Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Idén eddig a tojástermelés az előző évihez képest valamivel alacsonyabb volt a madárinfluenza, valamint a fipronil botrány miatt – hangzott el a Tojásszövetség sajtótájékoztatóján. A termelést nem csak emiatt tartja szükségesnek emelni.

Növelni kell a magyarországi tojástermelést, hogy a nagyüzemi tojás-önellátottsági szint a mostani mintegy 50 százalékról 75 százalékra emelkedjen. Szorgalmazni kell a Baromfi Termék Tanács (BTT) ágazati stratégiájának megvalósítását. Ennek alapján hét év alatt 30 milliárd forint jutna a tojáságazatnak, például beruházások támogatására. Emellett meg kell teremteni a termelés- és termékbiztonságot is - hangsúlyozta a Tojásszövetség alelnöke – ezt Kele Attila, a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének (Tojásszövetség, MTTSZ) alelnöke mondta pénteken a tojás világnapja alkalmából tartott sajtótájékoztatón, Budaörsön.

Kele Attila elmondta: 2013 óta folyamatosan emelkedik a nagyüzemi tojástermelés, a múlt évben elérte az 1,2 milliárd darabot, az előző évben ez a mennyiség még nem haladta meg az 1 milliárdot. Az idei év első nyolc hónapjában a termelés az előző évihez képest valamivel alacsonyabb volt a madárinfluenza, valamint a fipronilbotrány miatt.
– Magyarországon egy ember évente átlagosan 223 tojást fogyaszt, a mennyiség növekvő tendenciát mutat az elmúlt években – mondta. – Egy felmérés szerint a magyar vásárlók azonos fogyasztói ár mellett az üzletekben előnyben részesítik a magyar baromfitermékeket, köztük a tojást is.

Kele Attila egy múlt év végén készült, mintegy 200 kereskedelmi egységben végzett felmérést idézve ismertette: csaknem ezer tételt, mintegy 600 ezer tojást megvizsgálva azt állapították meg, hogy az import tojások aránya az üzletekben átlagosan 40 százalék körül volt. A belföldi tojások átlagára darabonként 45,70 forint volt, míg az importé 35,50 forint. A tojások kilós árának feltüntetése a vizsgált tételek 4,7 százalékánál hiányzott, a jelölés pedig 76,5 százalékos arányban nem volt megfelelő.

A belföldi tojástermelés eredményei között említette a Tojásszövetség alelnöke többek között a technológia-cserét, az 5,6 milliós férőhely kapacitást, a keltető kapacitás növekedését; tavaly 3,8 millió volt a jércetelepítés az országban. Pozitívumként értékelte az ekáer-rendszer bevezetését, amelynek alkalmazása fehérítette az ágazatot, továbbá az áfa csökkentését 5 százalékra, ami szintén a feketegazdaság ellen hatott. A gondok közé sorolta, hogy a zárt piac nyitottá vált, így erős az európai kitettség, nagyfokú az áringadozás, gondot jelent az áruházláncok erőfölénye a termelőkkel szemben és a versenyképesség csökkenése.

Molnár Györgyi, a BTT mezőgazdasági titkára elmondta: a tojásfogyasztás ösztönzését a BTT és a Tojásszövetség is célzott marketing tevékenységgel segíti. Az átlagos fogyasztói ár az idén nem változott lényegesen a múlt évihez képest, mérsékelten, 3-5 százalékkal csökkent az áfacsökkentés hatására. Hozzáfűzte, azért nem nagyobb mértékben, mert időközben keresleti piac alakult ki és nőttek a termelői árak. A magyar tojástermelés éves árbevétele a becslések szerint  25-30 milliárd forint körüli. (MTI)

Védjegy lenne jó

A világnap kapcsán a szakmai szervezetek jelentős pozitívumkén értékelik, hogy az idén 5 százalékra csökkent a tojás áfája, a termelők állatjóléti támogatást vehetnek igénybe és a fipronilos rovarirtószer-szennyezési ügy ellenére sem csökkent a hazai tojásfogyasztás. Úgy vélik, az alapprobléma azonban – a madártetű atka elleni hatékony védekezés – továbbra is óriási, ezért a Tojásszövetség kidolgozta a tojótyúk-állományok mentesítési programját. A szervezet célja, hogy a védekezéshez a termelők notifikált költségvetési támogatásokat kaphassanak.
Az ágazat szereplői többek között a Koronás Tojás védjegy kiterjesztésével erősítenék az ellenőrzött és minőségi magyar tojástermelést. E védjegy számára is áttörést jelentene, ha át lehetne minősíteni úgynevezett minőségrendszerré, és így tagállami elismerést kaphatna. Ehhez először a Földművelésügyi Minisztériumnak kellene megalkotnia a szükséges rendeletet, második lépésként pedig a Miniszterelnökséghez tartozó Vidékfejlesztési Programban pályázati támogatási konstrukciót kellene kidolgozni az elfogadott hazai minőségrendszerek számára. (forrás: BTT)