Prágában rendezték meg – 2018. szeptember 25-én – a Visegrádi Országok Agrárkamaráinak 69., kibővített ülését, amin részt vett a Romániai Mezőgazdasági Termelők Egyesületeinek Szövetsége, a Bulgária Nemzeti Gabonatermelőinek Szövetsége, a Horvát Agrárkamara és a Litván Agrárkamara is.
Prágában rendezték meg – 2018. szeptember 25-én – a Visegrádi Országok Agrárkamaráinak 69. ülését, amin részt vett a Romániai Mezőgazdasági Termelők Egyesületeinek Szövetsége, a Bulgária Nemzeti Gabonatermelőinek Szövetsége, a Horvát Agrárkamara és a Litván Agrárkamara is. A kibővített ülésen az agrárszervezetek megvitatták a kibővített együttműködési lehetőségeket, és – cseh javaslatra – a későbbiekben kidolgozzák annak hivatalos kereteit. Tárgyaltak a Közös Agrárpolitika (KAP) 2020 utáni reformjáról, agrárpiacaik és a nyári betakarítási munkák helyzetéről valamint a tisztességtelen piaci magatartás uniós szabályozásának kérdéséről. A magyar delegációt Kis Miklós Zsolt, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) általános agrárgazdasági ügyekért felelős országos alelnöke vezette.
Részt vett az ülésen a Baromfi Termék Tanács képviseletében Pákozd Gergely, a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének elnöke és Molnár Györgyi mezőgazdasági titkár, akik a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok kapcsán tartottak ismertetőt. Ebben felhívták a figyelmet egyes kiskereskedők azon kezdeményezésére, hogy megszüntetnék az ún. feljavított ketrecekben előállított tojások forgalmazását. Az ülésen részt vevő mezőgazdasági szervezetek képviselői egyetértettek abban, hogy nincs oka az ilyen ketrecrendszerekből származó tojástermelés megszüntetésének, hanem éppen ellenkezőleg, ennek a termelési formának számos előnye van nemcsak az állatok jóléte és egészsége, hanem a fogyasztó szempontjából is. A V4 országok agrárkamarainak célja a munkahelyek megőrzése és a fogyasztók folyamatos, biztonságos ellátása, úgy, hogy ez a teljes értékű fehérjeforrás elérhető áron biztosítható legyen számukra. Véleményük szerint a vásárlóknak lehetőséget kell teremteni arra, hogy a számukra fontos paraméterek alapján – beleértve a higiéniát és az árat – válasszanak termékeket. A V4 országok agrárkamarái így elutasítják a szupermarket-láncok sok termelőt ellehetetlenítő, egyoldalú és kizáró kezdeményezéseit.
A V4 + 4 országok agrárkamaráinak vezetői megvitatták a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek piacainak jelenlegi helyzetét. Mint beszámoltak róla, a legtöbb termény hozamát súlyosan érintették az aszályok, amelyek komoly kihatással voltak a szántóföldi gazdálkodók jövedelmére, de a katasztrofális takarmányhiány miatt különösen az állattenyésztéssel foglalkozó gazdálkodóknak van szükségük gyors és hatékony segítségre. Az agrárkamarák képviselői üdvözlik a szélsőséges időjárási körülmények által okozott károk bármilyen pénzügyi kompenzációját. Ugyanakkor felhívták a figyelmet a KAP gyakran túlságosan korlátozó szabályaira, amelyek ilyen helyzetekben nem teszik lehetővé az egyes tagállamok kormányai számára, hogy elég gyorsan és hatékonyan cselekedjenek a gazdálkodók segítése érdekében.
A sertéshús alacsony árai különösen veszélyeztették a sertéshús-termelők megélhetését, akiknek most a gabonahiány miatt az összetett takarmányok emelkedő áraival is foglalkozniuk kell. Tekintettel az afrikai sertéspestis járvány további terjedésére és a harmadik országok piacainak az európai termelés előtt való fokozatos bezárására, a V4 + 4 országok agrárkamaráinak képviselői szorgalmazzák, hogy az Európai Bizottság foglalkozzon a helyzettel, és minél előbb javasoljon megoldást a sertéstenyésztők megsegítésére, pénzügyi és egyéb eszközök formájában.
A KAP-reform kapcsán Kis Miklós Zsolt hozzászólásában hangsúlyozta: el kell érni, hogy legalább a költségvetési keret ne csökkenjen, és mivel a végső szót nem az agrárminiszterek mondják ki, így a költségvetéssel foglalkozó miniszterekkel, illetve a miniszterelnökkel is szükséges egyeztetniük az egyes országok kamaráinak. „Az nem elfogadható, hogy a következő 7 éves ciklusban kevesebb pénzért még több szabályozót kell teljesíteniük a gazdálkodóknak, éppen ezért szükséges, hogy reál értékben megmaradjon a forrás. Ezért egy rossz költségvetés mihamarabbi elfogadása nem lehet érdekünk, inkább legyen jó költségvetés hosszabb idő alatt. Ezzel együtt el kell érnünk, hogy felkészíthessük a gazdákat egy kevesebb támogatás melletti, minél versenyképesebb gazdálkodás elérésére. Ehhez Magyarországon a következő uniós költségvetési ciklusban – függetlenül az EU-s, illetve a hazai társfinanszírozás arányától – a NAK javaslata szerint egy 2.000 milliárd forint keretösszegű Vidékfejlesztési Program szükséges” – hangsúlyozta Kis Miklós Zsolt.
Az ülést követően, 2018. szeptember 26-án ünnepelte megalakulásának 25. évfordulóját a Cseh Agrárkamara. Az ünnepi rendezvényen Kis Miklós Zsolt egy emlékplakett és egy 25 éves tokaji aszú átadásával köszöntötte a társkamarát és annak elnökét.