Országos hírek

Hamarosan kezdődik a 2019-es PREGA konferencia és kiállítás. A precíziós gazdálkodásnak az élelmiszeriparban is van létjogosultsága. A Gyermelyi Zrt.-nél például a termelés magas technológiai színvonalú és digitalizált módon szervezett és vezérelt.


Ha február, akkor PREGA konferencia és kiállítás – a 2019-es rendezvény alig egy hét múlva, február 19-én kezdődik. A precíziós gazdálkodás elméleti és gyakorlati megvalósulásának egyik mintaterepe a Gyermelyi Zrt. élelmiszeripari komplexuma, ahol miden szinten, szinte minden automatizált – éppen ezért lett az üzem a konferenciát felvezető sajtótájékoztató helyszíne.

Tóth Béla, a Gyemelyi Zrt. vezérigazgatója kiemelte, úgy igyekeztek felépíteni a céget, hogy figyelembe vegyék a gazdaságos üzemméretet, és minden üzem az észszerűséget követve, a lehető legfejlettebb technológiai színvonalon legyen. Ennek megvan az előnye: biztosítható, hogy egyenletes, jó minőségű végtermék kerüljön a fogyasztókhoz. Ezért folyamatos fejlesztésre van szükség az üzemekben. Így jutott el a Gyermelyi Zrt. mára oda, hogy a termelésben a digitalizációt és a robotikát, a termelésszervezésben és irányításban pedig a legkorszerűbb informatikai rendszereket alkalmazza. (Az üzembeli látogatásról hamarosan egy riportban számolunk be.)

Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium (AM) agrárgazdaságért felelős államtitkára aláhúzta: a magyar társadalom, benne a gazdák bevezetése a digitális világba a kormány számára kulcskérdés. Így nem megvédeni szeretné a digitalizációtól a magyar társadalmat, az agráriumot, hanem segíteni kívánja ennek az eszköznek a korszerű alkalmazását. Ezért indították el 2015-ben a Digitális Jólét Programot, amely a digitalizáció széles körű alkalmazásának feltételeit és eszközrendszerét hivatott megteremteni.
– Ennek keretében készült el, valamennyi ágazati szereplő bevonásával, a Digitális Agrárstratégia. Ebben a munkában figyelembe kellett venni, hogy a digitalizáció nem egy technológiai megújulást jelent, hanem az egész gazdaság, társadalom átalakul a szóban forgó technológia révén. Ezt figyelembe nem venni mindenki részéről „botorság lenne” – hangsúlyozta az államtitkár. – A digitális eszközök alkalmazása komplex tudást igényel valamennyi alkalmazótól. Hiszen egyszerre kell érteni például a térinformatikához, a gépészethez, a távérzékeléshez, a termesztéstechnológiához, és ezeket tudni kell egyben, komplex módon alkalmazni és használni.

Mint mondta, ezért az egyik legfontosabb feladat megtalálni azokat a tudásátadási formákat, amelyek segítségével minden gazdálkodó számára elérhetővé és alkalmazhatóvá válnak a számára hasznos tudásszegmensek, és ezekkel még versenyképesebbé teheti saját gazdaságát. Megjegyezte, mindennek az élelmiszeripari alkalmazása szintén nagyon fontos, hasonlóan mint a Gyermelyi Zrt.-nél, ahol a termelés magas technológiai színvonalú és digitalizált módon szervezett és vezérelt.

Feldman Zsolt utalt arra, hogy a precíziós gazdálkodáshoz szükséges információk elérését azért is szeretnék széles körben elérhetővé tenni, hogy minden gazdálkodó meggyőződhessen róla, hogy alkalmazásukkal jövedelmezőbb lehet a munkája. Ezért azon dolgozik a magyar agrártárca, hogy a 2020 utáni uniós közös agrárpolitika (KAP) keretében a digitalizáció alkalmazása konkrétan támogatható, ösztönözhető legyen.

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a társadalom és benne az agrárium az utóbbi évtizedekben gyökeres átalakuláson ment keresztül.
– A mezőgazdaságban szintén igen intenzív átalakulási folyamatok játszódtak le, és az agrárium még intenzívebb átalakulási folyamatok előtt áll, nem kis részben a digitalizáció egyre jelentősebb térnyerése miatt. A megváltozott körülményekhez való alkalmazkodás egyik fontos feltétele: a digitalizáció széles körű elterjesztése a gazdálkodók körében, annak rutinszerű használatát, a precíziós gazdálkodást kell ösztönözni a gazdák körében. Az első lépések megtételére már Magyarországon is sor került, hiszen számos olyan gazdaság működik már hazánkban, ahol ezek a módszerek beépültek a termelési folyamatba. Mindez pedig lehetőség nemcsak a nagy, hanem a kisebb gazdaságok számára is a hatékonyabb, jövedelmezőbb munkavégzésre – mondta.

A kamara elnöke hozzátette, a NAK ezt a folyamatot úgy segítheti, hogy információkkal látja el a gazdákat. Például összegyűjti a különböző ismereteket és kiválogatva juttatja el tagjainak olyan módon, hogy azokat a gazdák hasznosítani tudják saját gazdaságukban – ilyen közvetítő csatorna a PREGA konferencia és kiállítás is, amelyet a NAK a kezdetektől támogat.

 


Költséghatékony megoldás

A PREGA konferencia és kiállítás nagykövete Szécsi Zoltán, a háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó, aki jelenleg maga is gazdálkodó: takarmánynövény-termesztéssel és tejhasznú szarvasmarha tartásával foglalkozik. Mint mondta, a precíziós gazdálkodás nemcsak a termelők számára hasznos, hanem a fogyasztók számára is, mert a legkorszerűbb technológiák – a termőföldtől az asztalig tartó folyamattal – egészséges, jó minőségű élelmiszert biztosítanak. Úgy vélte, a precíziós gazdálkodással közel 20-30 százalékos költséghatékonyság érhető el. Megjegyezte, nagy előnye, hogy például az inputanyagokból csak annyit juttatnak ki a termőföldre, amennyi szükséges, és csak akkor, amikor kell, és kizárólag oda, ahova szükséges.
– Így tudható, hogy mit tartalmaz az alapanyag és mi van a késztermékben – jegyezte meg.



(agroinform.hu/nak.hu) (fotó: agroinform.hu)

Címkék:

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Cím: 1119 Budapest, Fehérvári út 89-95.

Zöld szám: +36 80 900 365

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Adószám: 18399257-1-43

Ügyfélszolgálati irodák elérhetőségei