Az országban elsőként Hódmezővásárhelyen intézhetik egy helyen a gazdálkodók a kormányhivatal agrár- és vidékfejlesztést támogató főosztályához, valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarához tartozó ügyeiket.
A hódmezővásárhelyi Kálvin téri agrár-vidékfejlesztési ügyfélszolgálat pénteki átadásán Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, a kormány célja, hogy a mezőgazdaság minél több ember számára biztosítson megélhetést.
– A magyar agrárium a hatékonyság és a kapacitás tekintetében sem használja ki lehetőségeit. Az ágazat valamikor félmillió ember eltartására volt képes, ma a földalapú támogatást igénylők száma 180 ezer körül mozog – fogalmazott a politikus. – A kormány azért alakította át az agrár és vidékfejlesztés rendszerét, hogy követhető legyen a források elosztása, közölte a miniszter, hangsúlyozva, a szervezetben dolgozóknak nem az Európai Unió pénzügyi érdekeit kell védeniük, a cél az, hogy a törvényesség betartásával a gazdálkodók minél több forráshoz juthassanak hozzá.
Vásárhely, mint agrárközpont
– Várható május 26-án Orbán Viktor miniszterelnök látogatása Hódmezővásárhelyre. Tőle is azt fogja kérni Hódmezővásárhely, hogy ez a város lehessen a Dél-Alföld agrárcentruma. Ehhez szeretnénk azzal hozzájárulni azzal, hogy támogatjuk az itt élő honfitársaink agráripari, agrár-élelmiszeripari, agrárgazdálkodási törekvéseit. Megítélésem szerint, ma Magyarország az agráripari lehetőségeit nem használja ki. Ezért szeretnénk támogatni azokat a településeket, ahol a lakosság hagyományosan agrárjellegű. Ennek jegyében döntött úgy a kormány, hogy nagyüzemek helyett kisgazdaságok, kis- és közepes birtokosok kezébe adja az állami földeket. Itt, Hódmezővásárhelyen 5000 hektárt értékesítettek nyílt árveréseken, amely teljes egészében elkelt. Ez azt mutatja, hogy vannak, akik a földből szeretnének megélni. Hódmezővásárhely valóban agrárcentrum kíván lenni, ebben jó partner a helyi gazdászközösség. Az itt dolgozó kollégáknak az a dolga, hogy elmenve ameddig csak ellehet, megtegyenek mindent annak érdekében, hogy a gazdák minél gyorsabban, minél nagyobb támogatáshoz tudjanak hozzájutni, hiszen a magyar agrárium versenyképessége az itt élő lakosság életminőségét fogja javítani – jegyezte meg a miniszter.
Juhász Tünde Csongrád megyei kormánymegbízott elmondta, a kormányhivatal kezdeményezésére létrejött együttműködés eredményeként a szervezet kirendeltségén a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) falugazdász-hálózatának bevonásával alakítottak ki közös ügyfélszolgálatot. A kirendeltségen négy munkaállomásnál a kormányhivatal agrár- és vidékfejlesztést támogató főosztályának, négy másik ponton pedig az agrárkamara falugazdász-hálózatának munkatársai segítik az ügyfeleket. Hozzátette: a szolgáltatás színvonalának emelése érdekében kibővítették az ügyfélszolgálati teret, és meghosszabbították az ügyfélfogadási időt.
Komoly falugazdász-munka
Győrffy Balázs, a NAK elnöke megjegyezte, ez az ügyfélszolgálat egy kitűnő kezdeményezés, és némileg hasonló elképzelés alapján alakította ki –kísérleti jelleggel – sárvári és hajdúböszörményi szolgáltató központját a kamara, amelyekben a falugazdász-körzetközponttal egy fedél alatt biztosítják a gazdálkodók számára szükséges szakmai, tájékoztatási, tanácsadási tevékenységet. Ezt a szaktanácsadói hálózat képviselői, biztosítási szakértők, a jogsegély-szolgálat képviselője, a hatóságok, versenypiaci szereplők, illetve bankok tanácsadói biztosítják.
– A két helyszínen jelenleg gyűjtjük, értékeljük az észrevételeket, tapasztalatokat, hogy ezek alapján tudjuk meghatározni a jövőbeni irányokat. Amennyiben az eredmények azt mutatják, hogy elképzeléseink és tagjaink igényei fedik egymást, járási szinten szeretnénk létesíteni ilyen központokat – jegyezte meg.
A NAK-elnök hozzátette, akár szolgáltató központról, akár agrár-vidékfejlesztési ügyfélszolgálatról van szó, egy a fontos, hogy a falugazdászok XXI. századi körülmények között láthassák el feladataikat.
– Ebből pedig akad bőven: gyűjtik a termésbecsléshez, állapotminősítéshez szükséges adatokat, segítenek az időjárással kapcsolatos káresemények felmérésében, különböző igazolásokat állítanak ki. Biztosítást közvetítenek, népszerűsítik a kamarai szolgáltatásokat – mint például a kimondottan a tagjaink igényei alapján kidolgozott telekommunikációs szolgáltatást, a BirtOKOS-t. És ami a legfontosabb, intézik az őstermelői igazolványokkal kapcsolatos ügyeket, tájékoztatják a gazdálkodókat az agrártámogatásokról, és segítik azok lehívását – mondta.
Mint Győrffy Balázs ismertette, a kamara 2013-as megalakulása után alig egy évvel, 2014-ben zökkenőmentesen vette át a falugazdászokat. Azóta működteti a mintegy 650 fős hálózatot, országszerte több mint kétezer ügyfélfogadási ponttal (az elmúlt másfél évben uniós forrás nélkül, többségében tagdíjakból).
– A falugazdászok ingyenesen végzik az őstermelői igazolványokkal kapcsolatos ügyintézést, ezzel közel egymilliárd forintot hagytunk a gazdálkodóknál. Az elmúlt években pedig rendre az egységes kérelmek 70-80 %-át a falugazdászok segítették beadni. A falugazdász-hálózat működtetése csak egyike a tagjaink munkáját segítő, versenyképességüket javító tevékenységeknek, szolgáltatásoknak – mutatott rá a munkatársak jelentőségére.
(MTI/promened.hu/nak.hu)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön