Sajtóközlemények

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara májusi küldöttgyűlésén hozott döntés értelmében a tagjegyzékbe újonnan felvett, de agrárgazdasági tevékenységet ténylegesen nem végző tagok számára ismét lehetőség nyílik arra, hogy mentesüljenek a tagjegyzékbe való bekerülésük évét megelőző években esedékes tagdíjfizetés alól.

Kibővült kedvezményekkel megkezdődött a tagdíjbevallás a Nemzeti Agrárgazdasági Kamaránál (NAK) – jelentette be Győrffy Balázs, a köztestület elnöke a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ), és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) részvételével rendezett sajtótájékoztatón, Budapesten.

A NAK-nál a tagdíjbevallási időszak 2017. június 1-től 2017. július 15-ig tart, a tagdíj megfizetésének határideje 2017. július 31. A tavalyi évben bevezetett kedvezmény idén is él, tehát nem kell bevallást tennie annak a megközelítőleg 150 ezer őstermelőnek, akiknek előző évi nettó árbevétele nem érte el a 600 ezer forintot.

A tagság igényeit figyelembe véve a tagdíjfizetési szabályok vonatkozásában évről évre új, a tagok számára kedvező változtatásokat vezetett be a NAK. A kedvezmények idén tovább bővülnek. Győrffy Balázs példaként említette, hogy idéntől azok a tagok, akiknek agrárgazdasági tevékenységből származó nettó árbevétele nem éri el a teljes árbevételének 33 százalékát (külön kérelem esetén az 50 százalékát), kérhetik, hogy a tagdíjfizetési osztályba sorolás csak az agrárgazdasági tevékenységből származó árbevétel alapján történjen. Ez eddig 20 százalék külön kérelem esetén 25 százalék volt.

Tavaly – a tagdíjat szabályszerűen megfizető tagok érdekében, illetve a közös teherviselés megteremtése céljából – a közhiteles adatbázisokból átvett adatok alapján a NAK frissítette tagi adatbázisát. Majd azon tagokat, akik korábban nem tettek eleget a bejelentkezési kötelezettségüknek, levélben értesítette ki a köztestület, és megadta a lehetőséget arra, hogy a tárgyévi kötelezettségek teljesítése után, a tevékenységi körük 2016. október 31-ig történő módosításával mentesüljenek a korábbi évek előírásai alól. Sajnálatos módon számos tag csak későn, a határidők lejárta után jelezte a tagsággal, tagdíjakkal kapcsolatos kifogásait, illetve, hogy valamilyen tagdíjkedvezménnyel kívánna élni.

A NAK Küldöttgyűlése idén májusban határozott arról, hogy ha az újonnan a tagjegyzékbe vett tagok 2017. július 31-ig megszüntették, illetve megszüntetik a tagságukat, és a rögzített egyéb feltételeknek is megfelelnek, mentesülhetnek a tagjegyzékbe való bekerülésük évét megelőző években esedékes tagdíj megfizetése alól. A Küldöttgyűlés arról is döntött, hogy 2017. július 31-ig ismételten megnyílik a 2013-2016 évekre a tagdíjalap arányosításának lehetősége azoknak, akik folytattak, illetve folytatnak agrártevékenységet. Ez az jelenti, hogy adott esetben akár több millió forintos tagdíjtartozást felhalmozó tagok néhány ezer forint tagdíj megfizetésével rendezhetik kötelezettségeiket – hangsúlyozta Győrffy Balázs.

Az MNKSZ jelentős előrelépésnek tartja és üdvözli, hogy a NAK módosította az alapszabályát – mondta Neubauer Katalin, a szövetség főtitkára. Hozzátette: a Szövetség kitartó munkájának is köszönhetően a vállalkozások 2013-ig visszamenőleg élhetnek az önrevízió lehetőségével és igénybe vehetik az újabb tagdíjfizetési kedvezményeket. Ezáltal több száz millió forint maradhat a vállalkozásoknál a működési költségek fedezésére, esetleg fejlesztések finanszírozására.

A NAK-kal folytatott párbeszéd és egyeztetés eredményes volt. Szövetségünk számára ez azért nagyon jelentős, mert a kereskedelmi szövetségek közül kizárólag az MNKSZ folytatott érdemi tárgyalásokat az agrárgazdasági kamarával, annak érdekében, hogy a magyar élelmiszer nagykereskedelem terhei mérséklődjenek. Az elért eredményre egy hosszú távú együttműködés első lépéseként tekintünk. A jelenlegi megállapodás az általunk felvetett problémák közül néhányra megoldást nyújt, de maradtak még nyitott kérdések, amelyekről további egyezetéseket kell folytatni – hangsúlyozta Neubauer Katalin.

Krisán László, mint a legnagyobb területi kamara, a BKIK elnöke elmondta, hogy a korábbi szabályozás szerint, a vállalkozásoknak olyan tevékenységek után is kellett volna fizetniük, amiket elhanyagolható részben, vagy egyáltalán nem végeztek üzletszerűen. Ez jelentős többletköltséget eredményezett volna az érintetteknél.

Krisán László szerint a NAK bölcs döntést hozott, amellyel nemcsak csökkentették a kis- és középvállalkozásokra háruló terheket, hanem egyben fel is hívták a figyelmet arra, hogy a működési költségek csökkentése érdekében célszerű a TEÁOR számokat letisztázni, és csak a ténylegesen gyakorolt tevékenységi köröket megtartani.

Hozzátette, nagy és közös eredmény, amit elértünk. A budapesti kamarán belül igen aktív Kereskedelmi Tagozat hosszas egyeztetéseket folytatott az MNKSZ-szel közösen, és mindent megtett annak érdekében, hogy a NAK az általuk felvázolt szakmai érvek mentén meghozhassa ezt, a vállalkozások terheinek könnyítése szempontjából mérföldkőnek számító döntést. Ebből is látható, hogy tagjaink nincsenek magukra hagyva, érdekeiket minden fronton képviseljük.

Július 31-ig van lehetőség az önrevízióra, ezért a budapesti kamara felvállalja, hogy a lehető legrövidebb időn belül nemcsak kiértesíti a közel kétszázezer olyan vállalkozást, akit érint vagy érinthet a most elfogadott kedvezmény, hanem a technikai lebonyolítás menetéről is információt nyújtanak.