Egyhangúlag fogadta el a megyei közgyűlés utóbbi ülésén az Országos Öntözésfejlesztési Stratégia Hajdú-Bihar megyére vonatkozó tájékoztatóját.
Szólláth Tibor, a NAK megyei elnöke ismertette a beszámolót, amely a vízgazdálkodás és öntözés jelenlegi helyzetét, az öntözésfejlesztést akadályozó tényezőket tartalmazza. A dokumentum hangsúlyozza a mezőgazdasági területek öntözésfejlesztésének szükségességét és részletezi a vízgazdálkodással kapcsolatos konkrét intézkedéseket, fejlesztéseket. A hosszú távú cél a mezőgazdasági termelés és a vízgazdálkodás egymást nem veszélyeztető, összehangolt fejlesztése.
– Megyei számok tekintetében Hajdú-Bihar kifejezetten jól áll, egyrészt a meglévő vízgazdálkodási rendszerekkel való ellátottság, valamint a kiváló talajadottságok miatt. Jelenleg 740 vízjogi engedéllyel rendelkező gazdálkodó van, az öntözésre engedélyezett terület nagysága 25 ezer hektár, 28 millió köbméter engedélyezett vízmennyiséggel. A gazdálkodók tényleges öntözött területei évenként változó nagyságúak, az öntözhető területek 40-50 százalékán öntöztek az elmúlt években. Ezen felül a halastavi vízszolgáltatás vízjogi engedélyeinek száma 51, közel 6 ezer 500 hektár területen, körülbelül 100 millió köbméter éves engedélyezett vízmennyiséggel. A Keleti-főcsatorna az, amely alapvetően meghatározza az öntözés lehetőségét. A Keleti-főcsatornától nyugatra eső területek a terepadottságokat tekintve gravitációsan elláthatók/ellátottak öntözővízzel, míg a csatornától keletre fekvő területekre elsősorban csak szivattyúzással lehet öntözővizet juttatni. A megyében az öntözött területek legnagyobb részén a nagy hatékonyságú lineár és center öntözési rendszert használják, de elterjedt a csévélődobos öntözés is. A gyümölcsösök egy részében a gazdaságos vízfelhasználású csepegtető rendszerek is működnek – mondta.
További részletek itt.
(forrás: baon.hu)