Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

A tej áfacsökkentésének többszörös kedvező hatása is lehet, ám hosszú távon a hazai nyerstej árának emelkedése hozhatna igazán hasznot. A takarmányból pedig nehezen váltható ki az import GMO-s szója – hangzott el a tejágazati konferencián.

Nincs hurráhangulat az ágazatban – foglalta össze frappánsan az addig hallottakat egy tejtermelő a november 15-i, gárdonyi VII. Tejágazati konferencián. Talán azért vélekedhetett így, mert az utóbbi évek pozitív eredményeit és a következő időszak kihívásait és feladatait értékelve egyelőre az utóbbiak vannak túlsúlyban.

Hol a helyünk?

Harcz Zoltán, a Tej Terméktanács ügyvezető igazgatója rövid áttekintésében a pozitívumok között említette, hogy kiemelt támogatásokban részesül az ágazat, hogy a külső és a belső szervezettség kiemelkedő, hogy tizenegy termelői csoport és négy termelői szervezet működik, és hogy 2019. január 1-től már az összes folyadéktej áfája 5 százalékos lesz.

A megoldandó feladatok között említette például a rövid távon hasznos spotpiaci eladás helyett a kötelező, hosszú távú szerződések bevezetését – amit később Istvánfalvi Miklós, a terméktanács társelnöke annyival egészített ki, hogy termelők és a feldolgozók közötti szerződések mellett a feldolgozók és a kereskedők közötti megállapodás is kívánatos lenne –, a hazai tejtermékek arányának növelését a kereskedelemben és a közétkeztetésben, a kapacitásnövelő és az automatizálást segítő beruházások növelését, a későbbi újabb áfacsökkentést, az exportpiac bővítését, a piac további tisztítását, a tejnagykereskedők regisztrációját, az adatszolgáltatási rendelet szankcióinak szigorítását, a tejfogyasztás növelését. És kihívás is van bőven. Ilyen például a hatékonyabb fogyasztói tájékoztatás a tejtermékek és a növényi termékek közötti érdemi különbségekről, a romló külkereskedelmi egyenleg javítása (a magyar export jelentős része nyerstej, az importé pedig késztermék), valamint a nyerstej országos termelő átlagárának növelése.

Az AKI közlése szerint ez 93,18 Ft/kg volt idén szeptemberben. Harcz Zoltán elmondta, az árak sorrendjében az EU 28 tagállama közül Magyarország a 26., a közép-kelet-európai uniós régiós összevetésben pedig utolsó – bár Istvánfalvi Miklós szerint utolsó előtti… Az ügyvezető igazgató hozzátette, egyfelől örömteli, hogy évek óta 90 Ft/kg körül stabilizálódott a hazai ár, másfelől viszont rendkívül problémás, hogy az uniós árrangsorban egyre hátrébb csúszik az ország.

Inkább a minőség

Feldman Zsolt mezőgazdaságért felelős államtitkár ágazatértékelésében is azt említette meg, hogy jó a stabilitás, ugyanakkor az, hogy nem három számjegyű az összeg, a termelői jövedelembiztonságra hat kedvezőtlenül. Mint mondta, utóbbit kompenzálja némileg az uniós szinten is jelentősnek mondható 22-24 Ft/liter támogatás. Megjegyezte, idehaza 2014 és 2017 között közel 10 százalékkal nőtt a tejhozam, ami a tejelő szarvasmarha-állomány genetikai és a takarmányok minőségi javulásának tulajdonítható. Hozzátette, 2027-ig a világ tejtermelése 22 százalékkal nőhet, miközben a tejfogyasztás is jelentősen emelkedni fog, elsősorban a fejlődő országokban, így tartós keresleti piac várható, ami nyerstejár-emelkedést hozhat a világpiacon és közvetve akár itthon is. Úgy vélte, ha a keresleti piac marad, és az EU erősíti ebben versenyképességi potenciálját, akkor világ első számú exportáló közössége marad, ami érdeke a magyarországi tejágazatnak is.

Feldman Zsolt szerint az unió piacán belül a feldolgozott, magasabb hozzáadott értékű termékekkel lehet jobban érvényesülni, hiszen várhatóan a sajtok, a desszertkészítmények, a csecsemőtápszerek, a pizza- és sütemény-alapanyagok kereslete fog leginkább erősödni. Ezt erősítette meg Ludwig Börger, a Német Gazdaszövetség tej részlegének vezetője is, aki a német és az európai termelést, illetve piacot bemutató előadásában megemlítette, hogy az eladott tejtermékek mennyisége jelentősebben már nem nőhet, ellenben a kiváló minőségűek iránti kereslet még emelkedhet is. Németországban például a fenntartható tejtermelésből származó termékek előállítását ösztönzik, mert magasabb áron értékesíthetőek. Aki ebbe fog, és teljesíti az 55 kritériumból álló minősítőrendszeri feltételeket, áruin feltüntetheti az ezt igazoló védjegyet.

Feldman Zsolt még kitért a jövő januártól hatályos tejáfa-mérséklésre és annak várható hatásaira is. Mint mondta, a kormányzat célja, hogy ennek révén az import UHT-tejek kiszoruljanak a kereskedelemből, valamint, hogy emelkedjen a hazai tejfogyasztás is.

A szója a döntő

A tejtermelés és a nélkülözhetetlen része a takarmány – Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója e piacot elemezte. Mint mondta, a globális népességnövekedés miatt a hús- és a tejfogyasztás jelentősen nőni fog a következő évtizedekben, és ezzel együtt több takarmányra lesz szükség. Megjegyezte, 2016-ban a világ takarmány-előállítása meghaladta az egymilliárd tonnát, az idén pedig várhatóan eléri az 1,1 milliárd tonnát. A magyar takarmány-gyártás ebből nagyjából 1 százalékkal részesedi. Kulik Zoltán elmondta, itthon tavaly 321 vállalkozás gyártott takarmányt – ebből 125 telephelyen szarvasmarháknak szánt táplálékot –, a magyar takarmánypiac 250 milliárd forint évente. Legfontosabb összetevője a szója, ennek ára határozza meg leginkább a takarmányárakat, és nem a kukoricáé vagy a napraforgóé.

A szója kapcsán pedig elkerülhetetlen téma a GMO, illetve a GMO-mentesség.
– Magyarország jelenlegi takarmánygyártási potenciálja kb. 3,6 millió tonna. Ennek fehérjeszükséglete kb. 580 ezer tonna (16 százalék), amelynek jelenleg 50 százalékát a szója adja. Az évi kb. 600 ezer tonna import szója több mint 90 százaléka GMO-s! Hogyan lehet a kiváltani? Szinte sehogy! A kiválthatóság utópia! A Magyarországon termesztett GMO-mentes szója ennek a szükségletnek, optimális esetben, is legfeljebb 30-35 százalékát tudja biztosítani. Alternatív fehérjeforrásokról kell gondoskodni, amire már vannak törekvések – mondta a vezérigazgató.

Tehát a helyzet ebben a szektorban sem rózsás. Kulik Zoltán azért optimistán tekintett a következő esztendőre: úgy vélte, ha már nem az utolsó vagy az utolsó előtti lesz Magyarország a tejár-rangsorban, az komoly ágazati javulásnak lehetne tekinteni.

Ösztönzik az árutőzsdei kereskedést

Ludwig Börger megemlítette, hogy a német gazdák is hasonló problémákkal küzdenek, mint a magyarok, még ha más fejlettségi szinten is állnak. A németek főleg a dán és a francia kollégákkal szemben mérik magukat, és hozzájuk képest a feldolgozói stabilitásban és a modern tehenészetek kialakításában vannak hátrányban. A német gazdák a jövedelmüket pedig más módon próbálják kiegészíteni vagy növelni: az árutőzsdei kereskedéssel. Mint Börger megemlítette, a Német Gazdaszövetség ez irányú oktatási programjában idén több mint 200-an vettek részt, és ebbe még több gazdálkodót kívánnak bevonni.

(nak.hu/RF)