Országos hírek

Az ország egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárrendezvényének számít az Agrárszektor Konferencia, amelyet 2020. december 3-án, már nyolcadik alkalommal szervez meg a Portfolio Csoport. Idén online módon várják a résztvevőket, akik élőben követhetik az egész napos konferenciát, élhetnek az online rendszer által nyújtott, különböző kapcsolatépítési lehetőségekkel is.


A konferencia az agrárium minden résztvevőjének – így valamennyi méretű gazdálkodónak, élelmiszeripari cégnek, inputgyártónak, gépforgalmazónak, termékkereskedőnek, illetve államigazgatási és érdekképviseleti szakértőnek – hasznos és naprakész információkat nyújt. Az eseményen kerekasztal-beszélgetések és több tucat szakmai előadás hangzik el az államigazgatási, a hatósági, az üzleti és a vállalati döntéshozói szféra legnevesebb képviselőinek részvételével.

Alapvetően határozta meg a 2020-as évet a koronavírus-járvány az agrárgazdaságban is, ahol számos rendkívüli eseménnyel kellett szembenézniük a piaci szereplőknek. Bár a járványhelyzet nem indított el tömeges ágazati csődöket, a vírus a teljes szektorban jelentősen átalakította a gazdálkodási viszonyokat. A rendezvény egyik szekciója azt tekinti át, hogy az agrárvállalkozások a jelenlegi körülmények között milyen támogatási, termelési, beruházási és piaci lehetőségekkel számolhatnak, a járványhelyzet hosszabb távon miként befolyásolhatja tevékenységeiket, illetve milyen további uniós és hazai kormányzati intézkedések várhatók.

A konferencián az életbevágó pénzügyekkel is foglalkoznak, úgy, mint a támogatási kifizetések, illetve az agráradózási változások, 2021-től ugyanis módosulhatnak az őstermelőkre vonatkozó előírások, és az ágazati szereplőknek olyan új fogalmakkal is meg kell ismerkedniük, mint például az őstermelők családi gazdasága vagy a családi mezőgazdasági társaság. Az egyik szekció azt mutatja be, melyek a változtatások legfontosabb elemei, egyszerűsödik-e az agráradózási rendszer, illetve konkrétan milyen adózási köztelezettségeket hozhat az új szabályozás az agrártermelőknek.

Kiemelt téma lesz az agrárhitelezés válságkörnyezetben, hiszen a koronavírus-járvány negatívan hatott a hazai mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozások pénzügyi helyzetére, és sokuknál okozott likviditási gondokat. A helyzet tompítása érdekében több új agrárhitel-konstrukció is született, és módosultak a már futó finanszírozási programok feltételei is. Az egyik szekció azt járja körbe, hogy a mai helyzetben a bankok az agrárhitelezéshez milyen feltételek teljesítését várják el, illetve hogyan juthatnak újabb forrásokhoz az ágazati szereplők. Emellett szó lesz arról is, milyen eredményeket hoztak a járvány miatti eddigi hitelkönnyítése és várhatók-e további kedvezményes hitel- és finanszírozási programok.

Egy másik szekció arra fókuszál, hogyan lehet növelni a hazai öntözhető területeket, és ehhez milyen eszközökkel járulhat hozzá a kormány öntözésfejlesztési stratégiája. Továbbá, hogy milyen körülmények nehezítik ma az öntözési beruházásokat, és ezek beindításához/végrehajtásához milyen segítséget kaphatnak a mezőgazdasági vállalkozások.

Foglalkoznak a növényvédelmemmel is, hiszen új helyzetet teremthet az a szabályozás, amelynek célja, hogy meghatározza a drónhasználat lehetőségeit és kereteit a szántóföldi védekezésben. Az egyik szekció áttekinti, hogy a drónok alkalmazására milyen növénykultúrákban és védekezéseknél nyílhat lehetőség, illetve használatuk hogyan befolyásolhatja a növénytermelő gazdaságok költség-jövedelem viszonyait. A kerekasztal-beszélgetésben szó lesz a növényvédelmet forradalmasító digitális újításokról, a védekezést könnyítő termékekről és technológiáról, illetve a növényvédőszer-használatot alapvetően átalakító uniós szabályozási követelményekről is.

Komoly aggodalmak merültek fel idén azzal kapcsolatban, hogy a vetőmag- és a műtrágya-forgalmazó vállalatok a koronavírus-járvány közepette is el tudják-e látni megfelelő termékekkel a gazdálkodókat. A tapasztalatok azt igazolták, hogy a társaságok alkalmazkodtak a helyzethez, de kérdés, hogy a tartós vírusválságnak a továbbiakban lehetnek-e kereskedelmet és értékesítést nehezítő hatásai. Egyik szekcióban arról lesz szó, milyen műtrágya- és vetőmagkínálat jellemezheti a hazai piacot, milyen stratégiát követnek a meghatározó inputcégek, lehetnek-e jelentős árváltozások, illetve mely tényezők határozzák meg az iparági termékfejlesztéseket.

Hosszas huzavona után az idén megszületett az Európai Unió 2021-2027-re szóló új költségvetése, de továbbra is nagy a bizonytalanság abban, hogy az új Közös Agrárpolitika (KAP) keretein belül mennyi támogatáshoz juthatnak a magyar gazdálkodók. Azt mutatják be, milyen támogatási lehetőségekre lehet számítani az egyes pilléres közvetlen kifizetéseknél és a kettes pilléres vidékfejlesztési kasszánál, illetve miként módosulhatnak a pénzfelhasználási követelmények. A kerekasztal-beszélgetés kitér arra is, hogy az új KAP hogyan érintheti a kis- és a nagyüzemek támogatási esélyeit, azaz kik lehetnek az új szabályozás nyertesei és a vesztesei. Részletesen szó lesz arról is, hogy az ágazat szereplőinek mire kell felkészülniük a 2021-es átmeneti évben, illetve az új KAP hatálybalépésig hogyan juthatnak majd uniós támogatásokhoz.

A vírusválság miatti idei rendkívüli események még inkább rávilágítottak arra, mekkora jelentősége lehet a digitális és precíziós megoldások alkalmazásának a hazai agráriumban. Általános vélemény, hogy a mai helyzetben felgyorsulhat a világban hódító modern eszközök és technológiai fejlesztések magyarországi adaptálása, mivel ezek nem csak a hatékonyságot javíthatják, hanem hozzájárulhatnak az agrárvállalkozások még biztonságosabb működéséhez is. Egyik szekció fő témáját az adja, milyen legújabb precíziós és digitalizációs eljárásokkal találkozhatnak a hazai gazdálkodók, melyek ma a meghatározó modernizációs trendek, illetve az új megoldások átvételéhez milyen támogatási, finanszírozási, szaktanácsadási és egyéb segítségre számíthatnak az ágazati szereplők.

Különösen nehéz évet kell idén átvészelniük az állattenyésztőknek, mert gazdálkodásukat nem csak a koronavírus-járvány, hanem a sertéspestis és a madárinfluenza kedvezőtlen hatásai is sújtják. Szekciónkban arról lesz szó, hogy az állattartóknak milyen további járványveszélyekre és piaci helyzetre kell felkészülniük, milyen újabb járványvédelmi elvárásoknak kell eleget tenniük és ehhez mekkora fejlesztési/beruházási támogatásokra számíthatnak. A meghatározó takarmánygyártó cégek csúcsvezetői pedig arról számolnak be, hogy a takarmányipar hogyan reagál a vírustámadások miatti helyzetre, illetve melyek ma a takarmányipar legújabb fejlesztési és termékgyártási trendjei.

Nagyon nagy szükség lenne Magyarországon az agrárgazdasági generációváltásra, mert a gazdatársadalom köztudottan elöregedett. A nemzedékváltás felgyorsítása visszatérő téma, de a folyamatot ma is sok akadály nehezíti. Egyik szekciónk azt kívánja bemutatni, milyen előnyökkel jár egy-egy gazdaságban a generációváltás sikeres végrehajtása, és azt is, hogy ma a gyakorlatban ezt az elhatározást mely tényezők hátráltatják vagy lehetetlenítik el. Megkíséreljük meghatározni, melyek azok a „fókuszterületek”, ahol könnyítésekre van szükség, és ehhez milyen szabályozási változtatásokat kellene napirendre venni. Ugyanakkor kevéssé foglalkoztunk eddig azzal, hogy milyen karrier utakat lehet tervezetten felépíteni az agrobusiness-ben. A tudatos felkészülés és célzott edukáció ma már elengedhetetlen ahhoz, hogy a fiatal vezetők rendelkezzenek mindazon hard és soft skillekkel, melyek mind a saját vállalkozásban, mind egy modern vállalati környezetben a hatékony irányítás alapját teremtik meg.

Hatalmas változások zajlanak ma a hazai baromfiiparban, hiszen a legnagyobb vállalatok komoly tulajdonosváltásokon vagy akvizíciós tranzakciókon mennek keresztül. Az események a csirke-, a pulyka- és a víziszárnyas-ágazatot is érintik, így valamennyi meghatározó baromfis termékpályára kiterjednek. A konferencia egyik szekciója az iparági vállalatok csúcsvezetőinek részvételével arra fókuszál, mely gazdálkodási-piaci körülmények hatnak a változásokra, milyen termelési, feldolgozási és értékesítési lehetőségek állnak a szektor előtt, illetve hogyan alakulhatnak az egyes ágazatok árviszonyai a következő időszakban.

Hogyan kell kinézniük és működniük a jövő mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozásainak, melyek lehetnek a hatékonyságnövelés legfontosabb kritériumai? – erre keresi a válaszokat az egyik szekció, amelyben neves ágazati szakértők vesznek részt. A mezőgazdaságban mintául szolgálhat az állami fenntartású mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt., ahol ma milliárdos nagyságrendű fejlesztések folynak. Szintén kulcskérdésnek számít a hazai élelmiszeripari vállalkozások versenyképessége, amelynek fenntartásához, illetve javításához újabb beruházások kellenének. Felmerül, hogy az iparág megfelelő fejlesztéséhez szükség lehet egy új –  „new deal-ként is emlegetett – átfogó programra, amelyet el kellene fogadnia a kormánynak. A szekció bemutatja, melyek lehetnek a legfontosabb elemei egy modern követelményekhez igazított agrárgazdasági „new deal”-nek?

A konferenciát idén rendhagyó módon, online rendezik meg, ami azt jelenti, hogy élőben közvetítik az előadókat, a kerekasztal-beszélgetéseket és az előadásokat. A konferencián résztvevőknek egyedülálló networking lehetőségeket, élő kapcsolatépítést, privát videó call-okat és interaktív szobákat biztosítanak. A konferencia fizetős, a részvételhez előzetes regisztrációra van szükség, amelyet a portfolio.hu weboldal konferencia menüpontjában lehet megtenni.


Részletek és jelentkezés itt.


(portfolio.hu)

Címkék:

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Székhely: 1115 Budapest, Bartók Béla út 105-113. (Bartók Udvar)

Adószám: 18399257-2-43

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Zöld szám: +36 80 900 365

Személyes ügyfélfogadás

 

Ügyfélszolgálati irodák elérhetőségei