Világméretűvé vált az afrikai sertéspestis, hiszen a kínai esetek mellett Európában Ukrajnában, Lengyelországban és Romániában, de újabban már Belgiumban és Bulgáriában is fedeztek fel fertőzött eseteket. Itthon mindenki mindent megtesz az ASP sertésállományra való átterjedése ellen.
Az afrikai sertéspestis megjelenésétől többen az ágazati apokalipszist várták. Az Agrárminisztérium és a hatóságok intézkedésének, kommunikációjának, valamint az élősertés jelentős régiós keresletének köszönhetően nem omlott össze a vágósertés-piac, ha az árak el is maradtak a korábbi nyári, magasabb áraktól – mondta Pecze László, a Hajdúsági Agráripari Zrt. sertéságazat-vezetője. A szakember szerint azonban az ASP európai terjedésétől tartós piaci zavarok, értékesítési nehézségek várhatóak, sajnos még közép- és hosszú távon is, emiatt meglehetősen borúlátók a vágósertést előállítók, értékesítők.
A vezető egyetért azzal, hogy a professzionális sertéstartó vállalkozásokra még „békeidőben” is, de most különösen nagy felelősség hárul olyan tekintetben, hogy a járványvédelem, a higiénia, a nyomon követés és a tudatos antibiotikum-felhasználás területein kompromisszummentes, következetes szabályozást tartsanak be, és ezt megfelelően kommunikálják. A professzionális sertéstartást az abban dolgozókon keresztül ismerik a fogyasztók, nyíltan és világosan kell tájékoztatni a közvéleményt, fogyasztókat a termelésbiztonságért működtetett rendszerekről.
– Romániában a sertésállomány közel ötven százaléka az ún. háztáji szektorban található, valamint az elmúlt évek állatjóléti támogatási rendszerének köszönhetően sokan foglalkoznak csak hizlalással. Elsősorban a háztáji sertéstartás miatt az ASP-t rendkívül nehéz megfelelően kontrollálni, a kereskedelmi, telepítési korlátozások a piacot két részre osztották (korlátozás alá eső területeken alacsony ár, egyéb területeken magas ár). Az ország a betegség megjelenéséig is importra szorult, ami a csökkent malactelepítések miatt csak fokozódott. Élő sertés kapcsán Magyarország számára már az elmúlt hónapokban megmentőnek értékelhető a román kereslet, ami remélhetőleg tartós lesz. Európai vonatkozása pedig a harmadik országba ki nem szállítható tételek elhelyezése – magyarázza Pecze László.
Kínában tartják a világ sertéslétszámának a felét. A sertéshús-fogyasztás növekedő pályán van, valamint az elmúlt években jelentősen nőtt a hazai kibocsátásuk. Az afrikai sertéspestis megjelenése emiatt a globális piacot is meg fogja mozgatni. a betegség, zárlatok, korlátozások miatt Kína részéről akár rendkívül jelentős mennyiségű sertéshúsigény is jelentkezhet a globális sertéshúspiacon, amit, ha nem is közvetlen Európából (ASP terjedése miatt), de a globális termelésnek ki kell elégítenie. Az elkövetkező évre és várhatóan az elkövetkező időszakra is pozitív hatással lehet a kínai igénynövekedés.
A belga piacon tapasztalt esetekről szólva a szakember elmondta: a piacnak gyorsan kell majd reagálnia, átrendeződnie az ilyen és hasonló esetekre felkészülve. Az egyszerre két oldalról (keletről és nyugatról) érkező hatás megsürgeti az egységes és tagállamszintű intézkedéseket, amik ugyan nagy kihívás elé állítják az ágazat szereplőit, de megfelelő célzott intézkedésekkel, támogatásokkal átvészelhető lehet a következő időszak. Az élősertés- és a sertéshúspiac várhatóan sokkal hektikusabban fog alakulni, mint a korábbi időszakban, amit csak a felkészült szereplők élhetnek majd túl.
– A hazai sertéstartókat összefogásra késztethetik a piaci zavarok, ami amúgy is hiányzik az ágazatból. A csak sertéstartók érdekeit szem előtt tartó érdekképviselet kialakulása egy meghatározó eredmény lehet a következő, vészterhesnek ígérkező időszakban – húzta alá Pecze László.
– Az ASP áprilisi megjelenése óta a nagyjából 2850 000 darab sertést felvonultató termékpályán jelentős változások következtek be. A magyar exportban jelentős mennyiséget képviselő kelet-ázsiai országok beviteli tilalmat vezettek be a magyar sertéshúsra. A feldolgozók piacok hiányában nyár végéig a német árbázishoz képest 3–10 eurocentes diszkonttal vásárolták az élősertést. Az átmeneti piaci zavarok a nyár végére megszűntek, a kereslet és a kínálat kiegyensúlyozottá vált – mondta el Adám János, a Bólyi Mezőgazdasági Termelő és Kereskedelmi Zrt. vezérigazgatója, a NAK sertésalosztály-vezetője. Kihangsúlyozta: nehéz helyzetbe kerülhet Európa – mint a világ legnagyobb sertéshús-exportőre –, ha a meghatározó sertéshús-exportáló országaiban (Németországban, Dániában, Hollandiában) is felüti fejét az ASP. Ez esetben nagy mennyiségű sertéshús ragadhat az EU-ban, ami jelentős piaci zavarokhoz vezethet.
– Az európai export szempontjából ugyanakkor fontos lenne, hogy a sertéshúsimportban érdekelt országok (Hongkong, Kína, Japán, délkelet-ázsiai országok) átértékeljék kereskedelmi, vám- és élelmiszerbiztonsági politikájukat, és az ASP-vel fertőzött országokból megfelelő kontroll és élelmiszerbiztonsági rendszer működtetése mellett hozzájáruljanak az úgynevezett regionalizáció alkalmazásához, vagyis ahhoz, hogy azok a piaci szereplők, akik a vírussal érintett területen kívül tevékenykednek, lehetőséget kapjanak a termék exportjára – tette hozzá.
Mint ismeretes, a regionalizáció érdekében a magyar diplomácia és az agrárkormányzat megkezdte a tárgyalásokat az érintett országokkal, de gyors eredményekre sajnos sok esetben nem számíthatunk. A termékpálya valamennyi szereplőjének – beleértve a fogyasztókat is – elemi érdeke, hogy a betegség továbbterjedését megakadályozzuk, elkerüljük a házisertés-állományban történő megjelenését.
– Ennek érdekében a sertéstartók és a vágóhidak tovább szigorították az amúgy is magas szintű járványvédelmi követelményeiket. A magyar állategészségügy megnövelte az ellenőrzések számát, amely kiterjed a termékpálya valamennyi szereplőjére, országos monitoring rendszer működtetését rendelte el – számolt be Adám János.
A fogyasztói bizalom fenntartása érdekében továbbra is fontos a lakosság folyamatos tájékoztatása és annak tudatosítása, hogy a fertőzés terjedésben az emberi tevékenység elsődleges szerepet játszik, így a fertőzött, illetve a veszélyeztetett területeken elrendelt szigorú előírások betartása nemcsak az állattartóknak, hanem a lakosságnak is kötelezettségekkel jár. a tájékoztatásban továbbra is fontos szerepet kell vállalnia a NAK-nak, hiszen a falugazdász-hálózaton keresztül minden településen jelen van.
(NAKlap, 2018. októberi szám)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön