Az élelmiszeripar tavalyi teljesítménye kis mértékben emelkedett, azon belül is az export volt meghatározó. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, segítve az ágazatot, továbbra is az alapvető élelmiszerek áfa-csökkentésének lépcsőzetes bevezetését szorgalmazza.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara „Élelmiszeripari Körkép 2017” című, 2017. április 10-i egész napos konferenciájának szünetében tartott sajtótájékoztatót Győrffy Balázs, a NAK elnöke és Éder Tamás, a kamara élelmiszeriparért felelős országos alelnöke az aktuális ágazati és agrártémákról. (A konferencián elhangzottakról külön számolunk be itt a nak.hu-n.)
Jó is, rossz is
Éder Tamás két, a tanácskozáson is elhangzott gondolatot osztott meg. Az egyikre megnyitóbeszédében maga is kitért: a statisztikai adatok szerint az élelmiszeripar 2016-ban jobban teljesített az iparnál – 1,5 százalékkal növekedett a teljesítménye az azt megelőző esztendőhöz képest –, ám ez nem az ágazat „szárnyalásának”, hanem az ipar visszaesésének tulajdonítható. Az élelmiszeriparon belül a cukor-, az édesség-, az állateledel-gyártás teljesítménye emelkedett számottevően, az olyan klasszikus területek, mint a hús- és tejipar, illetve zöldség- és gyümölcsfeldolgozás kevésbé. A másik pedig: mint a konferencián is elhangzott, az élelmiszeripart tavaly is az export húzta (1,6 százalékos kivitel-növekedés), a belföldi értékesítés alacsonyabb volt (1,2 százalék), az ágazat jövedelmezősége pedig – előzetes becslés szerint – kis mértékben emelkedett.
Ugyanakkor Éder Tamás megjegyezte, az adatok alapján a belföldi értékesítés során nőtt az eladott importtermékek aránya, azaz a napi fogyasztási áruk esetén a magyar termékek versenyképességi hátrányban vannak. Reményét fejezte ki, hogy az élelmiszeripari beruházásokat segítő pályázatok során megvalósuló technológiai fejlődés javít ezen a versenyképességi problémán is.
Varázsütés
Győrffy Balázs is egy olyan témát érintett, ami összefügg az alelnök által említett gonddal: ez pedig az élelmiszerek általános forgalmi adója. Mint mondta, a kamara régóta annak híve, hogy az áfa – egyes termékpályákon – 5 százalékra való csökkentése lépésben, az állami költségvetés teherbíró képességeinek alakulásának megfelelően történjen. Az érdemi, legalább 18 százalékpontos áfa-csökkentés gazdaságfehérítő hatására nagyon jó példa szerinte a sertés-termékpályán életbe lépett csökkentés. Ahogy fogalmazott ez az eset afféle „állatorvosi ló”volt – ahogy fokozatosan valamennyi részre kiterjesztették a mérséklést, „varázsütésre tisztult a piac is”.
– A 2014. január 1-jén a termékpálya szűkebb területén bevezetett áfa-csökkentés a problémáknak is csak egy szűkebb területére jelentett megoldást. Az adóelkerülő vállalkozások még a sertés-termékpályán belül megtalálták a megoldást az áfacsalás folytatására. Ezt a NAK monitoring vizsgálata is igazolta, így közvetlen adatok alapján alakítottuk ki álláspontunkat az áfa-csökkentés minél szélesebb körben történő bevezetése érdekében. A második körben, 2016. január 1-jétől a sertés-termékpálya széles körére kiterjesztett áfa-csökkentés igazolta a kamara álláspontját. A termékpálya letisztult, nőtt a hazai sertéshús részesedése a kereskedelmi forgalomban, bővült a fogyasztás, és ami legalább ennyire fontos, nem következett be drasztikus adóbevétel-kiesés – mondta Győrffy Balázs.
Éder Tamás meg is jegyezte, hogy a hirtelen jött gazdaságfehéredés – a csökkenő állományszám mellett is megugró vágásszám – azt is jelzi, hogy a statisztika szerint a piac harmada áfát csalt vagy titkolt el. A NAK elnöke annyit tett hozzá, hogy hasonló esetben legalább ekkora mértékű tisztulás akár a zöldség- és gyümölcs-termékpályánál is előfordulhat.
– Az alapvető élelmiszerek áfa-csökkentése visszaszorítaná feketegazdaságot, és javítaná a feldolgozóipar versenyképességét is. Ez pedig az agrárium fejlődése szempontjából kulcsfontosságú: a mezőgazdasági termelők és az élelmiszeripar ugyanis egymásra vannak utalva, versenyképes élelmiszeripar nélkül nincs versenyképes mezőgazdaság. Amennyiben valamennyi élelmiszer esetében 5 százalékos áfa lépne életbe, annak számításaink szerint, beleértve a piacfehéredést és a fogyasztásnövekedést is, megközelítőleg 150 milliárd forint lenne a költségvetési igénye. A költségvetési helyzet javulása azt mutatja, nem csak álmodozni szabad erről – mondta a NAK elnöke.
Fontosak a vélemények
A versenyképesség-javulás egy másik eleme a mélyebb és szabályozottabb integráció lehet Győrffy Balázs szerint.
– Az elmúlt 25 évben ugyan sok helyen próbálkoztak különféle együttműködési, integrációs megoldásokkal, vannak is jó, működő példák, de látványos bukásokat is hozott ez az időszak. Ez óvatosságot, sőt, bizalmatlanságot szült, mindkét oldalon. Láttunk arra példát, hogy néhány forintért ugrottak ki a szerződésből a felek. Amint azt a korábbi kérdőíves felmérésünk is megmutatta, a legtöbb gazdálkodó, termelő a legkevésbé sem hajlandó feladni önállóságát. Pedig be kell látni, hogy az összefogás nem passzió, hanem gazdasági kényszer eredménye. Ezek a piaci kényszerek Magyarországon is léteznek, hosszú távon csak az együttműködés teheti versenyképessé vagy egyáltalán életképessé a gazdákat – tette hozzá az elnök.
Mint megjegyezte, ezért elkészített és társadalmi vitára bocsátott egy integrációs javaslatot, amelyhez április 30-ig várják a hozzászólásokat. Hozzátette, ehhez már több olyan felvetés is érkezett, amelyet mindenképpen beépítenek a döntéshozók felé benyújtandó anyagba. Számításai szerint idén ősszel akár meg is születhet az integrációra vonatkozó jogszabály.
Új kampányok
Győrffy Balázs a kamara idei további tervei között megemlítette, hogy a nagy sikerű tavalyi alma és dinnye fogyasztásösztönző kampányt idén is megismétlik, sőt, ezt tovább bővítik a gombával és a sütőipari termékekkel is. Az idei kampányok – amely költségvetésének egy részét, néhány tízmillió forintot a NAK saját büdzséjéből állja – gerincét az online kommunikáció biztosítja. Ugyanakkor egy előkészítés alatt álló, a francia zöldség-gyümölcs szervezettel közös együttműködés révén a közeljövőben akár még látványosabbá válhatnak a hasonló kampányok.
(nak.hu) (fotó: Gyulai Tóth Zoltán/NAK)