Hús-, baromfiipar

Hét-nyolc éve folyamatosan emelkedik a hazai tojástermelés és -fogyasztás, de a Tojásszövetség szerint van még hova fejlődni. Éppen ezért a fogyasztói felmérés alapján készülő új ágazati stratégia fogalmazná meg a követendő irányokat.


A Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetsége (Tojásszövetség) erős programokkal ünnepli az idén október 12-én esedékes tojásvilágnapot: a hivatalos napon – amely minden év októberének második péntekje – nagyszabású szakmai tanácskozást tart majd, ennek felvezetéseként pedig október 9-én egy sajtótájékoztató keretében tojásfogyasztást ösztönző felhívást tett közzé, illetve a tojásfogyasztás és -termelés jelenlegi állapotát mutatta be.

Budai Zoltán, a szövetség elnökhelyettese rövid jellemzése szerint a mai európai tojáspiac „nyitott, nem támogatott, de nem is agyonszabályozott, mindenki termelhet jókedvvel, bőséggel”, viszont a magyarországi fogyasztást a hazai termelők mégsem tudják ellátni: 2016-ban 2,297 milliárd darab tojás kelt el – ami fejenkénti 234 darabos fogyasztást jelent –, miközben ugyanabban az évben mintegy 1,2 milliárd darabot állítottak elő üzemi keretek között (ehhez jön még a háztáji termelés is); a közel 20 százaléknyi különbözet külföldről érkezik az országba.

Pedig volt jobb időszak is: az eddigi fogyasztási csúcsot 2002-ben regisztrálta a szövetség, akkor 3,073 milliárd darabot vásárolt a hazai lakosság.
– A kilencvenes évek végétől, illetve 2000-től számítva 2009-11-ig csökkent a tojástermelés. 2011-12 után volt egy forduló: egy új uniós rendelkezés értelmében modernebb ketrecekre kellett váltani, és innentől folyamatos termelésnövekedés figyelhető meg. Egy időben a tojásról rengeteg tévhit terjedt el, ami hozzájárult a fogyasztás visszaeséséhez, ám mára ez jó irányban megváltozott, így a termeléssel együtt a fogyasztás is emelkedik – jegyezte meg Budai Zoltán.

Ám a szakember szerint ez még nem nevezhető idilli állapotnak, ami akkor állna elő, ha megvalósulna a teljes önellátás. Hozzátette, ezzel együtt el kellene érni azt is, hogy az átlagfogyasztás napi egy vagy több darab tojás legyen.

Budai Zoltán szerint tisztította az ágazatot a tojás 5 százalékos áfakörbe kerülése és az ekáer-rendszer bevezetése is. A további eredményekhez tartozik még, hogy szinte mindenhol korszerű termelési technológiát alkalmaznak, hogy növekedett a keltetői kapacitás – jelenleg 5,6 millió férőhelyet tart nyilván a szövetség –, hogy megmaradt az állatjóléti támogatások szintje, illetve, hogy a kereskedelemben egységesen feltüntetik a kilónkénti fogyasztói árat is.

Persze akadnak még javításra váró problémák is. Az elnökhelyettes ezek között említette a magas importarányt és az ebből adódó alacsony árat, valamint jövedelmezőséget. Szintén ezek közé sorolta a takarmányárak ciklikusságát, az uniós szintű nagyfokú áringadozást, a gyér termelői összefogási szándékból adódó áruházlánci erőfölényt, valamint azt is, hogy elfogytak az ágazat gazdasági tartalékai és nincs elegendő munkavállaló sem.

A Tojásszövetség a gondokat meg is kívánja oldani, ezért fogyasztói felmérés alapján új ágazati stratégiát dolgoznak majd ki. Ez alapján – a Budai Zoltán által említett fogyasztás- és önellátás-növelés mellett – a kiegyensúlyozottabb minőségi termelésre törekednének, illetve stabil piacot szeretnének elérni, amely új munkahelyekre, megnövekedett termelői kapacitásra és körre támaszkodik.
– Van jövőképünk, de ez semmiképpen nem álom, hanem realitás – jegyezte meg.


(nak.hu/RF)

Címkék:

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Cím: 1119 Budapest, Fehérvári út 89-95.

Zöld szám: +36 80 900 365

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Adószám: 18399257-1-43

 

Földbizottsági meghívók

Őstermelői adatok lekérdezése

 

Ügyfélszolgálati irodák és falugazdászok