Gazdaságfejlesztés

Az uniós kutatási, fejlesztési és innovációs (KFI) tevékenységeket támogató Horizont 2020 program ez év végén befejeződik, ám 2021-től ugyanez Horizont Europe néven folytatódik tovább a következő EU-s költségvetési ciklusban. A véget érő időszak hazai, agrár- és élelmiszeripari vonatkozású KFI eredményeit – saját szakterültén – Kasza Gyula, a NÉBIH Kockázatmegelőzési és Oktatási Osztályának vezetője, az Állatorvostudományi Egyetem és a Szent István Egyetem címzetes egyetemi tanára értékelte.


Az élelmiszerbiztonsági ellenőrzések jelzik leglátványosabban a NÉBIH munkáját, a KFI-s feladatok ellátása inkább a háttérben, szinte rejtve a fogyasztók elől, történik. Mit kell leginkább tudni a NÉBIH ezirányú tevékenységéről?

Jellemzően saját és/vagy uniós forrásból megvalósuló programokon dolgozunk. A saját szakterületemen ilyen például az Európai Unió LIFE programjának pénzügyi hozzájárulásával megvalósult „Maradék nélkül” című, az élelmiszer-pazarlás megelőzését célzó projekt. Amelyben fontos volt KFI-elemeket is megjelentetni, hiszen e probléma mérési módszertana annyira új, hogy egyszerűen nem rendelkeztünk megbízható adatokkal, amikre a projekt tudott volna támaszkodni. Másik ilyen az „Ételt csak okosan!” című projekt, amelynek célja a fogyasztók minél szélesebb körű szemléletformálása a tudatos vásárlástól a biztonságos ételkészítésig, amihez szintén nyerünk uniós forrást a Horizont 2020 keretprogramján keresztül. A 2017 májusában létrejött SafeConsumE elnevezésű kutatási együttműködés fő célkitűzése, hogy mérhető javulást érjen el az élelmiszer-eredetű megbetegedésekben. A harminckét intézmény együttműködésével zajló munkát a norvég Nofima kutatóintézet koordinálja, Magyarországot a NÉBIH mellett a Szent István Egyetem Élelmiszertudományi Kara és az Állatorvostudományi Egyetem képviseli a konzorciumban. Az ebben való részvétel komoly tapasztalatokat hozott NÉBIH-nek, hiszen nagyon sok részterületen tudta támogatni a hivatal alaptevékenységét. Korábbi munkánk elismeréseképpen pedig a hatósági kockázatkommunikációs munkacsoport vezetését bízták ránk, ami azt mutatja, hogy e téren a NÉBIH az európai élvonalba tartozik. Mindemellett az osztályunk – az intézményen belüli átalakulások miatt – megörökölte a K+F-el kapcsolatos feladatok közül az ICRAD pályázati konstrukció kezelését is. Ennek a nemzeti koordinátorai is vagyunk egyébként, hiszen a NÉBIH finanszírozóként is bekapcsolódott a programba. Fontos kitérni arra is, hogy a NÉBIH az élelmiszerlánc területén nagyon erős laboratóriumi kapacitással rendelkezik. Az itt dolgozó munkatársainkat nemzetközileg is elismerik, így rajtuk keresztül a hivatalt rendszeresen meghívják különböző pályázatokhoz résztvevőnek vagy „érintettnek”, más szóval stakeholdernek.


Mennyire épült be kutatás-fejlesztés a NÉBIH mindennapi munkájába?

A hivatal nem kutatóintézet, de van kutatási tevékenysége, hiszen tartanunk kell a lépést más élelmiszerlánc-szereplőkkel: a tisztességesekkel és még inkább azokkal, akik tisztességtelen eszközöket is bevetnek. A NÉBIH-ben dolgozók számára természetesen nem kötelező a PhD- vagy a szakcikkek megjelentetése, de mindenkinek feladata, hogy korszerű tudása legyen, és ezt folyamatosan fejlessze. Ez nem megy másként csak úgy, ha együttműködünk a hazai és a külföldi vezető tudományos intézményekkel. Ehhez a legjobb eszköz, ha velük közös kutatási projekteket tudunk indítani. Ezeket a szakembereket talán nem is tudnánk különben megfizetni, így viszont együtt dolgozunk velük. A fentebb említett pályázatoknál bizonyítani kellett, hogy a ránk osztott szerepkört kompetens módon töltjük be. Ma már ugyanis nem olyan érdekes, hogy minél több országból legyenek képviselők a projektekben, sokkal fontosabb, hogy a partnerek megfelelő felkészültséggel, professzionális hozzáállással, referenciákkal és szakmai kapcsolatokkal rendelkezzenek. A „Maradék nélkül” című pályázatunk például egy jó referencia. Olyan szintre fejlődött, hogy ma már ez Magyarország nemzeti élelmiszerhulladék-megelőzési programja, és az Európai Bizottság felkérésére a többi tagállam képviselői előtt mutathattuk be jó modellként, jó gyakorlatként. Szintén a program hatására Magyarországot választották az Európai Unió Élelmiszerhulladék-platform konferenciájának helyszínéül is, amelyet két EU-s biztos nyitott meg, ami szinte példa nélküli esemény.


Az előbb említett ICRAD program mit is takar pontosan?

Ez az az állati, elsősorban fertőző betegségek kutatását célzó projektek koordinációját végző csoport. A kutatási célterületeket az aktuális, kiemelt jelentőségű kihívások befolyásolják, mint jelenleg például a madárinfluenza és az afrikai sertéspestis. A pályázati forrásokat a tagállamok adják össze, amit az EU szerény mértékben kiegészít. A finanszírozó intézmények konzorciumot alkotnak, amely megfogalmazza a pályázati feltételeket, lemenedzseli a pályázati folyamatot, majd felügyeli a projektek szakmai és pénzügyi teljesülését. Sokan úgy tartják, hogy az ICRAD voltaképpen ugródeszka, mert az ICRAD nyertesek utána általában eredményesen indulnak a nagyobb költségvetésű EU-s pályázatokon is. Mi is ezzel a céllal vágtunk bele, szeretnénk minél több hazai kutatót helyzetbe hozni a most induló Horizont Europe nyújtotta lehetőségeknél.


Milyen a kapcsolat a NÉBIH, a NAK és az AM között a kutatás-fejlesztés területén?

Óriási segítséget kapunk az Agrárminisztériumtól és a NAK-tól egyaránt. A két intézmény szakértő munkatársainak komoly érdekérvényesítő szerepük van az EU-ban, hiszen számos szakértői hálózatnak megbecsült tagjai. Ezek a szakértők tapasztalataim szerint hivatásuknak tekintik, hogy a hazai potenciális pályázók érdekeit képviseljék. Rendszeresen kapunk tőlük olyan kérdéseket, hogy számunkra most mik a kihívások, milyen területtel szeretnénk foglalkozni. Ez felbecsülhetetlen értékű segítség, mert a NÉBIH-nek nincs állandó képviselője azokban a testületekben, amelyekben a minisztériumi és kamarai szakértők jelen vannak, így nagyon sokra értékeljük ezt a lehetőséget. Mindemellett rendezvényeket, tréningeket is tartanak, amelyeknek ugyancsak haszonélvezői vagyunk.

Elégedett vagyok a jelenlegi helyzettel, de még jobb lenne, ha tovább gyarapíthatnánk a tudásunkat, tapasztalatainkat. Szeretnénk még több pályázati lehetőségről vagy konkrét konzorciumokról, formálódó konkrét projektekről tudni.  Sokszor van úgy, hogy értesülünk egy lehetőségről, tudjuk is, hogy mit szeretnénk, de nem találjuk meg azt a partnert, amelyik esélyes konzorciumvezető tudna lenni. Persze mi is elkezdhetnénk konzorciumvezetőként csapatot gyűjteni, de ehhez nem minden esetben lenne meg a megfelelő erőforrásunk házon belül. Ráadásul sokszor az a benyomásunk, hogy a neves nyugat-európai intézményeknek nagyobb esélyük van nyerni konzorciumvezetőként egy adott pályázaton, így hasznosabb inkább társulni hozzá. Ugyanakkor bízom benne, hogy rövidesen eljön az idő, amikor a NÉBIH is elindulhat konzorciumvezetőként valamely pályázaton.


(nak.hu)

Címkék:

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Székhely: 1115 Budapest, Bartók Béla út 105-113. (Bartók Udvar)

Adószám: 18399257-2-43

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Zöld szám: +36 80 900 365

Személyes ügyfélfogadás

 

Őstermelői adózás kalkulátor

Ügyfélszolgálati irodák elérhetőségei