A következő négy év legfontosabb kérdése a mezőgazdaság szempontjából a hatékonyság, ezen keresztül pedig a versenyképesség növelése – mondta a Magyar Hírlapnak Feldman Zsolt mezőgazdaságért felelős államtitkár. Kiemelt kihívásként említette a gyorsléptékű technológiai fejlesztés megvalósítását, köztük az öntözés fejlesztését.
,,- A következő négy év legfontosabb kérdése a mezőgazdaság versenyképességének növelése. Ennek alapvető része a technológiai megújulás, a digitalizáció minél szélesebb körű adaptációjának elősegítése. Alapvető kérdésként tekintünk a fiatal nemzedékek agráriumba történő bevonására, hiszen a gazdálkodói társadalom átlagéletkora nagyon magas. Ennek érdekében kiemelt kérdésként kezeljük az ágazat attraktivitásának növelését, és annak bemutatását, hogy érdemes ebben a szektorban dolgozni, meg lehet belőle élni és van benne jövőkép. Nem megkerülhető kérdés a mezőgazdasági termelés versenyképessége szempontjából az öntözés ügye, részben klimatikus okok, részben pedig a magasabb hozzáadott értékű termelési struktúra kialakítása miatt. Az öntözésfejlesztés előtt tornyosuló akadályok elhárítása ezért kiemelt fontosságú versenyképességi kérdés. A szakértelemmel rendelkező munkaerő és a képzés kérdésköre is megkerülhetetlen, hiszen a mai, folyamatosan megújuló technológiai környezetben csak egy megújuló tudással is rendelkező agrártársadalom képes helyt állni a versenyben. (...)
- Az állattenyésztés szempontjából alapvető összefüggés van az állati termékeket előállító élelmiszeripar helyzete és a számukra alapanyagot biztosító mezőgazdasági termelők között. Éppen ezért fontos, hogy a baromfi, a sertés, vagy a tej esetében, amelyeket intenzív állattenyésztési ágazatoknak tekinthetünk, fókuszáljunk a termelői és a feldolgozói oldalon is azokra a kapacitásbővítő, korszerűsítő és termékfejlesztő beruházásokra, amelyek versenyképesebbé teszik ezeket a termékeket. Fontos az is, hogy ezeken a területeken minél szorosabb integrációs kapcsolatok működjenek, hiszen érdekközösséget alkot a termelő és a feldolgozó: egyiknek biztos alapanyag ellátásra, a másiknak pedig stabil piacra és bevételre van szüksége. Az érdekazonosság persze nem magától alakul ki, de mi ebbe az irányba szeretnénk alakítani a folyamatokat a közös piaci siker érdekében. Magyar sajátosság, hogy a juh- és a húsmarha ágazat tekintetében érdemi vágókapacitások nem alakultak ki itthon, mivel rendkívül keveset fogyasztunk belőlük, ezért hagyományosan élőállatként adjuk el az exportpiacokon. Ez nem szerencsés, hiszen így nem itthon teremtünk hozzáadott értéket, úgyhogy valóban a helyes irány a minél magasabb fokú itthoni feldolgozás és termékértékesítés lenne, ebben viszont az ágazati szereplők nagyon komoly összefogására lenne szükség. Az állattenyésztés esetében fontos hangsúlyozni, hogy a támogatási rendszerben most is preferált terület, és a következő időszakban, a nemzeti és a beruházási támogatásoknál is az marad. Ezek mellett kulcsfontosságú, hogy az állattenyésztők és állati termékek piaci lehetőségeit az unióban és azon kívül is minél hatékonyabban tudjuk a teljes kormányzati eszközrendszerrel támogatni."
A teljes interjú itt olvasható.
(forrás: Magyar Hírlap)