Az Európai Unió Mezőgazdasági és Halászati Tanácsának március 19-i ülésén a miniszterek egyeztettek a 2020 utáni közös agrárpolitikáról, és úgynevezett elnökségi következtetéseket fogadtak el erről. Továbbá megvitatták az édesvízi akvakultúra támogatását is.
Az elnökségi következtetések célja, hogy pozitívan járuljanak hozzá a jövőbeli KAP-val kapcsolatos további vitához, és hasznos útmutatást nyújtsanak az Európai Bizottság számára a KAP jogalkotási javaslatának előkészítésében. (A tanácskozás hivatalos összefoglalója itt elérhető.)
– Ezek a következtetések a tagállamok többségének véleményét fejezik ki – nyilatkozta Rumen Porodzsanov bolgár földművelésügyi, élelmiszerügyi és erdészeti miniszter, a tanács elnöke. – Egyetértettünk abban, hogy a tagállamokat fel kell hatalmazniuk a helyi igényeknek és sajátosságoknak megfelelő döntések meghozatalára, a mezőgazdasági ágazat rugalmasságát meg kell erősíteni, a KAP-nak pedig hozzá kell járulnia a környezetvédelmi célkitűzésekhez, és javítania kell a vidéki területek életminőségét.
– Jók a kilátások arra, hogy 2020 után is pénzügyileg erős marad a közös agrárpolitika. Az elnökségi következtetésekbe sikerült beépíteni a januárban Budapesten elfogadott V4-nyilatkozatban foglaltakat. Az agrárminiszterek tegnapi döntése határozott irányt mutat a bizottság számára a május végén megjelenő jogszabályi javaslatok kidolgozásához – hangsúlyozta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a március 19-i brüsszeli tanácsülést követően.
Mint mondta, Magyarország az új KAP-ról szóló bizottsági közlemény megjelenése óta mindvégig azt az álláspontot képviselte, hogy a tanácsnak erőteljes álláspontot kell elfogadnia az abban foglaltakról, ellenkező esetben az Európai Bizottság saját akarata érvényesülhet. Kiemelte, hogy az elnökségi következtetések a KAP ambiciózus céljai mellett a megfelelő nagyságú költségvetésre is utalást tesznek.
– A magyar mezőgazdaság jövője szempontjából nagy jelentőségű, hogy a tagállamok támogatták az egységes területalapú támogatási (SAPS) rendszer továbbvitelét. Magyarország a közép-európai régió országaival együtt a 2013-as KAP reform előkészítése során sikeresen állt ellen a SAPS rendszer eltörlésére irányuló törekvéseknek. Ez a támogatási forma olyannyira sikeressé és elfogadottá vált, hogy mára a más alaptámogatási rendszert alkalmazó nyugat-európai országok nagy része is a SAPS rendszert szeretné használni – tette hozzá a földművelésügyi miniszter.
Fazekas Sándor hangsúlyozta: az uniós miniszterek döntő többsége egyetértett abban, hogy a termeléshez kötött támogatásokat 2020 után tovább kell vinni. Ez a közvetlen támogatások egyetlen olyan eleme, amely valóban az aktuális termelést, továbbá a versenyképességünk megőrzését segíti.
– A magyar gazdálkodók szempontjából kiemelten fontos, hogy ezen támogatásokon keresztül valósítható meg az érzékeny, munkaigényes ágazatok támogatása, mint például az állattartás – fogalmazott az agrártárca vezetője.
A vidékfejlesztéssel kapcsolatosan magyar kérésre a szöveg külön kiemeli a mezőgazdasági beruházások és a vissza nem térítendő támogatások jelentőségét. Elmondta azt is, hogy eredményes megbeszéléseket folytatott az édesvízi akvakultúra támogatásáról, az édesvízi haltartásról, ugyanis a közös agárpolitikában megújul az Európai Unió halászati politikája is.
– E tekintetben Magyarországnak másik három tizenhárom tagállam mellett az az érdeke, hogy az édesvízi haltartásra és tógazdaságra többet lehessen fordítani – közölte. – Ez egyúttal környezet- és természetvédelmi jelentőségű is, ugyanis a halastavak víztározásra, árvízvédelemre is alkalmasak, valamint a védett madár- és állatfajoknak is megfelelő környezetet biztosítanak.
A 2020 utáni KAP részletszabályait meghatározó ágazati jogszabályi javaslatokat az Európai Bizottság május 29-én hozza majd nyilvánosságra, amelyek kidolgozása során figyelembe veszi az elfogadott tanácsi következtetésekben foglaltakat.
(forrás: consilium.europa.eu/FM)
A mezőgazdasági üzemek támogatását előremutató célokhoz kell kötni
A közös agrárpolitika keretében folyósított támogatásokat a jövőben előremutató és alapvető teljesítménycélokhoz, valamint a jogszerűségi és szabályszerűségi előírások teljes betartásához kellene kötni – közölte az Európai Számvevőszék hétfőn. A szervezet szerint jelenleg nincsen olyan uniós statisztikai rendszer, amely képes lenne információt nyújtani a mezőgazdasági termelők életszínvonaláról. Az ilyen adatok tájékoztatást nyújthatnának a mezőgazdasági termelők tisztességes életszínvonalának biztosítására irányuló és más KAP-célokkal kapcsolatos szakpolitikai döntéshozatal során. (MTI)