében a rendelet pontosítja, a hatósági vadászaton részt vevő személyek körét, feladatait és az ezzel összefüggő elszámolási rendet.

A zárttéri vadtartás több szempontból hangsúlyos eleme a megújult vadgazdálkodási törvénynek. A törvény új fogalmakat – pl. üzemeltetés – vezetett be, amelyeknek a részletszabályait szükséges megállapítani. A tervezet egyúttal a zárttéri vadtartás során eddig szerzett gyakorlati tapasztalatok alapján pontosítja a zárttéri vadtartásra vonatkozó szabályokat. A Vtv. a vad és élőhelyének védelme, valamint a vadgazdálkodás szakmai érdekeinek sikeresebb érvényesítése érdekében bevezette a tartós telepítésű kerítés fogalmát.

Szintén fontos és előremutató új rendelkezés a Vtv.-ben a ragadozógyérítés kötelező előírása. A vadgazdálkodás és a természetvédelem kapcsolatrendszerének egyik legnehezebb kérdése a ragadozók megítélése. A vadászható apróvadfajok, illetve a védett fajok megőrzése érdekében hazánkban újra kell gondolni a ragadozókkal kapcsolatos gazdálkodási feladatokat. A legjelentősebb, hazánkban különösen gyakori fajok hatékony gyérítését el kell kezdeni azokon a területeken is, ahol a gazdálkodási szempontok egyébként ezt látszólag nem indokolják (ún. nagyvadas vadászterületek). Hiszen a vadászható apróvadfajok, illetve a védett fajok megőrzése csak országosan egységes, mindenkire vonatkozó előírások mentén lehetséges. A végrehajtás megfelelő ellenőrzését a tájegységi fővadászok hatáskörébe utalja a tervezet.

A hivatásos vadásszal kapcsolatos eddig is meglévő rendelkezéseket a tervezet fogalmilag, logikailag is rendezi, a törvényi rendelkezések ismétlését megszünteti. Az egyenruhára vonatkozó normaszöveget a jogalkotási előírásoknak megfelelően mellékletbe helyezi át. A hivatásos vadászok alkalmazására vonatkozó térmérték meghatározásánál a tervezet a Balaton nyílt vízfelületét nyilvánvaló okból kiveszi.

A lődíj meghatározása sem új elem. Az egyes időszakokra vonatkozó nagyobb eltérések bevezetését a már korábban említett hasznos apróvadfajok és védett fajok védelme indokolja, ugyanis a ragadozógyérítés legfontosabb időszaka a tavasz. E gyakorlat állatvédelmi szempontból is megfelelő és vállalható kompromisszum, mivel a gyérítés aktivitását az utódok megszületése előtti időszakra lehet koncentrálni. A vadászat rendjével kapcsolatos részben új előírások a vadászati tevékenység biztonságosabb végzését segítik elő.

A Vtv.-ben régi-új fogalomként ismét megjelenik a helytelen vadgazdálkodási gyakorlat trófeabírálaton keresztüli szankciójának lehetősége. A tervezet meghatározza a szakszerűtlen elejtés részletszabályait és a kapcsolódó szankciós rendszert. Tekintettel arra, hogy – akárcsak a hivatásos vadász esetén – a vadkáros rendelkezések is a Vtv.-ben nagy részletességgel lettek szabályozva, a tervezet elsősorban az újonnan bevezetett törvényi fogalmak (nagy értékű növénykultúra, fokozottan vadkárveszélyes terület) meghatározását tekintette feladatául.

A vadkár tíz százalékot meghaladó részét a bekövetkezett összes kár alapján kell számolni. A mezőgazdaságban okozott vadkár a  vad táplálkozása, taposása, túrása vagy törése következtében a  szántóföldön, a  gyümölcsösben és a  szőlőben a  mezőgazdasági kultúra terméskiesését előidéző károsítás. A gyümölcs-, illetve szőlőtelepítésben bekövetkezett vadkár pénzértékét a pótlás mértékének arányában kell meghatározni.

Mezőgazdasági vadkárt a vadkárfelmérési szabályok szerint a  következő időszakokban lehet bejelenteni, igényelni:
a) őszi gabona: október 1. – július 31.
b) tavaszi gabona: április 1. – augusztus 31.
c) kukorica: április 15. – november 15.
d) burgonya: április 15. – október 15.
e) napraforgó, szója: április 15. – szeptember 30.
f) borsó: március 1. – augusztus 30.
g) szőlő, gyümölcsös: egész évben”
Nagy értékű növénykultúrának minősül a  csemegekukorica, az  étkezési napraforgó, a  szántóföldi zöldségnövények, az  ökológiai gazdálkodásban termesztett növények, valamint a  fajta-előállítási, fajtafenntartási, vetőmag-előállítási és kísérleti célú növényállomány.

Fokozottan vadkárveszélyes területnek minősül az a mezőgazdasági művelés alatt álló tábla, amelynek szegélye 40%-ot meghaladóan
a) erdő, nádas művelési ágba vagy műveléssel felhagyott, a  vad elrejtőzését lehetővé tevő, egyéb művelési ágba
tartozó területtel határos, vagy
b) más mezőgazdasági művelés alatt álló táblával határos és a  tábla fekvése szerinti vadászterület erdősültsége
meghaladja a 30%-ot.
Vadriasztó láncot vagy egyéb hanghatáson alapuló vadriasztó eszközt szálas- és tömegtakarmányok, pillangósok, őszi és tavaszi keveréktakarmányok, valamint a gyepterületek művelése és betakarítása során kell alkalmazni.

Vadkár, vadászati kár, valamint vadban okozott kárfelmérést az  igazságügyi szakértői szakterületekről, valamint az  azokhoz kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételekről szóló miniszteri rendeletben vagy az  agrárgazdasági és agrár-vidékfejlesztési szakterületeken a  szakértői tevékenység végzésének feltételeiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott szakirányú végzettséggel és legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező személy végezhet. A  kárfelmérési jegyzőkönyvre alappal nem hivatkozhat az, aki annak tartalmát aláírásával nem hitelesítette. Ha valamelyik fél a  jegyzőkönyv tartalmával nem ért egyet, e  tényt a  jegyzőkönyv aláírásával egyidejűleg,
a jegyzőkönyv megjegyzés rovatában rögzítheti.

A fentiekben foglaltakon túl a tervezet számos szövegcserés és a hatályon kívül helyező rendelkezése pontosítja a Vhr.-t.

 


(NAK)

Címkék:

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Cím: 1119 Budapest, Fehérvári út 89-95.

Zöld szám: +36 80 900 365

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Adószám: 18399257-1-43

 

 

Őstermelői adatok lekérdezése

Ügyfélszolgálati irodák és falugazdászok