Környezetgazdálkodás

A NAK által kezdeményezett elképzelés alapján könnyítenék meg az öntözési engedélyeztetési folyamatot az erre igényt tartó gazdálkodók számára. Az öntözésre alkalmas felszíni vizekből van elég.


Már szinte nincs is olyan fórum, amelyen valamilyen formában ne kerülne szóba az öntözésfejlesztés. Legutóbb a Gabonatermesztők Országos Szövetségének – AGROmashEXPÓ-n megtartott – szakmai napján, illetve a szakkiállítás megnyitóján hangzott el, hogy az eddig öntözési ügynökség munkanévvel illetett szervezet Nemzeti Öntözési Központ (NÖK) néven jön létre a NAIK égisze alatt. Ahogy Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős államtitkár megjegyezte, a Belügyminisztériummal megosztják a feladatokat: ott marad a vízügyi igazgatás, minden olyan infrastrukturális beruházás, amelynek eredményeként a víz eljut a termőföld széléig, a NÖK pedig azért felel majd, hogy csatornából a termőföldre kerüljön ki a víz. (A központ és a NAIK szerepéről utóbbi intézet főigazgatója nyilatkozott az agrarszektor.hu-nak.)

A Nemzeti Agárgazdasági Kamara közel egy évvel ezelőtt elvégzett igényfelmérése szerint a 1,15 millió hektáros területen gazdálkodók közel 300 ezer hektár új területet mindenképpen öntöznének a jövőben. A kamara kezdeményezésére a NÖK még jobban ösztönözné ezt a szándékot. Mint Papp Gergely, a NAK szakmai főigazgató-helyettese a GOSZ tanácskozásán megemlítette, a köztestület javaslatára kidolgozott terv szerint az engedélyezési eljárás egyik legfontosabb dokumentumát, a többszáz hektárt ellátni képes öntözőfürtökre vonatkozó elvi vízjogi engedélyt a NÖK váltaná ki és adná tovább a gazdálkodók számára. Az öntözési rendszer és technológia kialakítása, a berendezések beszerzése pedig a gazdálkodóra hárulna – feltehetően pályázati források segítségével, valamint a központ szakmai, jogi és bizonyos esetekben pénzügyi támogatásával.

Azért ez a „mankó” sem kevés a jelenlegi meglehetősen szerteágazó engedélyeztetési rendszerben. Viszont a szakkiállítás megnyitóján az agrárminiszter az engedélyezési eljárások egyszerűsítését is a jövőbeli fontos feladatok közé sorolta. Erre valóban szükség lenne, hiszen, mint a GOSZ-fórumon példaként elhangzott, a jelenleg hatályos jogszabályi keretek között egy somogyi termelőnek – az első ügyintézéstől az öntözés beindításáig – hat évet kellett várnia.

Az AKI legutóbbi releváns adatai szerint a vízjogi engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetek és egyéni gazdálkodók 64,4 százaléka öntözött a 2017-ben. Az érintettek közel 70 ezer hektáron 124 millió köbméter vizet öntöztek ki. A megöntözött terület négyötöde alföldi volt, ahová a kiöntözött vízmennyiség 83 százaléka jutott.

Persze arra is érdemes kitekinteni, hogy a beindult öntözésfejlesztés alatt és befejeztével mennyi (lesz) a rendelkezésre álló víz. Az Agárgazdasági Kutató Intézet tavaly publikált, „Az öntözhetőség természeti-gazdasági korlátainak hatása az öntözhető területekre” című tanulmánya szerint Magyarországon 1150 millió köbméter felszíni és 280 millió köbméter felszín alatti vízkészlet áll rendelkezésre öntözési célra. Országos szinten a jelenlegi vízigények (400 millió köbméter) és a reális fejlődési igényhez tartozó igények (850 millió köbméter) egyaránt kielégíthetők. Viszont a felszín alatti víztestek eltérő minősítésű állapota csak nagyon kis mértékben teszi lehetővé az öntözés fejlesztését ezen a vízbázison, ami még inkább ráirányítja a figyelmet a felszíni vízbázisokra. A tanulmány szerint a szabad vízkészletekből – újabb tározók és átvezetések nélkül – összesen 400 ezer hektár terület öntözése valósítható meg. Ám az éghajlatváltozás várhatóan növeli a vízhiányos területek nagyságát, ezzel együtt az átvezetések és a tározás fontosságát. A tanulmány szerint a jelenlegi csatorna- és tározórendszerre számolt potenciális öntözés mellett további állami vízügyi beruházások is szükségesek, amelyek közül a legfontosabbak a következők: a Jászsági főcsatorna meghosszabbítása, a Hajdúhátságra vonatkozó CIVAQUA program, az Ormánság vízpótlása az Ős-Dráva program keretében és a Homokhátság vízgazdálkodásának javítása.


(nak.hu/Raffai Ferenc) (fotó: Pixabay)

Címkék:

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Cím: 1119 Budapest, Fehérvári út 89-95.

Zöld szám: +36 80 900 365

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Adószám: 18399257-1-43

 

Ügyfélszolgálati irodák és falugazdászok