A méhcsaládok nem fejlődtek ki rendesen a márciusi hideg miatt, két-háromhetes lemaradásban vannak, amely körülbelül két-három tonna repceméz-kiesést okoz az idén. Emellett komoly probléma a méhek életterének csökkenése – írta a Magyar Hírlap.
Az első nagy mérlegelő az akác előtti pergetés, amely egyes méhészeknek a gyümölcsmézeket jelenti, másoknak a repcét, nem volt túl sikeres, mivel a márciusi tél után hirtelen bejövő nagy meleg miatt a méhek nem tudták követni a természet fejlődését – mondta a Magyar Hírlapnak Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke.
A szakember rámutatott: a méhcsalád csak akkor hord mézet, ha megfelelően nagy az egyedszám, az elmúlt hetekben azonban ezt nem tudták produkálni, így követni sem tudják a tavaszi virágzásokat, ami miatt alig lett repceméz az országban. Mint mondta, az akác a déli sík területeken már elkezdett „mézelni”, de félő, hogyha ez a túlzott meleg megmarad, akkor abból sem lesz megfelelő termés, mert túl korán le fog virágozni.
Bross Péter szerint a márciusi hideg miatt legalább két-háromhetes lemaradásban vannak a méhcsaládok, amely körülbelül két-három tonna repceméz-kiesést okoz az idén. Úgy fogalmazott, a méhészek tehetetlenek azzal szemben, hogy rendszeresen, minden évben elmarad a tavasz, a télből rögtön a nyárba vált át az időjárás. Egy méhnek 45 nap szükséges, hogy kifejlett mézgyűjtővé váljon, viszont a virágok előbb kezdenek virágozni, így mire kifejlődnek a méhek, már lezajlik a virágzás.
A szakember szerint komoly probléma még a méhek életterének csökkenése is. Jelezte, a méhcsaládokban mára nincs meg az az egyedszám, ami volt húsz-harminc éve, akkor ugyanis akácvirágzáskor hatvan-hetvenezer méhet lehetett megszámolni, mára viszont csak negyven-ötvenezer van amiatt, hogy jobban ki vannak téve a környezet negatív hatásainak, ezért többen is pusztulnak el.
(Magyar Hírlap)