Országos hírek

Több probléma is feszíti a hazai mezőgazdaságot, így például a sertés-, a tej- és az almapiac telítettsége, a fagyos időszak. Jó hír viszont, hogy várhatóan egy héttel kitolódik az egységes kérelmek beadásának határideje.

Az agráriumot jelenleg erősen foglalkoztató ügyekről számolt be Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamra (NAK) elnöke május 3-i sajtótájékoztatóján. Ezek közül is a legaktuálisabb az egységes kérelmek beadása. A jogszabályi rendelkezés szerint eredetileg szankciómentesen május 17-ig lehetett volna beadni a kérelmeket. Ám arra tekintettel, hogy az elmúlt évhez képest öt nappal később nyílt meg a lehetőség az egységes kérelmek benyújtására szolgáló felületen a kérelmek beadására, és amiatt, hogy az állattartók többsége április 21-ig nem tudta benyújtani kérelmét, várhatóan május 23-ára tolják ki a beadási határidőt. A sok tízezer gazdának segítő változást a kamara is üdvözli.
Mint a NAK elnöke elmondta, május elseje éjfélig 62 ezren küldték el egységes kérelmüket – ebből 52 ezret a kamarai falugazdászok közreműködésével –, az igények összességében 730 ezer hektár területet érintenek. Tavaly 132 ezer egységes kérelmet adtak be a falugazdászok, idén május 17-ig viszont előreláthatóan csak legfeljebb 120 ezerre lett volna lehetőség, így Győrffy Balázs szerint nagy szükség volt a határidő meghosszabbítására.
Az elnök ehhez kapcsolódóan felhívta azok figyelmét, akik még nem adták be a kérelmeiket, hogy mihamarabb tegyék meg, vegyék fel a kapcsolatot a falugazdászokkal, vagy akár a szaktanácsadók segítségét is kérhetik, ez azonban nem ingyenes. Győrffy Balázs megemlítette, hogy a kamara által indított ingyenes gazdálkodásinapló-szolgáltatás keretében az egységes kérelmekben szereplő adatok automatikusan feltölthetők a naplóba. Ezt a szolgáltatást eddig ezer gazda vette igénybe, a kamara a visszajelzések alapján folyamatosan „finomhangolja” a rendszert.

Fagyás után

Az egységes kérelemhez kapcsolódó információ az is, hogy egy jogszabály-módosítási tervezet szerint a fagykár-kompenzációs igény benyújtása igazodhat a kérelem beadási határidejéhez. Mint Győrffy Balázs elmondta, a kamarához is eljutott véleményezésre ez a javaslat, és a NAK támogatja, egyetért vele. Vagyis amennyiben hatályosul ez a rendelkezés, a kérelem beadási határideje után további öt napig lehetne jelenteni a veszteségeket.
Most is van mit jelenteniük a gazdálkodóknak, erre egyébként az észleléstől számított 15 napon belül van lehetőség. Az elnök megjegyezte, április második felében komoly károkat okozott a fagy – május végén lesznek a kamarának pontos adatai erről –, leginkább a zöldség-gyümölcs ágazat, a szőlőültetvények és a kukorica-vetések „szenvedtek”. Az állami kárenyhítési alapban lévő 24 milliárd forint Győrffy Balázs szerint „el tudja látni a célját”, a NAK falugazdászai pedig soron kívül segítenek a gazdáknak a kárigények eljuttatásában.

Elviselhetetlen mennyiség

Más szektorban viszont a piaci nehézségek miatt aggódnak a gazdák. A változatlanul érvényben lévő uniós orosz-embargó révén rengeteg élelmiszer ragadt be a közösség országaiban, így alacsony, dömpingáron kerülnek ezek hazánk és a többi EU-ország üzleteibe.
Ez több árut is érint, leginkább a sertéseket. A kilónkénti átlag felvásárlási ár jelenleg 260 és 310 forint között mozog, az agrárgazdasági kamara vezetője szerint ez nagyjából 100 forinttal az önköltségi ár alatt van. Úgy vélte, az árakra az embargó mellett az is hatást gyakorol, hogy az év elején uniós támogatással betárolt sertéshúsok szintén kikerültek a piacra.
„Szenved” a tejipar is: Győrffy Balázs elmondása szerint 70 forint alá csökkent a literenkénti felvásárlási ár, ám tudomására jutott, hogy egyes helyeken már 50 forintot is „kínáltak” a termelőknek, viszont az önköltségi ár Magyarországon körülbelül 100 forint.

– A kapacitások és a technológia viszonylag versenyképes termelést tesz lehetővé, európai és hazai szinten is kimagaslóan jó támogatottságot tudott elérni a magyar tejágazat, ennek ellenére ekkora a probléma – jegyezte meg a NAK elnöke. – Nagyon sokan a tevékenység felhagyásán gondolkodnak, ezért üdvözlünk minden olyan kormányzati lépést, amelyek a piaci anomáliák kiszűrését célozzák.

Győrffy hangsúlyozta: az áfacsökkentést, a tejimport-ellenőrzést üdvözli a kamara, ugyanakkor a fogyasztókon is sok múlik – ha a tejfogyasztás az európai középszintet elérné, akkor komoly felvásárlóerőt lehetne generálni. Ugyancsak jó kormányzati döntésnek nevezte a NAK elnöke, hogy – a kamara közbejárásának is köszönhetően – a közepes élelmiszeripari vállalkozások a GINOP-on belül egy százmilliárdos keretre pályázhatnak. A nagyvállalatok számára ugyanakkor még nincs ilyen lehetőség, de dolgoznak a probléma megoldásán.
Az almapiac helyzete hasonlóan kedvezőtlen, mint a tejé vagy a húsé. A kamara keresi a minden piaci szereplő számára megnyugtató megoldásokat a problémára. Nem segíti a magyar gyümölcs térnyerését idehaza, hogy a szintén az orosz embargó miatt beragadt olcsó lengyel alma is a magyarországi boltokban jelenik meg. Győrffy Balázs egy érdekes információt is megosztott: a hozzá eljutott, nem megerősített hírek szerint feltételezhető, hogy ezeket a lengyel almákat EU-s hozzájárulással egyszer már papíron „kivonták a forgalomból”…

Öntözni muszáj

A zöldség- és gyümölcstermesztés lételeme a víz, az öntözés, viszont a hazai mezőgazdaság „vízproblémákkal” küszködik – példának okáért a mezőgazdasági termőterületek mindössze 2 százalékát öntözik, szemben a 9 százalékos uniós átlaggal. A magyarországi helyzet javítása érdekében a NAK egyeztetést kezdeményezett a vízügyben érintett minisztériumokkal (földművelésügyi és belügyi tárca, valamint a Miniszterelnökség), a kamara nyolc témakört helyezett a megbeszélés középpontjába. Ezeket a következő időszakban szakértői csoportokban vitatják meg, majd az esetleges megoldási javaslatokat a minisztériumokkal egy újabb egyeztetési körben tekintik át.
A kamara elnöke egy rövid nemzetközi kitekintést is adott. Megfogalmazása szerint az EU és az Egyesült Államok között zajló, a szabadkereskedelmi egyezményre (TTIP) vonatkozó tárgyalások jelenleg ismert részeredményei kedvezőtlenül hathatnak a magyar mezőgazdaságra is. Továbbá ezen „túlmutató következményei lehetnek” a hasonló témakörben, az EU és a dél-amerikai államok gazdasági közössége, a Mercosur közötti folyó tárgyalások kimenetelének is.

(NAK) (fotó. Gyulai Tóth Zoltán)