A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Békés Megyei Szervezete 2018. július 14-én szakmai rendezvényt tartott Szarvas Ezüstszőlőn, a XXI. Aratónap és Kárpát-medencei Nemzetiségi Napok keretében.
Dr. Kulcsár László, a NAK Békés megyei elnöke köszöntötte a megjelent vendégeket, ezzel hivatalosan megnyitotta a szakmai rendezvényt.
A konferencia egyik kiemelt témája a hazai agrárökonómiai kutatások helyzetének az áttekintése volt, melyet Dr. Demeter László, a Szent István Egyetem Tessedik Campus főiskolai adjunktusa előadásában hallhattunk. A fő vitapontok a következők voltak: 1. az agrárökonómia helye és szerepe a tudományos életben, 2. az agrárökonómia módszertani eszköztára, 3. az agrárökonómiai kutatások nemzetközi publikációs gyakorlata és követelményei.
A vitaindító előadás rövid áttekintést adott az agrárökonómia helyzetéről, szerepéről. Az előadó többek között értelmezte azt a tudományos felfogást, miszerint az agrárökonómiának öt alapvető jellegzetessége van, amelyek megkülönböztetik elemzési rendszerét a közgazdaságtan egészétől:
- tendencia arra, hogy a gazdaságtant és a gazdasági elemzést egy nagyobb, összefüggő társadalmi-természeti rendszer részének tekintsék,
- az integrált gazdasági és tudományos modellezés,
- az idő és a tér a kiemelt szerepe a gazdasági jelenségek megértésében,
- a termelési tényezők és a gazdasági szereplők rugalmasságának, illetve rugalmatlanságának a vizsgálata,
- az intézmények jelentőségének a hangsúlyozása.
Dr. Czinkóczky Mihály, a Szent István Egyetem Tessedik Campus főiskolai docense gyepgazdálkodásunk elmúlt és jövőbeni helyzetét és lehetőségeit elemezve adott tájékoztatást. Előadásában ismertette, hogy a statisztika által gyepművelési ágban nyilvántartott terület 1935-ig több mint 35%-kal csökkent. A gyepterületek csökkenése – amelynek oka zömében a jobb minőség gyepek szántó művelési ágba való átminősítése volt – együtt járt a gyeptermőhelyek minőségének csökkenésével.
Az ország gyepterületének ökológiai feltételei kedvezőtlenek, csak ritkán felelnek meg az eredményes gyeptermesztés követelményrendszerének. A korábban zömében (97%) állami és szövetkezeti tulajdonban lévő gyepterületek nagy része (71%) napjainkra magántulajdonba került.
„A gyepgazdálkodás fejlesztését célzó legfontosabb jövőbeni feladatok között elsősorban a jelenlegi és potenciális gyepterületeink helyzetének a korszerű földhasználati irányelvek alapján történő felmérését és csoportosítását látjuk szükségesnek.” – mondta a főiskolai docens. Kitért arra is, hogy a gyep termesztése és hasznosítása során ugyancsak javítani kell alkalmazott technológiákat. Egységesíteni és tisztázni kell a gyepre alapozott állattartás tenyésztéspolitikai kérdéseit.
Karl Attila, a NAK Békés megyei élelmiszeripari referense tájékoztatta a jelenlévőket, hogy május elsejétől működik az országos jégkármérséklő rendszer, ami a termelőknek nem jelent többletkötelezettséget, mivel a gazdák befizetésein alapuló agrár-kárenyhítési alapból finanszírozzák. A NAK a Vidékfejlesztési Program keretében biztosított forrásra pályázott és nyert is, így kiépíthette az egész országra kiterjedő rendszert. Országosan 986 talajgenerátor egy 10x10 kilométeres rácsháló metszéspontjaihoz kerültek ki, amiből 222 automata, a többi „kézi vezérlésű”. A rendszer kulcseleme az a meteorológiai radar, ami az adatokat szolgáltatja.
Az ország négy régiójában – keleten és nyugaton kettő-kettő – lesz automata, de emberi felügyelettel kiegészített diszpécserközpont, ahonnan értesítik a kezelőket – akik többnyire gyakorló gazdálkodók – és az automata berendezéseket.
A rendszer nem csak az agráriumnak hasznos, hanem a polgári lakosságnak is, hiszen valószínűleg kevesebb jégesőkár keletkezik az autókban, kiskertekben, lakóházakban.
Békés megyében 64 helyre került telepítésre talajgenerátor.
Gazsó Péter, a NAK Békés megyei fő falugazdásza tájékoztatta a jelenlévőket az agrárkár-enyhítési rendszerben kezelt elemi károk köréről, melyek felsorolás szintjén az alábbiak: téli fagy, tavaszi fagy, őszi fagy, aszály, mezőgazdasági árvíz, belvíz, felhőszakadás, vihar és a jégeső okozta károk. Kiemelte továbbá, hogy az agrárkár-enyhítési rendszer kizárólag a termelők megalapozott káraira nyújt részbeni ellentételezést, ezért az agrárkár-enyhítési rendszerben a termelő akkor jogosult kárenyhítő juttatásra (támogatásra), ha a növénykultúrában üzemi szinten mezőgazdasági kár következett be, tehát a hozamcsökkenés (a kipusztult növényállomány) meghaladta a 30%-ot, továbbá a hozamérték csökkenés (a károsodás miatti bevétel kiesés) a károsodott kultúrák tekintetében meghaladta a 15%-osmértéket. A hozamcsökkenés megállapításához szolgáló referenciahozam kapcsán az elmúlt 5 év hozamait figyelembe véve – a legmagasabb és legalacsonyabb hozamot tartalmazó 2 év elhagyásával – képzett három éves átlaghozamot kell figyelembe venni. A saját termelési eredményeket kizárólag abban az esetben lehet megyei (vagy ennek hiányában országos) átlaghozam adatokkal helyettesíteni, amennyiben a termelő saját gazdaságában nem termesztette az adott hasznosítást az adott termelési időszakban. A tájékoztatáson továbbá szó esett a legfrissebb jogszabályi változásokról, valamint a termelők ehhez kapcsolódó kötelezettségeiről.