Sikeres konferenciát tartott az elmúlt hétvégén a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete (RMGE) Kolozsváron, a Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetemen. A tanácskozást a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is támogatta.
Az RMGE több mint húsz éve szervez év végi agrárgazdasági konferenciát, melyet múlt évtől a kolozsvári egyetem didaktikai gyümölcsöskertjének megalapítója emlékére „Veress István” emlékkonferenciának neveznek. Mivel az elmúlt században az erdélyi magyar mezőgazdasági szakemberek aktívan jelen voltak Románia agrárszektorában, fajtákat hoztak létre, kutattak, tanítottak, könyveket, szakmai cikkeket írtak, tanfolyamokat szerveztek és teljesítették a foglalkozásukból eredően rájuk bízott feladatokat a téeszekben vagy állami gazdaságokban.
A román centenárium éve jó alkalomnak számított bemutatni ennek az alkotómunkának egy részét, felhívni a figyelmet azokra az emberekre, akik többnyire magyarul tanultak és románul tanítottak, anyanyelvükön fejlődtek szaktekintélyekké, de román és a nemzetközi érdemeket is szereztek a mezőgazdaság és hozzá kapcsolódó ágazatok területén. Ezért a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete úgy döntött, hogy az idei „Veress István” emlékkonferencia témájaként a „Magyar szakemberek hozzájárulása a román mezőgazdaság fejlődéséhez” alcímet választja. (Ez a konferencia része volt az RMDSZ által kezdeményezett 100 év Romániában – 1000 év Erdélyben című programsorozatnak, és célja bemutatni azokat az értékeket, amelyekkel az erdélyi magyarok gazdagították Romániai kulturális, társadalmi, gazdasági életét.)
A kolozsvári agrártudományi egyetemre Erdély majdnem minden megyéjéből mintegy száz szakember, gyakorló termelő, gazda, tanár érkezett. Kiss Károly bevezető előadása után Dr. Bartók Katalin Nyárádi Erazmus Gyula életét és munkásságát mutatta be, Dr. T. Veress Éva Csávossy Györgyöt, Nagy Endrét, Palocsay Rudolfot és édesapját, Veress Istvánt mutatta be, Farkas Zoltán Nagy Miklós, Pap István, Páter Béla és Szász Pál szakmai és szervező munkáit méltatta, míg Szabó Zsolt Kós Károly mezőgazdasági tevékenységről értekezett.
– Ezeknek a szakembereknek a bemutatása csak töredéke annak a felbecsülhetetlen munkának, amit a sok száz erdélyi magyar szakember végzett és értékként maga után hagyott. Néhány órás konferencián csak ízelítőt nyújthattunk abból a kitartásból, a szakma és népük iránt érzett hűségből, amit az agráriumban dolgozók tettek: az idők nehézre fordulásával, nem vonultak vissza, nem váltottak szakmát, nem külföldre vitték szellemi értékeiket. Mai is példaértékű munkájuk hasznos kincse, nemcsak az erdélyi magyarságnak, hanem Romániának, a világnak – mondta Sebestyén Csaba RMGE-elnök. – De, ha erről a témáról beszélünk, nem hagyhatjuk szó nélkül a Románia Magyar Gazdák Egyesületét, amely a két háború ellenére egészen az 1947-es erőszakos beszüntetéséig szervezte és szolgálta az erdélyi gazdatársadalmat. 1990-ben, amint a civil szervezkedés ismét lehetségessé vált, újjászerveződött és végzi tovább a nagy elődök elkezdett, de be nem fejezett munkáját. És nem feledkezhetünk meg az egyesület lapjáról, az Erdélyi Gazdáról, amelyet az RMGE-vel együtt kényszerszünetre köteleztek. Ez huszonöt éve, 1993-ban újraindult, hónapról-hónapra tanítja az erdélyi gazdát jobban, a mai körülményeknek megfelelően gazdálkodni, jövedelmezően termelni. És még hordoz valamit ez a két intézmény, az RMGE és az Erdélyi Gazda: azt a mezőgazdasági magyar nyelvezetet, amely nélkül sem nemzetünk, sem nyelvünk nem lenne teljes.
(forrás és kép: RMGE)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön