A hét elején Nyugat-és Dél-Európa fölött örvénylő ciklonhoz tartozó frontok mentén többfelé alakult ki felhőszakadás, jégeső, villámlás és erősebb széllökéssel kísért heves zivatar. De hogyan alakulnak ki a zivatarok és a jégeső?
Június 10-én Németország több tartományában okozott károkat a nagyméretű jégesővel és erős széllökéssel érkezett vihar. A zivatarok a nagy légköri labilitásnak és energiának köszönhetően alakultak ki a hatalmas jégszemek. München környékén, a helyenként 5-6 cm átmérőjű jég komoly károkat okozott. A golflabdaméretű jégszemek, néhol az autók szélvédőit is átlyukasztották, a viharos erejű szél háztetőket rongálta meg. Az ország több területén alakultak ki zivatarok, felhőszakadás és heves viharok is, amelyek következtében, viszonylag rövid idő alatt, nagy mennyiségű csapadékot eredményeztek.
Június 11-én, kedden délután, hatalmas jégeső pusztított Horvátországban, Szlovéniában és Lengyelországban is. Szupercellás zivatar alakult ki a horvát-szlovén határon, ahol több helyen 10-12 cm átmérőjű jég esett. A meglehetősen nagy jégdarabok kialakulását a száraz légkör segítette elő. Az erőteljes feláramlás sokáig tartotta a magasban a jégmagokat, ahol azok összeolvadtak egymással, így a jégszemek mérete elérte a 10-12 cm-t. A nagyméretű jég sok helyen kárt tett az autókban és épületeket rongált meg.
Ezzel egyidőben a Balkán-félsziget felett egy magassági hidegörvény okozott többfelé zivatarokat. Hazánkban, kedden a keleti határ felől zivatarok érkeztek, amelyekből néhol borsó méretű jég hullott az ország keleti területein. A késő délutáni órákban, a Szlovénia felől Magyarország fölé is besodródott egy zivatarrendszer, ami nálunk csak záporesőt okozott.
Hogyan alakulnak ki a zivatarok és a jégeső? Zivatarok alatt azt értejük, ha az adott területen dörgés hallható, függetlenül attól, hogy az adott észlelési helyen hullott-e csapadék, vagy sem (száraz zivatar). A zivatarokban kialakuló elektromos jelenséget, a villámokat, a viszonylag nagy magasságokba felnyúló zivatarfelhőben található szilárd és folyékony csapadékelemek együttes előfordulása alakítja ki. A vízcseppek az erőteljes feláramlás során, a -7 °C-os hőmérsékleti szint fölé emelkedve előbb túlhűlt vízcseppekké alakulnak, majd -20 °C körül jégszemek keletkeznek belőlük.
A zivatarfelhőből (Cumulonimbus) hulló csapadékról, jégesőről akkor beszélhetünk, ha a jégdarabok átmérője eléri vagy meghaladja az 5 mm-t. Hevesebb zivatarok esetén, a jégdarabok átmérője elérheti a 4-8 cm vagy akár nagyobb méretet is szélsőséges környezeti feltételek mellett. A felhőben a jégszemek lebegve alakulnak ki, és a kifagyó vízgőz hatására addig növekednek, amíg a feláramlás elbírja a jégszemeket. Általában késő tavasszal és nyáron alakulnak ki a leggyakrabban zivatarok és jégeső.
(Forrás: nak.hu/idokep.hu, met.hu, metnet.hu, Euronews, zivipotty.hu, kisalfold.hu) (Képek: https://www.facebook.com/MeteoTrasOsMontes/, https://www.facebook.com/severeweatherEU)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön