Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Az uniós agrártámogatásokat kifizető ügynökségek szankcionálási gyakorlata, így a magyaré is, felülvizsgálatra szorul. Ugyanis nem mindegy, hogy az igénylő szándékosan csalt vagy csak figyelmetlen volt.

Közelíteni kellene az agrártámogatásokat kifizető hazai ügynökség és az uniós jog gyakorlatát, hiszen több esetben is pert nyertek az uniós bírósághoz forduló termelők, amikor a kifizető ügynökség megtagadta a támogatás kifizetését – mondta Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke hétfőn, egy szakmai fórumon. Hozzátette: mindenki érdeke, hogy kevesebb ilyen eset legyen, mert nem mindegy, mikor érkezik a támogatás a gazdákhoz.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a közös agrárpolitika az egyik legjelentősebb politikája az Európai Uniónak. A költségvetés óriási részét használják fel: Magyarországra 12,3 milliárd euró, azaz közel 3700 milliárd forint érkezik.
– Ez hatalmas jelentőségű mind az európai, mind a magyar mezőgazdaság számára – mondta. – A mezőgazdaság a jelenlegi támogatások nélkül fenntarthatatlan lenne, így óriási felelősség a források hatékony és gyors lehívása. Mivel hatalmas összegekről beszélünk, ezért a közös uniós intézmények szigorúan ellenőrzik a pályáztatási rendszert, és ha kell, szankcionálnak. A magyar kifizető ügynökség így kettős szerepet vállal, mivel egyrészt cél, hogy minél több forrást minél hatékonyabban osszanak szét a magyar agrárium pályázóinak, azonban meg kell felelni a szigorú európai követelményeknek is, az esetleges csalókat meg kell szűrnie a rendszernek.

Véleménye szerint a kifizető ügynökségek (Magyarországon jelenleg a Magyar Államkincstár, korábban a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal) az unió más országaiban is ,,lavírozni igyekszenek".
– A csalárd magatartást nem támogathatják, de érzékeny pont munkájukban az a határ, amíg érdemes elmenniük az ellenőrzések során, hiszen elvárás, hogy a források a lehető legegyszerűbben, túlzott bürokrácia nélkül érkezzenek a termelőkhöz – fejtette ki a NAK elnöke.

Sokat lehetne nyerni a magyar mezőgazdaság számára

Andréka Tamás, a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezetője szerint a termelők óriási támogatásban részesülnek, nincs még egy olyan nemzetgazdasági ágazat, amely ekkora összegű támogatást kapna. Mint mondta, az uniós költségvetés 40 százaléka agrártámogatás, amiből következik a szabályozottság, az uniós jog majdnem háromnegyedét a közös agrárpolitika (KAP) jogszabályai teszik ki, aprólékosan szabályozott területről van szó. Felhívta a figyelmet, hogy a kifizető ügynökség nem a tagállamok pénzét, hanem az unió pénzét osztja ki, és felelőssége, hogy valóban jogosult termelőkhöz érkezzen meg a támogatás.

Olajos István, a Miskolci Egyetem docense szerint a magyar kifizető nem differenciál a végrehajtási rendszerben, ha egy termelő nem tartja be a szabályokat, akkor 20 százalék ilyenfajta visszaélés után csökkentik, majd megszüntetik a támogatást, függetlenül attól, hogy felróható-e neki a visszaélés vagy sem.
– Ennek oka, hogy a Magyarországon a termelőtől visszakapott pénz visszatér a rendszerbe és visszaosztható más tagállami termelőknek, míg ha nincs tagállami kontroll intézmény, akkor az uniós újraelosztási rendszerbe kerül a pénz – jegyezte meg.

Korom Ágoston, a NKE Államtudományi és Közigazgatási Karának tanársegédje elmondta: a luxembourgi Európai Unió Bíróságára jutott ítéletei azt mutatják, hogy gyakori a túlszankcionálás a kifizető részéről, és a jogászok szeretnék megvizsgálni, lehetséges-e enyhíteni a szankciókon olyan vitás esetekben, ahol valamilyen figyelmetlenség, nem pedig akaratlagos csalás történt.
– Ezek az esetek elérhetik az összes kifizetés 5-10 százalékát is, azaz több tízmilliárd forintot tesznek ki évente – mondta. A szakértő szerint az ítéleteket felhasználva úgy kellene arányosítani a szankciókat, hogy az ne ütközzön uniós jogba, így ,,sokat lehetne nyerni a magyar mezőgazdaság számára".

A közös agrárpolitikából származó kifizetésekről, az uniós joggyakorlatról, valamint a felmerülő szankcionálási és arányossági kérdésekről tartott június 19-i pódiumbeszélgetést a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Kara az MTA MAB Természeti Erőforrás- és Vidékfejlesztési Munkabizottságával és a CEDR – Magyar Agrárjogi Egyesülettel közösen szervezte.

(MTI/uni-nke.hu)