Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Volt olyan sertéshús-termékeket előállító cég, amelyiket meglepetésként, volt olyan, amelyiket felkészülten érte az ASP miatt bevezetett kereskedelmi korlátozás. Ha mindenhol regionális tiltást léptetnének életbe, akkor az átmeneti zavarok után „fellélegezhetnének” a vállalatok.

Az idei, a XXII. Pápai Agrárexpo keretében megtartott Nyugat-Magyarországi Agrárfórumon az egyik legaktuálisabb problémát, a vadgazdálkodásnak, az élelmiszeriparnak és az állattenyésztésnek egyaránt kihívást jelentő afrikaisertéspestis-betegség (ASP) hátterét, jelenlegi és jövőbeli várható következményeit is elemezték a meghívott szakértők.

Hogy az ASP hazai felbukkanásával mégis milyen globális körforgásba került bele a magyar agrárium, azt Fórián Zoltán, az Erste Bank Agrár Kompetencia Központjának vezető agrárszakértője érzékeltette. Mint mondta, a vaddisznók által terjesztett betegség többmilliárd dolláros anyagi károkat okozott Oroszországban és Ukrajnában, a Magyarországhoz hasonló mezőgazdasági struktúrájú Lengyelországban pedig – ahol 2014-ben tört ki az ASP – olyannyira nem tudták megállítani a terjedést, hogy a közelmúltban új védekezési programot vezettek be az ottani hatóságok, és ennek segítségével így is 15-20 éves küzdelemre számítanak. Fórián Zoltán hozzátette, a lengyelek 2014 óta nem tudják megállítani a sertéshús árának zuhanását, csökkent a kocaállományuk is, a sertéstenyésztés és a -feldolgozás pedig a nagy cégeknél koncentrálódott.
– A lengyeleknél történtek figyelmeztető példa lehet számunkra is – jegyezte meg.

Mivel Kína és Japán a két legnagyobb sertéshús-felvásárló állam az ázsiai piacon – ahova a magyar áruk bevitelét az ASP megjelenése után korlátozták –, Fórián Zoltán szerint itt igen érdekes helyzet állhat elő akkor, ha a legjelentősebb európai beszállító országokban, Németországban és Spanyolországban is kitörne a betegség. Úgy vélte, az Egyesült Államokban emelkedő sertéshús-termelés és -feldolgozás az amerikai cégek piacszerzési reményeire utal. Mint mondta, középtávon a világpiacon a túlkínálat maradhat, így az árak emelkedésére sem érdemes számítani.

A pódiumbeszélgetés során Nemes Imre, a NÉBIH élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi elnökhelyettese megerősítette, hogy az ASP-t idehaza csak vaddisznóknál mutatták ki, fertőzött sertéseket, sertésállományokat nem észleltek. Mindez szerinte annak is tulajdonítható, hogy a hivatal közel egy éve aktív kommunikációt folytat az állattartókkal, ami segítette a felkészülést is, illetve időben életbe léptették a sertéstartókra vonatkozó járványügyi intézkedéseket.

Ha a tenyésztőket nem is, a feldolgozókat – még ha közvetetten is – de már érte kár. Kovács László, a Pápai Hús Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, mivel a termékeik 80 százalékát az ázsiai piacon értékesítik – tavaly ennek köszönhetően 4 milliárd forint árbevételre tettek szert –, így „letaglózta” őket az egyes államokban bevezetett korlátozás, és jelenleg „kritikus” a helyzetük. Védekezésként csökkentették a vágások számát, hogy feleslegesen halmozódó készletük ne legyen, emellett pedig új felvevőpiacot „építenek”. Úgy vélte, amennyiben az új piac egy-két hónapon belül realizálódik, akkor nem lesz túlkínálat és a sertésállomány felhalmozására sem kell számítani. Kovács László szerint a hazai sertéságazatban az állatszám nagymértékű csökkenését el kell kerülni, mert ha bekövetkezik, akkor később komoly válság jöhet.

Az MCS Vágóhíd Zrt.-t ugyanakkor nem érte váratlanul és felkészületlenül az ázsiai beviteli tilalom. Csala Károly, a cég ellátási-lánc igazgatója szerint számítottak erre az intézkedésre, ezért idén januártól tudatosan kezdték felszámolni exportpiacaikat, míg március közepétől leálltak az ázsiai piacra szánt termékek gyártásával is. Úgy vélte, a jelenlegi helyzetből az lehet a kiút, ha a célpiacok módosítják a korlátozást: az egész Magyarországra vonatkozó helyett csak regionális tiltást érvényesítenek. Üdvözölte, hogy a NÉBIH tárgyal erről az érintett államok társhatóságaival – ezt Nemes Imre is megerősítette –, illetve úgy tudja, például Japánban erős belső lobbizás is folyik a regionalizáció alkalmazásáért.

Mindenesetre Babati Zoltán, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke az ASP okozta következmények több éves lefolyására számít. Szerinte a túlkínálat mellett növekedhet a magyarországi fogyasztás, amit – hangsúlyozva, hogy az itthon előállított hústermékek biztonságosak – a Kiváló Minőségű Sertéshús (KMS) védjegy kereskedelmi láncokkal közös megerősítésével és promóciójával igyekeznek támogatni.

(nak.hu/RF)

Megerősített nemzetközi irányelvek

Az ASP szempontjából számos fontos előírást megújítottak az Állategészségügyi Világszervezet (OIE) 2018. május 20-25. között tartott éves rendes közgyűlésén. A most megerősített nemzetközi irányelv továbbra is azt fekteti le, hogy egy állategészségügyi járvány megjelenésekor ne az érintett ország teljes területére, hanem csak egy meghatározott régiójával szemben vezessenek be korlátozó intézkedéseket. Az ajánlás újbóli elfogadása a jövőben, állatbetegségek megjelenése esetén, tovább segítheti a magyar előállítókat érintő károk enyhítését. Szintén fontos, megújított szabályokat fogadtak el a tagországok egyes betegségektől való mentességének, illetve hivatalos mentességének elfogadásáról. A párizsi egyeztetésen Bognár Lajos országos főállatorvos 14 ország, illetve nemzetközi szervezet képviselőivel folytatott kétoldalú tárgyalásokat elsősorban az ASP miatti kereskedelmi korlátozások enyhítése érdekében. Ezek nagy részén a harmadik országi tiltások enyhítése (pl. Szerbia, Ukrajna, Japán, Szingapúr esetén) szerepelt a napirendi pontok között. (forrás: Agrárminisztérium)