Az első beruházásokra vonatkozó pályázati döntések 2017. első félévének végén várhatóak a Vidékfejlesztési Programban. Ezen döntéseket a pályázók és a kivitelezők mellett a finanszírozók is nagyon várják, amelyek segítségével megkezdődhetnek az elhalasztott beruházások.
A Vidékfejlesztési program (VP) remélhetőleg hamarosan megszülető pályázati döntései, illetve kifizetései után az élelmiszer-gazdasági beruházások képezhetik a hazai bankok húzóerejét – jelentette ki szerdai tájékoztatóján Benedek Fülöp, az OTP Bank agrárágazati ügyvezető igazgatója. Ezzel ugyanakkor megnövekszik az agrárfinanszírozásban is egyre nagyobb versenyben lévő bankok kockázata. A VP-ben a kisebb vállalkozások javára előírt 80:20 százalékos arány sok kisebb értékű projektet, tapasztalatlan ügyfeleket jelent, miközben a projekteket szűkös határidővel kell megvalósítani.
Mivel a kisvállalkozások fedezeti háttere kevésbé szilárd, az OTP egy „zöld folyosó” modellt vezet be, amely minimális – 5 százaléknyi – saját erővel biztosítja az ügyfeleknek a projektjeik finanszírozását. A konstrukció részleteiről beszámoló Szabó István, a bank agrárágazati ügyvezetőigazgató-helyettese példaként elmondta: az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány és az OTP Hungaro-Projekt Kft. bevonásával 50 százalékos pályázati támogatásintenzitás és a készpénzben szükséges önerő megléte esetén a projekt összege 25 százalékának megfelelő bankgaranciát biztosítanak, mellé pedig 50 százaléknyi beruházási és 19 százaléknyi támogatáselőlegező hitelt nyújtanak. Mindezt a beruházások pályázatokban előírt mérföldköveihez igazított ütemezésben. Mire a nyertes pályázatok megjelennek – reményeik szerint júniusban –, már kint lesznek a piacon ezzel a konstrukcióval.
– Kockázatot jelent, hogy a pályázati döntések késésben vannak. Bár a VP minden forrását meghirdették, az 1350 milliárdos keret 35 százalékára van egyelőre kötelezettségvállalás, a kifizetés pedig 8 százalékon áll – mondta a Világgazdaságnak Vulcz László, az OTP Hungaro-Projekt ügyvezetője. A kifizetések nem is teljes egészében fejlesztési források kihelyezését jelentették. Sőt a kötelezettségvállalás nagy része is az agrár-környezetgazdálkodási programra szól, ami szintén nem fejlesztés. A beruházási támogatások közül csak a trágyatárolók építésére kiírt 5,6 milliárdos pályázat jutott el a kötelezettségvállalásig.
– Márpedig a VP támogatásaiért folyamodók jelentős része több mint egy éve pályázott. Az üzleti tervekben akkor szereplő költségekhez képest 20-30 százalékos a növekedés – mondta Vulcz László. Beindult a CSOK, munkaerőszűke van, többen támogatás nélkül is elkezdték a beruházásokat, közben emelkedett a munkaerő és az építőanyag költsége is. Ha pedig egyszerre jönnek ki a döntések, egy időben indulnak be a beruházások, a piacra rászabaduló többletkereslet további költségnövekedéseket generál, ami a jelenlegi 20-30 százalékos szintről akár 50 százalékig is elmehet.
(vg.hu)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön