Stratégiai együttműködési megállapodással magasabb szintre emelte kapcsolatát csütörtökön a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa. Több közös, konkrét célt fogalmaztak meg.
Kis túlzással minden hétre jut egy agrárkamarai stratégiai megállapodás, május 11-én a NAK és a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa fűzte szorosabbra kapcsolatát. Ennek azért van jelentősége, mert, ahogy Győrffy Balázs kamarai elnök az aláírás előtt fogalmazott, a két szervezet adhoc jelleggel, egy-egy aktuális téma kapcsán korábban is összedolgozott – példaként említette a tavaly őszi országjárást, amikor is a hegyközségi tanácsokkal közösen a vidékfejlesztési támogatásokhoz kapcsolódó szőlészeti-borászati fórumokat tartott a kamara –, most viszont közösen lefektetett célok, elképzelések mentén kívánnak együttműködni. Így, mint mondta, ezzel hatékonyabban tudják majd szolgálni a termékpálya szereplőit a szaporítóanyag-termelőktől kezdve a szőlőtermesztőkön és a borászatokon át a kereskedőkig.
– Nem új alapokra helyezzük a kapcsolatot, hanem ez a stratégiai megállapodás az eddigi közös munka minőségén javít – jegyezte meg Győrffy Balázs. Ehhez Légli Ottó HNT-elnök annyit tett hozzá, hogy jelentős előrelépésnek tartja, hogy a stratégiai partneri viszony rangjára emelkedett a két szervezet közötti eddigi kiváló viszony.
Konkrétabban ez annyit jelent, hogy a felek közösen cselekednek a származás-, eredet- és minőségvédelem terén, a helyben történő ügyintézés kereteit megteremtik – Légli Ottó ezt úgy fogalmazta meg, hogy egy adott termőhelyen lehetőség szerint a kamarai falugazdászok és a hegybírók segítsék a szőlőtermelőket, borászokat ügyes-bajos problémáik megoldásában –, a szakmai döntéseket hozó testületek tanácskozásain, illetve egymás rendezvényein kölcsönösen részt vesznek, az adminisztrációs terhek további csökkentéséért együtt kívánnak lobbizni a döntéshozóknál, összehangolják kommunikációs tevékenységüket. Ezen kívül pedig a nemzetközi szakmai fórumokon – a NAK a Copa-Cogecában, a HNT pedig az EWOF-ban – szintén kölcsönösen képviselik egymás érdekeit.
– Szeretnénk, ha a szőlészek-borászok magukénak éreznék a célokat is, és lehetőség szerint maguk is tegyenek érte. Az ötleteiket, kreativitásaikat is szeretnénk ebbe a közös együttműködésbe integrálni – jegyezte meg Légli Ottó.
Két jelentős szervezet fogott össze tehát. A NAK-nak közel 400 ezer tagja van, köztük számos szőlészettel és borászattal, illetve ezekhez kapcsolódó tevékenységgel is foglalkozó vállalkozás, míg a HNT 60 ezer szőlő- és bortermelő taggal rendelkezik.
Mindkét félhez erősen kötődik az aláírási ceremóniának otthon adó budafoki Garamvári Szőlőbirtok is – ezt a birtok vezetője, Garamvári Zsuzsa hangsúlyozta. Mint mondta, ezért is megtisztelő és örömteli volt számukra, hogy a pezsgőpincéjükben történt meg e jelentős esemény.
(nak.hu)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön