Jól teljesítenek a hazai sertésfeldolgozók, a vágóhidakra az év első felében mintegy 48 ezerrel több hízó került, mint egy évvel korábban. Ám a magyar állomány az idén is tovább zsugorodott. A madárinfluenza miatt feleannyi kacsát dolgoztak fel ebben az évben.
Míg a baromfi- és a szarvasmarha-feldolgozás is csökkenő pályára került az év első felében, a sertéságazatban tovább folytatódott a növekedés. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) jelentése szerint a január–júniusi időszakban 5 százalékkal kevesebb szarvasmarhát és 6 százalékkal kevesebb baromfifélét vágtak Magyarországon, míg sertésekből két százalékkal több került idén a vágóhidakra.
A mintegy 96,5 millió levágott baromfi jelentős része csirke volt, a 82,3 milliós szám egy százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi szintet. A legnagyobb mértékben a víziszárnyas-feldolgozás esett vissza, kacsából például az előző évihez képest 46 százalékkal kevesebb került a vágóhidakra. A „zuhanórepülés” minden bizonnyal a pusztító erejű madárinfluenza-járványnak tudható be. Bár mára sikerült felszámolni a fertőzést, az állomány visszaállítása pedig folyamatban van, a víziszárnyas-ágazatban máig érzékelhető nyomot hagyott az eset. A járvány miatt már 2016 decemberében tapasztalható volt a visszaesés a vágóhidakon, ami az idén is tovább folytatódott. A havi 8,6 ezer tonnát meghaladó 2016. január–júniusi vágással szemben 2017. első fél évében mindössze 4,4 ezer tonna kacsát vágtak átlagosan egy hónapban a feldolgozók.
A szarvasmarha-ágazatban is visszaesett a feldolgozás az év első felében. Az AKI jelentése szerint az első fél évben összesen 50 ezer marha került a vágóhidakra. Az előző évhez képest jelentősen, mintegy 11 százalékkal csökkent a bikák vágása, ahogyan tehénből is két százalékkal kevesebbet dolgoztak fel, az üszők aránya azonban kismértékben emelkedett. A Központi Statisztikai Hivatal adatai azt mutatják, hogy az élőállat-kivitel is mérséklődött az ágazatban. Az első fél évben több mint 17 százalékkal kevesebb marhát szállítottak külföldre a hazai tenyésztők, míg az import 14 százalékkal nőtt.
A sertésvágásokról eközben pozitív hírek érkeztek. A hazai vágóhidakon 2,337 millió sertést vágtak le 2017. első fél évében, 48 ezerrel többet, mint egy évvel korábban. Az AKI adatai szerint – két hónap kivételével – minden hónapban felülmúlta a tavalyi szintet a feldolgozás mértéke. A pozitív irányt jelzi az is, hogy a korábbinál 24 százalékkal kevesebb anyakoca került vágóhídra az első fél évben. Mivel az elmúlt időszakban nem nőtt, hanem csökkent a hazai sertéslétszám, így a növekedés minden valószínűség szerint az importnak köszönhető.
A sertésállomány a KSH adatai szerint Magyarországon 2,8 millió volt 2017. június elsején, ami 100 ezerrel marad el az egy évvel korábbi szinttől. A behozott élő sertések száma eközben mintegy hét százalékkal nőtt. Míg az első fél évben összesen 10,7 ezertonnányi hízót szállítottak a magyar gazdák a külpiacokra, addig az országba összesen 25,2 ezer tonnányi sertés érkezett. Tehát a behozatal több mint kétszerese volt a kivitelnek. Élő sertést főként Szlovákiából, Hollandiából és Németországból vásároltunk, a kivitel nagyrészt Romániába, Szlovákiába és Ausztriába irányult.
(Magyar Idők)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön