Őriszentpéteren, zárult pénteken a Földművelésügyi Minisztérium szakmai irányításával készített génmegőrzési stratégia társadalmi egyeztetése. A szakmai fórumon azok a helyi gazdálkodók és természetvédelmi szakemberek vettek részt, akik bekapcsolódtak az Őrségi Nemzeti Parkban indított, az őshonos állatfajták megőrzése érdekében indított helyi programokba.
V. Németh Zsolt, a szaktárca környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára a rendezvényen hangsúlyozta: a Magyarországon őshonos növényi és állati génállományok nemzeti kincsek, sőt a hungarikumokon keresztül a nemzeti identitás részei is, ezért a génmegőrzésben az állami szerepvállalás fontossága megkérdőjelezhetetlen. Hozzáfűzte: az agrárbiológiai sokféleség megőrzése a genetikai erőforrások védelme kiemelt kormányzati szándék, az egész Kárpát-medencére kiterjedő génmegőrzési stratégia pedig a rövid- és középtávú célokat, illetve az azokhoz kapcsolódó feladatokat is tartalmazza. Beszámolt arról is, a génbankok Európában 1,7 millió tételt őriznek, amelyekből 150 ezer található Magyarországon, 130 ezer a Növényi Diverzitás Központ gyűjteményében, 53 ezer pedig genetikai szempontból kifejezetten unikális. V. Németh Zsolt ugyanakkor arra is rámutatott: a génmegőrzés Európában és Magyarországon is évről-évre fejlődik, de a génbankokba begyűjtés üteme sajnos továbbra sem haladja meg a fajták eltűnésének, kipusztulásának ütemét.
Mezőszentgyörgyi Dávid, kiemelt génmegőrzési feladatokért felelős miniszteri biztos előadásában elmondta: a nemzeti génmegőrzési stratégia - amely a vidékfejlesztési stratégia részének tekinthető - a társadalmi egyeztetést követően rövidesen a kormány elé kerül jóváhagyásra. A stratégia szavai szerint tartalmaz intézményfejlesztési igényeket, de meghatározza a legfontosabb génmentési, génmegőrzési és génhasznosítási feladatokat is. Génmentésen a génállomány összegyűjtését, őrzésen egy génbanki hálózat létrehozását és fenntartását, génhasznosításon pedig például olyan helyi termékek létrehozását kell érteni, amelyek egyebek között őshonos fajták újra megjelenését és népszerűsítését jelentik. Mezőszentgyörgyi Dávid kitért arra, hogy az Őrségben például tovább folytatódik a magyartarka marha és a muraközi ló tenyésztésére és kihelyezésére indított nemzeti parki program, de bekapcsolódhatnak az őrségiek akár a rövid szőrű magyar vizsla genetikai megőrzése érdekében induló programba is. Hozzátette: az őshonos állatfajták genetikai megőrzése mellett, mintegy 70 ezer olyan növényfajta van Magyarországon, amelynek megőrzéséről genetikai szempontból gondoskodni kell.
(MTI/FM)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön