Élelmiszer-feldolgozás

Az agrár- és élelmiszeripari ágazatok szereplői sajátos piaci problémákkal küzdenek, mégpedig e nemzetgazdasági ágak szerkezeti jellemzőiből is fakadóan. A tervezést elősegítendő, a NAK közreműködésével elkészült a sütőipari termékek költség- és jövedelemvizsgálatáról szóló tanulmány.


A sütőiparban alapvető problémát jelent, hogy a termelési költségek folyamatosan változnak, növekednek. A cégek árbevételének jelentős részét (kb. 60%) a fehér és félbarna kenyér, a vizes zsemle és kifli teszi ki, amely termékek gyártása és a kereskedelmi láncok felé történő átadása veszteséget  eredményez a cégek számára. A sütőipar közel 20 ezer főt foglalkoztató, alapvető élelmiszereket termelő szakágazat, amelynek megmaradása nemzetbiztonsági kérdés is, hiszen egy esetleges ágazati krízis esetén alapvető élelmiszerek belföldi forrásból való biztosítása kerülhet veszélybe.

Tovább rontja a helyzetet, hogy sok pékség nem tudja követni az általa előállított termékek valós költségeinek alakulását, nem kalkulál a költségelemek változásaival. A fennálló helyzet kivizsgálása és a termelési költségek szemléltetése céljából a Magyar Pékszövetség kezdeményezésére, valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara támogatásával az Agrárgazdasági Kutató Intézet elkészítette „A jelentősebb forgalmú sütőipari termékek költség- és jövedelemvizsgálata” című tanulmányát. A megfelelő módszertanon alapuló adatgyűjtést és az ágazati szereplők összesített önköltségét figyelembe vevő kalkulációt az AKI végezte el. Az önköltség-kalkuláció a szakágazatban fennálló rendszeres és önkéntes vállalati adatszolgáltatáson alapuló valós költségeket, valamint ezek várható alakulását figyelembe véve információt nyújthat ahhoz, hogy a vállalkozások egyedi helyzetük mérlegelésével kialakított saját átadási áraikat megállapítsák.

A hazai sütőipari vállalkozások négy kiemelt terméke – a fehér kenyér, a félbarna kenyér, a vizes zsemle és a tejes kifli – költség- és jövedelemhelyzetének szempontjából rendkívül vegyes a kép a pékségek között. Megállapítható, hogy a kenyérfélék előállítói értékesítési ára nem elegendő a termelési költség fedezésére. A tanulmány értelmében a termelési költségek csaknem felét a munkaerőre és a fő alapanyagra, a lisztre fordított kiadások teszik ki (49 százalék), emellett a személyi jellegű ráfordítások is jelentős költséget (30 százalék) jelentenek a vállalkozások számára.

Az AKI korábbi eredményei is azt igazolták, hogy az élelmiszeriparon belül a sütőiparban a legjelentősebb mértékű a munkaerőköltség. Ebből következik, hogy a sütőipar sokkal érzékenyebb a munkaerőpiacon bekövetkező változásokra az élelmiszeripar egyéb szakágazataihoz képest. A szükségszerűen és dinamikusan tovább növekvő bérköltségek tovább rontják a szakágazat jövedelmezőségét.

Bár a 2017. évi adatok alapján a tanulmányban vizsgált termékek fogyasztói átlagára emelkedett (kenyér 4 százalék, zsemle 10 százalék), a Bl55 és Bl80 lisztek feldolgozói értékesítési ára pedig 4–4 százalékkal csökkent, a gazdasági környezet mégis romlott a sütőipari vállalkozások számára. Ez magyarázható azzal, hogy a bérek növekedési üteme egyre nagyobb (2017-ben 15 százalékos volt a minimálbér emelkedése). Ráadásul a fogyasztói árak növekedése nem feltétlen van összhangban a sütőipari termékek előállítói átadási, értékesítési árának növekedésével.

A legnagyobb forgalmú sütőipari termék a fehér kenyér, amely előállításának önköltsége meghaladta a kilogrammonkénti 181 forintot, miközben az értékesítési átlagár 175 Ft/kg közelében volt 2017-ben, tehát minden megtermelt kilogramm fehér kenyér után átlagosan 6 forint veszteséget realizáltak a gyártók. Ennél magasabb, átlagosan 184 forint/kilogramm önköltségen termelték a félbarna kenyeret, az értékesítési ár viszont alig haladta meg a 160 Ft/kg értéket. A legnépszerűbb pékáruk – vizes zsemle, tejes kifli – esetében minimális eltérés mutatkozik a teljes önköltség és az értékesítési árak között. Fontos megállapítás, hogy az értékesítési árak alakulása nincs összhangban az önköltséggel, tehát nem elegendő a termelési költség fedezésére. A szakágazat jövője szempontjából kulcsfontosságú, hogy az átadási árakban érvényesíteni tudják a reális, felmerülő költségeket, valamint szükséges a kiadások és a munkaerő-hatékonyság monitorozása, a szakképzett munkaerő megléte.


(NAKlap, 2018. július-augusztusi szám)

Címkék:

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Cím: 1119 Budapest, Fehérvári út 89-95.

Zöld szám: +36 80 900 365

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Adószám: 18399257-1-43

 

 

Őstermelői adatok lekérdezése

Ügyfélszolgálati irodák és falugazdászok