Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Az afrikai sertéspestis vállalati és piaci szinten is gondot okoz. A krízismenedzsmenti szabályok betartásával és a NAK munkacsoportja által kialakítandó ajánlati árral ezeket kezelni lehet.

Az afrikai sertéspestis (ASP) olyan fontos jelenség, hogy nem lehet róla eleget szólni. 2018. június 6-án az MSD Animal Health közép-európai egészségügyi üzletága, az Állatorvostudományi Egyetem, a Magyar Országos Állatorvos Egyesület Sertésegészségügyi Társasága, a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetsége, az Agrofeed Kft. és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szervezésében állatorvosi és menedzsment oldalról próbálták elemezni a hazai és főleg a kelet-európai helyzetet.

„Nem félni kell a betegséget okozó baktériumoktól, hanem józanul védekezni kell ellenük (...) Tisztaság mindenütt, a törvényeknek és rendeleteknek pontos betartása és végrehajtása: ezek alkotják első sorban azt az erős várat, a mely a fertőző betegségek ellenséges betörése és elterjedése ellen védelmet nyújt. Másodsorban következnek azután azok az intézkedések, amelyeket valamely fölmerült ragályozó betegségnek a továbbterjedése ellen alkalmaznak. (…) A fertőző betegségek ellen való egyéni védekezés alapja a tisztaság és a műveltség” – vezette fel tanácskozást Dr. Búza László házigazda, az MSD Animal Health sertésüzletág-vezetője a 19. és a 20. században élt neves állatorvos, Aujeszky Aladár témába vágó gondolataival, mintegy utalva arra, hogy ha az állattartók a közel száz éve is hasznos szabályokat betartják, a hatóság meg betartatja, akkor már sokat tettek a megelőzésért.

A kocák miatt (is) fontos

Prof. Dr. Sótonyi Péter, az Állatorvostudományi Egyetem rektora megnyitójában hangsúlyozta, hogy az afrikai sertéspestis nem csak állategészségügyi probléma, hanem egy komoly gazdasági kihívás is, illetve más szemszögből nézve valójában közgazdasági problémát kell megoldani állatorvosi segítséggel. Kiemelte, hogy azok az alapelvek, amelyeket Aujeszky megfogalmazott, ma is érvényesek, és nemcsak a baktériumokra, de a vírusokra és más kórokozókra, köztük pedig az ASP-re is!
– Köztudott, hogy az ASP hihetetlen károkat okoz, de ne feledjük: hogy ma állatorvos-képzésről beszélhetünk, éppen az ilyen járványoknak köszönhető. Büszkék lehetünk rá, hogy harmadikként a világon (231 éve) jött létre a pesti egyetem tudománykarán az állatorvos-képzés – emlékeztetett a rektor.

Kis történelmi visszatekintést téve Sótonyi Péter megjegyezte, az afrikai sertéspestisben a hazai állatorvoslásnak is nagy tapasztalata van: Dr. Túry Ernő az 1970-es évek elején először diagnosztizálta Afrikán kívül, Kubában a betegséget, ahol nagyságrendileg 750 ezer sertést irtottak ki és akadályozták meg a járványnak a terjedését. A rektor hozzátette, ezzel bizonyította azt is, hogy az ember is lehet vírushordozó: az akkoriban Angolában harcolt és hazatért kubai katonai csapatok vitték magukkal a betegséget.

Sótonyi professzor leszögezte, kizárólag csak egységben végzett tevékenységgel fékezhető meg a betegség: a sertéstartók és vágóhidak, az agrárszakemberek és állatorvosok közös munkája hozhat csak eredményt, és ebben az állatorvos-képzésnek is szerepet kell vállalnia.
– Nagyon sokat változott a világ és közösen kell megteremteni azokat a feltételeket, hogy a fiatal állatorvosok nagyobb arányban kötelezzék el magukat, a házi kedvencek helyett, a gazdasági haszonállatok gyógyítása mellett – tette hozzá.

Sótonyi Péter szerint az elmúlt években több konferencia is elemezte az ASP járványtanát, virológiáját, kórbonctanát, a lehetséges járványügyi intézkedéseket, sőt a ragályfogó, ragályterjesztő tárgyakat és más tényezőket is. Ami szerinte mégis indokolta ezt a mostani rendezvényt az a közel 200 ezer hazai koca – köztük a nagyjából 150 ezer nagyüzemi körülmények között tartott állat –, és az a mintegy 280 ezer ember, akinek a sertéságazat – a sertéstartáson, a takarmány- és beszállító-iparon, valamint a magyarországi élelmiszer-feldolgozóiparon keresztül – munkát ad.
– Kiemelten fontos, hogy megfelelő információhoz juttassuk Magyarország meghatározó ágazati döntéshozóit (sertéstartókat és feldolgozókat, intézetvezetőket és állatorvosokat), hogy ne féljenek attól, ami a várt módon és elkerülhetetlenül megjelent az országban, hanem közösen kezdjük el a józan védekezést e betegség ellen – tette hozzá a rektor.

Mit, hogyan?

Ilyen információ a krízismenedzsment is. A Debreceni Egyetem kutatói, Dr. Szakály Zoltán és Kovács Bence arról számoltak be, hogy az ASP vállalatvezetői szinten krízist, megoldandó problémát jelent, akárcsak a munkaerő-hiány vagy az árak elszabadulása. Bemutatták, hogy a kríziskezelésnek milyen szabályai vannak, milyen terveket kell ennek kezelésére készíteni és végrehajtani, továbbá bemutatták azt is, hogy a fogyasztó hogyan reagál, mit gondol erről az általa nem ismert betegségről. Mint kiderült: a fogyasztói tájékozottság – emberre veszélyes vagy nem veszélyes, szabad venni boltban sertéshúst vagy nem – meglehetősen hiányos. (Ezúton is leszögezzük: az ASP emberre nem veszélyes, az üzletekben kapható sertéshúsok és -készítmények teljes biztonsággal fogyaszthatók!)

Kamarai segítségnyújtás

Az ASP nem csak vállalati, hanem piaci szinten is gond. Papp Gergely, a NAK szakmai főigazgató-helyettese jelezte, a kamara piaci ügyekbe nem avatkozhat bele, viszont az eddigi kamarai feladatokon túl a termelők, a feldolgozók és a kereskedők, azaz az sertéságazat valamennyi résztvevőjének kérésének eleget téve a piaci folyamatok alakulását igyekszik segíteni.

Mint mondta, ennek részeként a kamarán belül megalakult – az öt-öt legnagyobb sertéstartó és -feldolgozó cég, illetve szervezet képviselőit tömörítő – munkacsoport fő feladata, hogy a meghatározó európai országok piacainak mozgását figyelembe véve, a hazai élősertések átvételére vonatkozó ajánlati árat alakítson ki. Mivel a Gazdasági Versenyhivatal nem emelt kifogást ez ellen, Papp Gergely szerint várhatóan 2-3 héten belül állhat elő a munkacsoport az első nyilvános javaslatával. Ezeket pedig az érintettek akár bele is foglalhatják szerződéseikbe. Mint mondta, a cél az, hogy a kamara az ASP okozta helyzetben ezzel is jobb túlélési esélyt teremtsen valamennyi szereplő számára.

(nak.hu)