Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

A kormány jóváhagyását követően márciusban az Országgyűlés elé került az erdőtörvény módosításáról szóló javaslat. A jogszabály előkészítésében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) is tevékeny részt vállalt.

A javaslatot előterjesztő Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter nemrég a Kossuth Rádió reggeli műsorában elmondta: a megváltozó jogszabállyal a fenntartható gazdálkodás mellett növekedhet az erdőterület hazánkban, miközben javulhatnak a természeti, környezeti állapotok is.

Elkerülhetetlen változás

A törvénymódosítás az erdők, az erdei élőhelyek védelmét szolgálja, hozzájárul az erdők szakszerű kezeléséhez, a természetes állapot fenntartásához és véd a túlzott igénybevételtől is. Győrffy Balázs, a kamara elnöke az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának erdészeti albizottságának ülésén rámutatott, több hónapos társadalmi vita eredményeként szakmailag megalapozott módosító javaslat került a honatyák elé, így akár az Országgyűlés egészének támogatását is elnyerheti.

Bitay Márton Örs, a Földművelésügyi Minisztérium állami földekért felelős államtitkára szerint a módosítás lényege, hogy a gazdálkodási és a természetvédelmi szempontok egyensúlyban legyenek. A gazdasági érdekeket szolgáló erdőknél – például az energiacélú ültetvények esetében – a gazdasági szempontok kerültek előtérbe. Azoknál az erdőknél viszont, ahol a természeti állapot megőrzése a fontos, ott az elsődleges szempont a természet védelme maradt.

Luzsi József, a NAK országos erdő- és vadgazdálkodási osztály országos vezetője elmondta, az elmúlt időszakban olyan változások történtek, amelyek miatt elkerülhetetlenné vált az erdőtörvény megújítása. A jogszabályi oldalról a földforgalmi törvény és a jövőre életbe lépő új általános közigazgatási rendtartásról szóló szabályozás rendelkezéseivel is összhangba kellett hozni az erdőtörvényt. Emellett a klímaváltozás hatására változó természeti feltételek is sürgették az új jogszabály megalkotását.
– Mivel a természet nem igazodik az erdőgazdálkodás kötelmeihez, a szabályokat kell úgy alakítani, hogy illeszkedjenek a változó körülményekhez – emelte ki.

Emlékeztetett arra, hogy a kormány elfogadta a 2030-ig szóló nemzeti erdőstratégiát. Ebben számos vidékfejlesztési, erdőgazdálkodási, erdészeti szakirányítási, erdővédelmi, természetvédelmi koncepció kapott helyet. Az új erdőtörvény is a stratégiában megfogalmazott célokhoz igazodik.
– A kormány azt szeretné – folytatta a szakember –, ha a jelenlegi, kicsivel több mint 20 százalékról 27 százalékra emelkedne az erdősültség Magyarországon. Ez óriási feladatot ró az erdőgazdálkodókra. Az elmúlt évek tapasztalatai ugyanakkor azt mutatják, hogy nem lehetetlen vállalkozás dinamikusan növelni az erdők számát és méretét hazánkban.

A magán-erdőtulajdonosok az elmúlt 20 évben 200 ezer hektár erdőt telepítettek, ez a teljes erdőterület 10 százaléka.
 – Nincs egyetlen olyan tagállam az Európai Unióban, ahol hasonló mértékben fejlődött volna az erdősültség az elmúlt években. A folyamatot pedig tovább gyorsíthatja, hogy a Vidékfejlesztési programban 2020-ig összesen 50 milliárd forintnyi európai uniós forrás áll rendelkezésre erre a célra – jegyezte meg.

Hatékony működés

A természetvédelmi szempontok mellett az új erdőtörvény tervezete ezért olyan módosításokat is tartalmaz, amelyek segítik a gazdaságok hatékony működését és javítják a versenyképességüket. Luzsi József szerint a 2009-es erdőtörvény számos olyan kötöttséggel bír, amely hátráltatja a működést. Ezeket a korlátozásokat ki kellett iktatni a törvényből.
A 2,06 millió hektárnyi magyar erdő 54 százaléka állami, míg 46 százaléka magánkézben van. Az új szabályozás során fontos szempont volt, hogy a magángazdálkodást és az állami erdőket különválasszák egymástól. Az állam ugyanis számos közcélú intézkedést rendelhet el, a magánerdőknek azonban a tulajdonos érdekeit is kell szolgálnia.
 – Egy törvény mindig korlátoz, az viszont nem mindegy, hogy mennyire. Az a jogszabály, amely túl sok előírást tartalmaz, megköti a gazdák kezét, így nem tudják a feladataikat ellátni, nem tudnak az erdőből megélni – fogalmazott.

A hatékonyság növelését több intézkedés is célozza. A hatóságoknak rövidebb ügyintézési határidőt szab az új törvény, az erdőtervezéssel kapcsolatban pedig olyan intézkedéseket vezetnek be, amelyek gyorsítják a folyamatokat. Az erdőterületek hasznosítását eddig több tényező is hátráltatta.

Ezek közül az egyik legfontosabb elem – amelynek negatív hatásait az új szabályozás részben megoldja majd – az osztatlan közös tulajdon. Az országban 550 ezer erdőtulajdonos van, 38 ezer erdőgazdálkodó működik. A magánerdők több mint 20 százaléka ugyanakkor nem működik, ami nagy részben a nem tisztázott tulajdonosi háttérnek tudható be.
– Az új szabályozásban meg kellett oldani, hogy a tulajdoni jogok se sérüljenek, ugyanakkor működőképessé tegyük az erdőt. Meg kellett találni azokat az alternatívákat, amelyek megkönnyítik a hasznosítást – emelte ki.

A tervezet több ponton is módosítja a használatbavétel, illetve a haszonbérbeadás szabályait. A gazdálkodók érdekében a természetvédelmi korlátozásban is tetten érhető az előrelépés, bár a szakember szerint így sem sikerült minden javaslatot keresztülvinni a rendszeren.
 – Szerettük volna, ha több helyen megjelenik a tulajdonosi érdek. Például, ha a tulajdonost közcélok miatt korlátozza az állam, akkor az őt ért veszteséget vagy jövedelemkiesést kompenzálják. Erre azonban eddig csak részmegoldást sikerült találni. Hasonlóan várat magára a teljes körű államilag támogatott szakirányítási rendszer visszaállítása. A javaslatot egyelőre nem sikerült elfogadtatni a döntéshozókkal, pedig felkészült szakemberek nélkül nem beszélhetünk színvonalas munkáról.
– mondta.

A társadalmat szolgálják

A magyar erdők akkor szolgálják a tulajdonost és a gazdálkodót, ha rendezettek a törvényi viszonyok, ha források állnak rendelkezésre és a szakmai háttér is biztosított. Amennyiben ezen feltételek adottak, az erdők már a puszta létükkel szolgálják az egész társadalmat.
Zámbó Péter, az Országos Erdészeti Egyesület elnöke úgy látja, akkor tudunk nagy biztonsággal megfelelni a fenntartható erdőgazdálkodás – a törvényben alapelvként rögzített – követelményének, ha ebben elkötelezett partnerré, jó értelemben érdekeltté tesszük az erdő ügyének minden közvetlen érintettjét.
– A környezetet hatékonyan óvni a benne élő emberekkel összefogva lehet. A társadalmi, gazdasági és környezeti stabilitás megköveteli, hogy leginkább helyben találjuk meg a helyi erőforrások fenntartható hasznosítását. A helyi identitás – a tudat, hogy a helyi erőforrásainkból élünk – kötelez bennünket ezeknek a megőrzésére – jegyezte meg.

A szakember szerint ezen gondolat mentén született meg a törvénymódosítás is. Az egyik legfontosabb intézkedésként az adminisztrációs terhek csökkenését jelölte meg. Az engedélyezések rendszert – ahol lehet – felváltja a bejelentés rendszere, így az erdőgazdálkodók mellett az erdészeti hatóság terhei is csökkennek.
– A körzeti erdőtervezésben sokkal nagyobb szerepet szánunk az erdészeti szakszemélyzetnek, az erdőgazdálkodóknak, és ennek eredményeként olyan erdőtervek állnak majd rendelkezésünkre amelyek a gazdasági szempontokon felül kiemelten vizsgálják és tartalmazzák a fenntarthatósági szempontokat is – jegyezte meg.

A várható eredményekről elmondta, a nyolcszázezer hektárnyi magántulajdonú erdők ötödén nincs erdőgazdálkodó, illetve további kétötödén bizonytalan az erdőgazdálkodó személyének jogi megalapozottsága. A tervezet megfelelő és jól szabályozott választási lehetőségeket biztosít az erdőtulajdonosok részére az erdeik hasznosítására. Így tovább gyarapodik hazánk erdőterülete. Ennek fontos szerepe lesz a klímaváltozás okozta hatások mérséklésében és olyan gazdálkodási módok alkalmazásában, amelyek révén a fenntartható erdőgazdálkodásnak köszönhetően sokszínű erdőállományokat tudunk védeni, fenntartani és a jövő nemzedékek számára megőrizni.

(NAKlap, 2017. áprilisi szám)