Bár egyre nagyobb ismertséget kapnak a kézműves termékek, és növekszik a hazai minőségi sajtok fogyasztása, csökken az állattartók száma. Sokat segíthetne a megfelelő oktatási háttér és a kisvállalkozások támogatása – írta a Magyar Hírlap.
Egyre nő a minőségi, házilag készített magyar sajtot kedvelők bázisa – mondta a Magyar Hírlapnak Sándor Tamás, a Bükki Sajt Manufaktúra tulajdonosa. A szakember szerint nincsenek speciális kedvencek, minden olyan sajt, ami minőségi alapanyagból készül és jó ízű, legyen az lágy, kemény vagy friss házi gomolya, egyaránt kedvelt. Úgy fogalmazott, a magyaroknak főként hazai sajtot érdemes fogyasztaniuk, ugyanis a „terroirszemlélet” szerint a lokális ízek csak az itt készülő tejtermékekre jellemzőek, egyben ezek a legegészségesebbek is számunkra. Hozzátette, a minőségi sajtokat ma három és hatezer forint között lehet vásárolni.
A szakember a sajtkészítés hazai fejlődéséhez a megfelelő oktatási háttér minél magasabb szintű megszervezését, valamint, ezt kiegészítendő, olyan központi támogatást tartana jónak, amelyben a termelőket régiónként segítenék a fejlődéshez szükséges pénz- vagy eszközbeli támogatással. Kiemelte, hogy nagyon jók a hazai adottságok a legelőket, a takarmányt illetően, s ennek köszönhetően kiváló minőségű sajtok születhetnek. Ezek némelyike bármelyik európai „sajtnagyhatalom” termékeivel felvenné a versenyt.
Sándor Tamás úgy véli, jelenleg húsz-harminc manufaktúra van Magyarországon, amely olyan sajtokat készít, mint a legjobb svájci és francia mesterek, csak velük ellentétben itthon egyelőre hiányzik a megfelelő állatállomány, hiányoznak az eszközök és a berendezések. Komolyabb fejlesztés esetén olyan termékekkel jelenhetnének meg, amelyek méltó versenytársai lehetnének a külföldi sajtoknak az ízvilág mellett akár ár-érték arányban is. Szerinte a kisvállalkozások vannak a legnehezebb helyzetben, s erre akár a saját családi vállalkozásukat is említhetné: tizenöt évbe telt, mire olyan saját üzemet tudtak létrehozni, ahol minőségi termékek készülhetnek.
A feladatokról azt mondta, elsőként arra lenne szükség, hogy a magyar sajtkészítés és a gyártásfejlesztés mély, begyökerezett alapokkal rendelkezzen. Erre fel lehetne építeni az oktatást, a technológiai fejlesztést, végül el kellene érni, hogy legyenek hazai sajtmintaboltok. Rámutatott, hogy bár történtek pozitív változások az elmúlt tíz évben, egyre nagyobb ismertséget kaptak a kézműves termékek, ugyanakkor csökkent az állattartók száma. Az állat-, azon belül a tejelőmarha-tartás nagyon kemény feladat, ez a „mezőgazdaság nehézipara”, ezért arra lenne szükség, hogy központilag támogassák az állattartókat annak érdekében, hogy nagyobb mennyiségben állíthassanak elő minőségi tejet – emelte ki.
(forrás: Magyar Hírlap)