A kontinensen évről-évre emelkedik a kereslet csemegekukorica iránt, különösen a szuperédes fajták iránt nőtt meg az igény – hangzott el egy keddi szakmai eseményen.
Magyarország az Egyesült Államok után a világ második legnagyobb csemegekukorica-termelője. A Syngenta keddi, hagyományos hajdúszoboszlói csemegekukorica-bemutatóján elhangzott: idén a tavalyinál nagyobb területen, összesen 35 ezer hektáron vetettek csemegekukoricát feldolgozási célra. A legtöbb konzervgyár és hűtőház igyekszik a teljes kapacitását kihasználva a lehető legtöbb csemegekukoricát feldolgozni: a becslések szerint mintegy félmillió tonnányi termény kerül hozzájuk.
Mint Pereczes János, a Syngenta nagymagvú zöldségféléinek délkelet-európai menedzsere ismertette, az utóbbi években a hazai termelés és a piaci kereslet egyensúlyba került, alig ingadozik. Viszont az európai csemegekukorica-fogyasztás lassan, évről-évre növekszik.
– Nagyobb hazai termésbővítésre akkor lenne lehetőség, ha más termelőknél hatékonyabban tudnánk a kukoricát termelni és feldolgozni. Ebből a szempontból jelenleg kedvező, hogy a francia termelésnél olcsóbb a mi előállításunk. A lengyeleknél az utóbbi évek időjárása, míg a szerbeknél gazdasági problémák miatt visszaesőben van a csemegekukorica-termelés, ugyanakkor Oroszország igyekszik önellátó lenni. A feldolgozók igyekeznek a változó piaci igényeknek jobban megfelelő termékeket gyártani. Az elmúlt években jelentősen nőtt a fagyasztott csövek gyártása, napjainkban is növekszik a szuperédes termékek aránya. Jelentős változások vannak a csomagolásban, a konzervdobozok méretében is, és növekszik a biotermékek iránti igény – jegyezte meg a szakember.
Az idei szezonról Pereczes János elmondta: a hideg tél ellenére a kártevők korán megjelentek a csemegekukorica-táblákon. Egyes helyeken korán, és többszöri védekezésre volt szükség a földibolhák, a mocskospajor és a gyapottok-bagolylepke ellen.
– A hideg tavaszi időjárás miatt nagyon elhúzódott a csemegekukorica kelése. Általában hiányos és egyenetlen volt a korai fajták kezdeti fejődése. Utána hosszabb meleg és száraz időszak következett, amely újabb stresszt jelentett a növényeknek. A korai fajták nagyobb részét öntözetlen területeken vetik, de szerencsére júniusban több csapadék hullott, különösen a korai termelés meghatározó részét adó Hajdúságban. A korai növények kisebbek, kevésbé fejlettek, nagyjából 15-20 százalékkal gyengébben teremnek. A hamar beköszöntött nyár viszont segítette a későbbi fajták gyors fejlődését, amelyeket általában már öntözhető területekre vetettek. A középkorai és késői fajták jelenleg jó képet mutatnak, ígéretesek a terméskilátások. De a hőségnapok, a csapadékhiány, és az erős rovarfertőzések még erősen befolyásolhatják az eredményességet – magyarázta.
(forrás: Syngenta)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön