A húsfeldolgozás és -tartósítás ágazatban valószínűleg jövedelemcsökkenést jelez az összesített eredménykimutatás 2018-ra – hangzott el a Hússzövetség évértékelőjén. 2019-ben pedig már nagyon korán emelkedhetnek a húsárak.
Ha nem is a teljes húsipar, de annak egy része együtt volt a Magyar Húsiparosok Szövetségének hagyományos, szokásos éves – húsvét idejére időzített – sajtótájékoztatóján. A húsfeldolgozók és termékeik sokszínűségét hét, az ország különböző pontjain tevékenykedő cég demonstrálta, a számadatokkal is alátámasztott helyzetüket pedig Éder Tamás, a Hússzövetség elnöke vázolta.
Mint mondta az ágazatot évek óta a hektikusság jellemzi, mivel szinte minden évben történik valami, aminek hol pozitív, hol negatív hatása van – és ez illett 2018-ra is.
– A baromfiágazat növekedésének köszönhetően tavaly több mint 8 százalékkal bővült a húságazat teljesítménye. A kibocsátás 2018-ban meghaladta a 820 milliárd forintot, ezen belül a húsfeldolgozás, -tartósítás 292 milliárd forintot, a hús- és baromfihús-készítmények gyártása pedig 192 milliárd forintot tett ki. Elmondta, hogy a főként a sertéshúsra épülő húsfeldolgozás, tartósítás ágazat exportja 8,6 százalékkal csökkent az afrikai sertéspestis miatt, ugyanis a betegség belföldi megjelenését követően Magyarország elveszítette exportpiacainak harmadát. A magyar sertéshúságazat helyzetét nagyban segítette a belföldi értékestés 9,8 százalékos növekedése – közölte Éder Tamás.
Utóbbira részletesebben ki is tért. Az ismert és korábban már publikált statisztikai adatokat megemlítve elmondta, hogy 2018-ban a sertéslétszám gyakorlatilag stagnált és decemberben 2,871 milliós volt. A kocalétszám növekedett közel 4 százalékkal és az állomány nagysága 178 ezerre emelkedett. (Az EU-ban közel 3 százalékos csökkenés volt tapasztalható.) 2018-ban 4,704 millió sertést vágott a magyar húsipar, ez 1 százalékos csökkenést jelent. (Az EU-ban a vágásszám 260 millió körül alakult, kis növekedés mellett.) Az elnök megjegyezte, 2014 óta – az élősertés és a félsertés áfájának 5 százalékra csökkentését követően – 1 millióval, azaz 27 százalékkal nőtt a vágásszám, miközben a sertéslétszám 4,5 százalékkal csökkent; ez szerinte ékes bizonyítéka az áfacsökkentés piactisztító hatásának.
A végső, fogyasztói árban pedig ez a kedvező hatás csak ideig-óráig jelentkezett, mivel a globális piaci folyamatok alól a hazai sertéshúságazat sem tudta kivonni magát. Például az élősertés ára 2018 közben szokatlanul ingadozott, az éves átlagár 11 százalékkal volt alacsonyabb, mint 2017-ben (502 Ft – 450 Ft; hasított meleg súly) A magyar átlagár ismét egész évben meghaladta az EU-átlagárat, sőt az EU-átlagár 2016 közepe óta folyamatosan lényegesen magasabb, mint a nagyobb versenytárs-országok árai. Éder Tamás hangsúlyozta, a magyar sertéshúságazatnak a nemzetközi versenytársak nagy többségénél drágább alapanyagból kell(ett) dolgoznia tavaly.
A pénzügyeknél maradva: az elnök a hazai húsipari vállalkozások 2018-as eredményeit csak általánosságban tudta összegezni, mivel a cégmérlegek most készülnek. Az általános befolyásoló tényezőket viszont felsorolta: az élősertés ára csökkent, de a húsimport növekedett, ami nyomás alatt tartotta a frisshús-piacot; az exportpiacok közel harmadának elvesztése szintén jelentős nyomást jelentett; az ipar átadási árai 2-10 százalékkal csökkentek bizonyos húsoknál, és 0-2 százalékkal növekedtek bizonyos készítményeknél; a munkabérek 10 százalékot meghaladó mértékben növekedtek; más termelési költségek (energia, csomagolóanyag) is növekedtek; és a készítménygyártóknál az élelmiszerkönyv szabályainak változásából fakadó önköltség-növekedés jelentkezett.
Éder Tamás szerint az ágazat jövedelmezősége tevékenységenként és vállalatonként is eltérő lehet.
– A készítménygyártás esetében stagnálást vagy kismértékű növekedést, addig a húsfeldolgozás és -tartósítás ágazatban valószínűleg jövedelemcsökkenést jelez az összesített eredménykimutatás 2018-ra – mondta.
És egy kellemetlen hírt is tartogatott a végére: mint mondta, nagyon jelentős átadásiár-emelési kényszer érvényesül az ágazat szereplőin a fennmaradásuk érdekében! A hazai problémák és globális – főleg kínai – történések „lecsapódásának” következménye mindez.
A Kínai Mezőgazdasági Minisztérium ugyanis még 2018. augusztus 3-án jelentette be az első, Liaoning tartományban észlelt afrikaisertéspestis-kitörést, és azóta 118 kitörést jegyeztek fel 28 helyszínen. A további terjedés megakadályozása érdekében pedig – hivatalosan – körülbelül egymillió házisertést vágtak ki. A Hússzövetség elnöke ezt úgy „fordította le”, hogy emiatt az idei esztendő első negyedévében Kína gyakorlatilag „kiszívja” a sertéseket az EU-ból (is). Az európai sertéshiányt jól jellemzi, hogy Kína egyik fő beszállítójának számító Németországból húsiparosok Magyarországra jöttek a közelmúltban, hogy magyarországi élősertések vásárlásáról tárgyaljanak.
– Ez a folyamat felhajtja az élősertés és a sertéshús árát: magyar piacon az év első három hónapjában 30 százalékkal emelkedett az élősertés ára. Ezt és az említett itthoni költségnövekedést a végső árakban is érvényesíteni kell, mert különben az ágazat csődbe megy – jelentette ki. – A kiskereskedelmi partnerekkel a következő hetekben, hónapokban indulhatnak el a tárgyalások a sertéshústermékek árairól.
A most csupán díszletként szolgált, kiváló magyar hústermékekért tehát tehát várhatóan többet kell fizetni a boltokban. Hogy ez jó vagy rossz hatással lesz a 2019-es pénzügyekre, majd egy év múlva, húsvét idején kiderül…
Kamarai munka
A sajtótájékoztatón Győrffy Balázs, a NAK elnöke a kamara sertéságazati tevékenységét összegezte. Mint mondta, a sertéstartók egy részétől érkezett igény alapján felmerült, hogy talán célszerű lenne felfüggeszteni a költséges Nemzeti PRRS-mentesítési Programot. Végül az a kamara álláspontja szerint is helyes döntés született, hogy a program – amelyen egyébként a hazai sertéstelepek kétharmada már sikerrel átment – marad.
– Kezdeményezésünkre rendszeres, intézményesített párbeszéd indult a meghatározó hazai állattartó és feldolgozó vállalkozások között: monitoring bizottság alakult, amely folyamatos érdekegyeztetést folytat. A NAK szervezetében húsipar alosztály alakult, ami a partnerség kialakulását segíti, támogatja – mondta.
Hozzátette, a kamara fontosnak tartja hazai tudatos fogyasztói réteg kiszélesítését, ezért elindítja az „Olvasd a címkét” kampányt, melynek célja, hogy a fogyasztók tisztában legyenek a termékeken található címkék jelentőségével, megismerjék, milyen fontos információkat találnak a címkén a termékekre vonatkozóan. A programban a kamarán kívül részt vesz még a Hússzövetség, az Agrárminisztérium, az Agrármarketing Centrum és a NÉBIH is.
(nak.hu/RF) (fotó: Lévai Zsolt/NAK)