Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) szakmai konferenciát tartott október 3-án a magyar növényfajta-kísérlet fennállásának 125. évfordulója alkalmából.

A növénytermesztés egyik kulcseleme a növényfajta-kísérleti tevékenység, mivel az agrárium és erdőgazdálkodás számára a biológiai alapok jelentik a termesztés biztonságát – mondta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a „125 éves a magyar növényfajta-kísérlet" című szakmai konferencián.  Hozzátette, e tevékenység kezdeti célkitűzése az volt, hogy az alkalmazott génmegőrzési, fajtafenntartási és szaporítóanyag-gazdálkodási módszereket széles körben megismerjék a gazdálkodók az országban.

Szigorú rendszer

A tárcavezető megjegyezte, a magas színvonalú növénytermesztés alapját jelentő genetikai anyagok megőrzése, a növényfajták állami elismerése alapvető nemzetgazdasági érdek. Ahogy a megfelelő minőségű vetőmag, vegetatív szaporító-alapanyag, valamint ültetési anyag előállítása és felhasználása, valamint a korszerű fajtahasználat is.
Fazekas Sándor emlékeztetett: a növényfajta-kísérleti tevékenység 1892-ben, a Magyaróvári Országos Növénytermelési Kísérleti Állomáson, Cserháti Sándor által elindított rendszere a világ egyik legkorszerűbb vizsgálati rendszerévé fejlődött, amely a hazai termelők elvárásait, igényeit veszi figyelembe, úgy, hogy felhasználja mind a hazai, mind a nemzetközi kutatás, alkalmazott és gyakorlati tudományágak vívmányait.
– A nagy múltú állami fajtakísérletek jelentik ma is a garanciát a korszerű növényfajták köztermesztésbe kerülésére, amely egyúttal a kiváló minőségű, egészséges élelmiszerek előállításának az alapja. Napjainkban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóságánál működik a magyar és nemzetközi jogszabályoknak megfelelően az egységes módszereken alapuló hazai fajtakísérleti tevékenység – tette hozzá.

Mint mondta, Magyarország kiépítette a kutatói-nemesítői hálózatát, amelynek célja a versenyképes magyar mezőgazdasági termelés alapjainak megteremtése.
– Ezért az új fajták termesztésbe vonását is megelőzi a NÉBIH szigorú szakmai vizsgálata. Így megelőzhető, hogy gazdaságilag haszontalan, vagy természetre káros növényfajták szaporodjanak el. A kísérletek eredményei alapján kaphat egy növényfajta állami elismerést, ami feltétele annak, hogy az újak eljuthassanak a fogyasztókhoz – jegyezte meg Fazekas Sándor.

Korszerű alapokon

Oravecz Márton, a NÉBIH elnöke azt emelte ki: a Kárpát-medence, így Magyarország is jó adottságokkal rendelkezik a növénytermesztéshez, de csak a magas színvonalú, a korszerű tudományos eredményeket alkalmazva lehet végezni magas színvonalú és eredményes tevékenységet. Mint mondta, ezért a növényfajta-kísérletek alapvetően azt szolgálják, hogy hozzájáruljanak a magyar növénytermesztés és agrárium sikeréhez, versenyképességének növeléséhez.

Feldman Zsolt, az agrártárca agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára arról beszélt, hogy a növényfajta-kísérletek az egyik legkomolyabb szakmai hátteret igénylik a mezőgazdaságban. E tevékenység alapjául szolgál a növénytermesztés korszerű biológiai alapjainak megteremtéséhez, biztosításához, hogy azok megfeleljenek az ország környezeti adottságainak és a gazdák termesztési céljainak, elvárásainak.

Több mint hétezer fajta növény

Lukács József, a NÉBIH tenyésztési és növénytermesztési elnökhelyettese elmondta: a szervezet az elmúlt években átlagosan 25-30 szántóföldi faj 850-900 fajtajelöltjét állította kísérletbe évente, a gazdasági értékvizsgálatok keretében. Az úgynevezett DUS (fajtaazonosítási) vizsgálatoknál – melyek a meghosszabbítást, letéti felújítást is tartalmazzák, valamint a szülői vonalak vizsgálatát is magukban foglalják – pedig átlagosan évi 40-45 faj 3000 fajtájával dolgoznak. Az utóbbi években évente 85-90 zöldségfaj 600-650 fajtáját vonták be a DUS-vizsgálatokba. A 125 év alatt a mai napig összesen 7515 fajtát regisztráltak a törzskönyvben.

Beszélt arról is, hogy egy szántóföldi fajta problémamentes DUS-vizsgálata általában két évet vesz igénybe, évelő fajták esetében azonban három évig is eltarthat. A gazdasági értékvizsgálat fajtól függően két, illetve három év időtartamú. Gazdasági értékvizsgálatra 87 faj kötelezett az Európai Unióban, ebből 61 faj szerepel a Nemzeti Fajtajegyzéken. Lukács József megjegyezte, a NÉBIH génbankkal nem rendelkezik, a nemzeti génbank fenntartása a Növényi Diverzitás Központ feladata. A hivatal a fajtakísérletekhez referenciagyűjteményt tart fenn, amelyben 61 növényfaj 6584 növényfajtájának vetőmagmintája szerepel.

(MTI)