Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

A hagyományosnak tekinthető ágazati konferenciával lezárult az idei tavaszi, sertéshúsfogyasztást ösztönző kampány. Többek között elhangzott, hogy a belföldi sertéshúsfogyasztás kompenzálhatja az afrikai sertéspestis betegség okozta bevételkiesést.

Az Agrármarketing Centrum (AMC), az Agrárminisztérium (AM) és a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) „Merre tovább sertéságazat?” című április 11-i konferenciáján Ondré Péter, az AMC ügyvezetője kiemelte, hogy a kampányaik közül kiemelkedik a március közepén indult, tavaszi sertéshúsfogyasztás-ösztönző akció, amely az Agrárminisztérium támogatásával valósult meg. Ennek keretében 75 alkalommal, 25 élelmiszerüzletben tartottak kóstoltatásokat, és emellett rendezvényekre is kilátogattak Budapesten és 14 vidéki településen, amelyekkel 500-600 ezer embert értek el. Ezenkívül televíziós és rádiókampányt folytattak, közterületeken, nyomtatott lapokban és az online térben is hirdetéseket, tudásmegosztó cikkeket jelentetnek meg. A közösségimédia-felületeken is aktivizálták a látogatókat, többek között influencerek bevonásával: a kampány egyik arca például Marton Adrienn gasztroműsor-vezető és privát séf volt.

Ondré Péter úgy vélte, foglalkozni kell az afrikai sertéspestis terjedésével is, a kampány pedig segítheti, hogy a belföldi fogyasztással pótoljuk a külpiaci veszteségeket.
– Hiszünk abban, hogy a marketing nemcsak fogyasztásösztönzést jelent, hanem az azt megalapozó tudás terjesztését, a szakmai tapasztalatok átadását is – mondta, hozzátéve, hogy a konferencia is ezt a célt szolgálja.

Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára kiemelte: a magyar sertéságazat egy foglalkoztató, értékelőállító gazdasági szektor, amely jó minőségű élelmiszert biztosít. A teljes mezőgazdasági kibocsátás 8 százaléka a sertéságazathoz kötődik, a sertésállomány 2,8 millióra tehető.
– Az európai sertésállomány 150 milliós, így látni kell, hogy nem mi diktáljuk a feltételeket és a szabályokat, de azt keressük, hogy hogyan lehetünk eredményesek ebben a nehéz versenyben – jegyezte meg. – A magyarországi sertéságazat mindössze 1,8 százalékkal bővült 2010 óta, amiben az orosz embargó és a sertéspestis is szerepet játszott, de a szakma és a kormány szoros együttműködése révén sikerült minimalizálni a veszteségeket. Külkereskedelmi szempontból 2018-ban 81 millió eurós vesztesége volt az ágazatnak, az afrikai sertéspestis miatt volumenben a piacok egyharmadát, értékben 41 százalékát veszítettük el. Komoly eredmény, hogy egyáltalán talpon vagyunk.

Az államtitkár szerint a legnagyobb kihívást az utóbbi években az árak volatilitása jelentette, de pozitívum, hogy Magyarországon nő a vásárlóerő, évente durván 10 százalékkal nő a reálkereset. A belföldi értékesítés növekedése is majdnem elérte a 10 százalékot, így érdemes a magyar fogyasztókra alapozni, és segíteni a tudatos vásárlásban, hogy a magyar sertéshúst keressék a piacon. Hozzátette, a Vidékfejlesztési Programban a sertéstelepek korszerűsítésére kiírt pályázatban eddig közel 200 kérelmet támogattak 29 milliárd forintnyi kötelezettségvállalással. Emellett a kormány 2014. és 2020. között 300 milliárd forintot fordít az élelmiszer-feldolgozás fejlesztésére, az állatjóléti támogatásokra idén közel 20 milliárd forint jut.

Bognár Lajos, az AM élelmiszerlánc felügyeletért felelős helyettes államtitkára, országos főállatorvos előadásában az afrikai sertéspestissel kapcsolatban elmondta, Magyarország számára a romániai helyzet jelenti a legnagyobb kockázatot, hiszen nincs olyan területe Romániának, ami ne állna korlátozás alatt. Adott esetben egy határmenti járványkitörés Magyarországon is megfigyelési zóna kijelölését tenné szükségessé. A másik legnagyobb kockázat, hogy a Romániában fertőzött állatból készült élelmiszerek bejuthatnak Magyarországra.
– A magyar védekezés sikeres volt az ASP ellen, ellenőrizni tudtuk a vaddisznóállományt, és meg tudtuk védeni a házisertés-állományt. Regionális megállapodások megkötésével a jövőben is van esélyünk a szigorú intézkedések betartásával kedvezményeket elérni, de azt is látni kell, hogy a járvány nem kiszámítható, figyelemmel kell kísérni a fejleményeket – mondta.

(forrás: AMC/nak.hu)