Az értékesítési adatok szerint az utóbbi években egyre több üdítőital, gyümölcslé és ásványvíz fogy Magyarországon. Régóta vita tárgya az alkoholmentes italokkal bevitt energia, ezen belül is a hozzáadott cukor mennyisége. Vajon a fogyasztói szokások beilleszthetők az egészséges életmódba?
A folyadékpótlás, a hidratáció fontosságát a táplálkozással foglalkozó szakértők régóta hangsúlyozzák, idén pedig már tizedik alkalommal rendezték meg hazánkban a vízfogyasztást népszerűsítő HAPPY hetet. Az alkoholmentes italok növekvő forgalma láttán azonban a szakértők öröme nem teljesen felhőtlen, hiszen ezek közül a fogyasztók nem mindig választanak tudatosan.
A TÉT Platform korábbi, reprezentatív fogyasztói kutatásában a megkérdezettek tisztában voltak azzal, hogy a különböző alkoholmentes italok hogyan helyezkednek el az egészséges táplálkozás szempontjából: míg a szénsavmentes ásványvizet és a 100 százalékos gyümölcslevet 4,5 pontra, a szénsavas ásványvizeket 3,4, az ízesített ásványvizeket 2,9, a jeges teákat 2,6, a szénsavas üdítőitalokat 2,2 pontra értékelték ötfokú skálán, amelyen az 5 jelentette a leginkább egészségesnek tekintett folyadékot.
Összevetve ezt az elmúlt években felerősödött egészségtudatossággal, meglepő, hogy emelkedik az alkoholmentes italok fogyasztása, és ezen belül a szénsavas üdítőitaloké is nő, 2018-ban például nyolc százalékkal (miközben 100 százalékos gyümölcslevekből 7 százalékkal fogyott több a boltokban).
Antal Emese dietetikus, szociológus szerint a szénsavas üdítők növekvő fogyasztása mögött többféle ok is állhat.
– Egyrészt ez egy társadalmi folyamat, trend, amelyet néha tévhitek is erősítenek, mint például a csapvíz minőségét kétségbe vonó állítások. Ez divatossá teszi az üdítők fogyasztását, amelyet a reklámkampányok is pozitív érzésekkel kapcsolnak össze. Másrészt viszont – ha a táplálkozásunk oldaláról nézzük a számokat – ebben szerepe lehet annak a folyamatnak is, hogy a gyártók nem csak újabb ízekkel, hanem egyre több csökkentett cukortartalmú, vagy kalóriamentes üdítőitallal jelennek meg. Ezeket azok is szívesen választják, akik eddig a cukortartalmuk miatt nem vagy csak kevesebb szénsavas üdítőt ittak – mondta a szakember.
A magyar lakosság szénhidrátfogyasztása valamivel az ajánlott érték alatt van, és a felnőttek esetén a hozzáadott cukorból származó energia mennyisége sem éri el a felső határt. Ez jelenleg az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) ajánlása szerint 10 energiaszázalék, a hazai adat pedig körülbelül 8-9 energiaszázalék. Más a helyzet viszont a fiatalabb generációk tagjainál. Antal Emese saját kutatási adatokat említ erre:
– A 0-3 és a 4-10 éves gyermekek táplálkozását felmérő kutatás után nemrég készítette el a TÉT Platform a 11-18 éves fiatalok tápanyagbevitelének vizsgálatát. Az adatok az életkorral emelkedő bevitelt jeleznek, a 11-18 éves fiatalok már 12 energiaszázalék bevitelt mutatnak a hozzáadott cukrokból – sorolta a dietetikus. – És adataink szerint gy átlagos magyar fiatal napi 2,5 deciliter üdítőitalt fogyaszt.
A kiegyensúlyozott táplálkozás miatt tehát a csökkentett cukortartalmú vagy cukor hozzáadása nélkül készülő üdítőitalok szerepe felértékelődik. Ezt a trendet felismerve a felelős gyártók már évek óta elkötelezetten csökkentik a portfóliójukban található termékek átlagos cukortartalmát. Bár a Magyar Ásványvíz és Üdítőital Szövetség adatai szerint a napi kalóriabevitel mindössze 1,5 (férfiak esetében) vagy 2 százaléka (nők esetében) származik üdítőitalokból, a tagok legújabb vállalása szerint jövőre a hazánkban gyártott termékek átlagos cukor- és kalóriatartalma 50 százalékkal kevesebb lesz a 2010-es értékekhez viszonyítva.
Az elmúlt években is számos változás történt ennek érdekében: 2010 és 2017 között az átlagos cukor- és kalóriatartalom 40 százalékkal csökkent, a portfóliókon belül a csökkentett energiatartalmú és kalóriamentes termékek aránya 23-ról 55 százalékra nőtt a szövetség adatai szerint.
A dietetikus úgy véli, ezek a törekvések üdvözlendők, azonban fontosnak tartja a fogyasztók további edukációját, különösen a csomagoláson feltüntetett információk tekintetében. Mint mondja, szintén saját reprezentatív kutatási adataik azt mutatják, hogy jelenleg csak a vásárlók alig több mint egyötöde (22 százalék) nézi meg gyakran az üdítők címkéit, több mint felük (52 százalék) csak ritkán vagy soha. Ezek az információk viszont nélkülözhetetlenek a kiegyensúlyozott étrend kialakításához, ezért tudatosítani kellene, hogy mindig, még a megszokott termékek esetében is vessenek pár pillantást a tápértékadatokra.
(Forrás: TÉT Platform)
Az alkoholmentes italokkal kapcsolatos további részleteket a NAK Élelmiszeripari hírlevelének áprilisi számában olvashat.
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön