Régóta várt rendelet jelent meg a napokban, megszületett ugyanis a 2015 novembere óta hatályban lévő vadgazdálkodási törvény végrehajtásának részleteit tartalmazó szabályozás. A paragrafusok többek között a vad tartásának, elejtésének, valamint a károk megtérítésének feltételeit is rögzítik.
A 2015 novembere óta hatályos törvény alapján mára megkezdte működését az új tájegységi fővadászrendszer, az ország minden részén kiválasztották a szakembereket, és folyik a gazdálkodási tervek előkészítése is – írta a Magyar Idők.
A most megjelent végrehajtási rendelet az egyes intézkedések pontos paramétereit rögzíti. Ezek szerint a vadgazdálkodóknak minden év február 15-ig kell elküldeniük az éves terveket a hatóságnak, amelyekben azt is leírják, hogy az adott évben milyen fajból hány darabot lőnek ki. A hatóság engedélyével az előre meghatározott mennyiségétől tíz százalékkal térhetnek el a gazdák. Kivételt képeznek ugyanakkor a nagyvadak nőstényegyedei, illetve a vaddisznók. Esetükben nincs korláthoz kötve a levadászott állomány. A nagyobb arányú gyérítés azért is indokolt, mivel az elmúlt időszakban túlszaporodtak egyes állatfajok. A vaddisznók gyakran lakott területen keresnek élelmet, ráadásul a mezőgazdasági termelésben is egyre nagyobb kárt okoznak az állatok.
Ágazati szakemberek szerint az új vadgazdálkodási törvény egyik legnagyobb előnye, hogy a területek kijelölésénél jobban érvényesült a tulajdoni jog, így a gazdák beleszólhatnak abba, hogy ki hasznosíthatja az adott területen élő állatokat.
Ezzel a szemlélettel a konfliktusok lehetősége is csökkent, ami a vadak okozta károk rendezését is pozitívan befolyásolhatja. A végrehajtási szabályok szerint a mezőgazdaságban okozott vadkárt őszi gabona esetében október 1. és július 31., kukoricánál április 15. és november 15. között jelenthetik be a termelők, míg a szőlőben és gyümölcsösben okozott veszteséget egész évben jelezhetik a hatóságnak a gazdák. A kártérítés összegének meghatározásakor a csemegekukorica, az étkezési napraforgó és a szántóföldi zöldségnövények kiemelten értékes terménynek minősülnek, így ha a vadon élő állatok megdézsmálják az állományt, magasabb díjra számíthatnak a gazdák.
Az új törvény amellett, hogy legalább részben feloldja a mezőgazdálkodás és a vadgazdálkodás közötti konfliktusokat, az állatok arányát, számát is rendezi és a minőséget is javítja.
A rendelet számos ponton szigorítja a trófeás vadakra vonatkozó szabályokat. Ha a bírálatok során kiderül, hogy a gazda pazarlóan bánt az állománnyal, hibapontokra és a hatóság figyelmeztetésére számíthat. Ha többszöri felszólítás után is előfordul, hogy olyan állatot vadásznak le a területén, amely még nem érett erre, a hatóság korlátozhatja az érintett fajra vonatkozó elejtési keretet. A szállítás feltételei is változnak: ezt követően a vadászati hatóság okirata mellett az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hivatal által kiállított állatorvosi bizonyítványra is szükségük lesz az érintetteknek.
A végrehajtási rendelet itt olvasható.
(Magyar Idők)