Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a kormány egyaránt kiemelt feladatának tekinti az élelmiszeripar fejlesztését. Utóbbi például 300 milliárd forintot is biztosít erre a célra, de tervben van egy plusz 500 milliárdos hitelkeret létrehozása is.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara 2016 őszén indította el „Élelmiszeripari körkép” című konferenciáját, ami kedvező fogadtatásra talált az élelmiszer-előállító tagok körében, így 2017-ben és 2018-ban is sor került erre az eseményre.

A november 12-i rendezvény köszöntőjében Győrffy Balázs NAK-elnök elmondta, Magyarországon 2000 óta jelentősen csökkent az élelmiszeripar részesedése a beruházásokból, de még így is a harmadik legnagyobb ipari ágazatnak számít, a termelési értéke 2600 milliárd forint körül alakul. Ezzel az Európai Unió élelmiszeripari termelési értékének 1 százalékát adja, és a tagállamok között a 16. helyen áll. Hozzátette, a hazai élelmiszer-feldolgozó ágazat versenyképességének helyreállítása, évtizedes technológiai lemaradásának leküzdése összehangolt erőfeszítést kíván az ágazat szereplőitől és az államtól. Mint mondta, a kamara tagjainak leginkább a hasonló, a tudás- és információátadást segítő rendezvényekkel, szakmai tanulmányutakkal, gyakorlati képzésekkel tud ebben segíteni, illetve a hozzájárulhat ehhez még a NAK által összeállított, az agrár- és élelmiszer-gazdaság helyzetét hosszútávon javító javaslatcsomagja is.

Éder Tamás, a NAK élelmiszeriparért felelős alelnöke annyival egészítette ki, hogy a kamarán belül az élelmiszeripar a kezdeti útkeresés után megtalálta a helyét, és bízik abban, hogy a következő 4-5 év a tettekről, az ágazat fejlődéséről fog szólni. Úgy vélte, ehhez mindenkitől nagyobb nyitottságra lenne szükség, mert sajnos a hazai vállalkozások kevésbé fogékonyak az új nemzetközi élelmiszeripari trendekre. Ugyanakkor várják a kamarai tagoktól az osztályokon, munkacsoportokon keresztül a szakmai javaslatokat, amelyeket aztán a NAK közvetít a döntéshozók felé. Keleti Marcell, a kamara élelmiszeripari igazgatója hozzátette, hogy a tagi jelzések alapján volt igény az aktívabb személyes kapcsolattartásra, ezért is hozta létre az igazgatóság az élelmiszeriparikoordinátor-hálózatot. Mint mondta, az ország egyes régióiban tevékenykedő hét koordinátor – a szeptember eleji munkakezdés óta – 153 élelmiszer-előállító céget keresett már fel, és ismertették meg velük a szakmai újdonságokat, a pályázati lehetőségeket, az igénybe vehető kamarai szolgáltatásokat, valamint a NAK Élelmiszeripari Igazgatóságának szakmai programjait is.

Ahogy a kamara is „új lendületet” adott az élelmiszeripari tagjainak, úgy az Agrárminisztériumon belül is kiemelten kezelik az ágazatot. Mint a konferencián Nagy István tárcavezető elmondta, ezt jelzi az is, hogy a komplex fejlesztéshez a kormány 300 milliárd forintot biztosít. Megjegyezte továbbá, hogy a 2015-ben megalkotott kormányzati élelmiszeripari fejlesztési stratégiát az azóta bekövetkezett számos változás miatt szükséges felülvizsgálni, így a belföldi kereslet élénkítését célzó új cselekvési terv készül a minisztériumban. Emellett a tárca szakmai vonalon bekapcsolódik a társminisztériumok által kezelt, élelmiszeripart is érintő programokba, pályázatokba (például a GINOP-os élelmiszeripari beruházási pályázat, a nagyvállalati beruházási, illetve iparfejlesztési program) és már készül a 2020 utáni uniós pályázati időszakra is. Mint mondta, „nincs sikeres agrárium sikeres élelmiszer-feldolgozók nélkül”, ezért azt vetette fel, hogy utóbbiak álljanak egy olyan integráció élére, amelyben a korábbi és az új feldolgozóüzemek is és a termelők megtalálják számításukat. Ugyanis, ahogy fogalmazott, e nélkül nem lesz agrárbéke.

A kérdések során felmerült, hogy az élelmiszeripari cégek a banki szférától igényelnének nagyobb rugalmasságot beruházásaikhoz, és itt Nagy István elárulta, az AM arra készül, hogy a várhatóan finanszírozás nélküli, 2020 és 2022 közötti átmeneti időszak idejére egy 500 milliárd forintos pályázati alapot hoz létre az ágazati szereplők számára.

Szólt arról is, hogy a minisztérium a védjegyrendszer átalakítását tervezi, így a 47 tanúsító védjegy és 11 ezer megjelölés helyett egyetlen állami védjegy lenne, ami szerinte egyúttal azt is jelentené, hogy ha ezzel találkoznak majd a fogyasztók, akkor biztosak lehet abban, hogy kiváló minőségű, egészséges és magyar termékkel van dolguk. De, tette hozzá, a tárca nem zárkózik el attól sem, hogy valamilyen formában a jelenlegi ágazati védjegyek is megmaradjanak, ha sikerül megtalálni a helyüket az új rendszerben.

Nagy István elmondta, mindemellett új online élelmiszeripari adatbázist épít ki a tárca, hogy a statisztikai adatokat és az információkat felhasználóbarát módon, módszertani útmutatóval együtt foglalják össze. A minisztérium szándéka, hogy az új Élelmiszeripari Információs Rendszer (ÉLIR) az élelmiszeripar információs központja legyen, ahol az érdeklődők megtalálják a számukra fontos és nélkülözhetetlen ágazati információkat. A rendszer fejlesztése átfogó, többéves folyamat, ennek első állomása a már működő honlap.

A tárcavezető megfogalmazott egy kérést is: fontolják meg a hazai élelmiszer-előállítók, hogy 2022-től ne használjanak pálmaolajat a gyártás során, tekintettel arra, hogy az indonéziai esőerdők kiírtása jelentős globális következményekkel jár és járhat. Egy hozzászóló később felvetette, hogy ha a magyar vállalkozások le is állnak ezen alapanyaggal, attól még az importáruk készülhetnek ezzel, így viszont ár- és versenyhátrányba kerülhetnek a külföldi gyártókkal szemben. Nagy István válaszában megjegyezte, az uniós tagállamok mezőgazdasági miniszterei között a pálmaolaj-használat egységes uniós tiltása is felvetődött, így egy esetleges hazai önkorlátozás nem biztos, hogy hátrányt jelentene.

Ha már EU: a miniszter a termékek kettős minőségének teljes uniós felszámolását tartja követendő célkitűzésnek, elkötelezett a tárgyalások mielőbbi lezárása emellett, mert ez elvonja más fontos kérdésektől a figyelmet, és támogatja, hogy a fogyasztóvédelmi csomagot még a jelenlegi európai bizottsági ciklus alatt fogadják el.

Komoly érdeklődés mellett zajlott a tanácskozás

Trendforduló

A rendszerváltás óta nőtt az élelmiszeripari vállalkozások száma (a közel 1800-ról mára csaknem 5000-re); az adózás előtti eredményüket tekintve 2000-ig felfutás volt, majd egy rövid lankadás után 2011-ben ismét emelkedésnek indult; a foglalkoztatottak száma az 1990-es évek eleji közel 200 ezerről az utóbbi évekre 100 ezer körülire stabilizálódott, ahogy az exporttevékenység is; míg a teljesítményük kis léptékben emelkedett –adott rövid ágazati helyezetelemzést Papp Gergely, a NAK szakmai főigazgató-helyettese Nemzeti Agrárgazdasági Kamara „Élelmiszeripari körkép” című konferenciáján.
Meg is jegyezte, hogy a számok alapján úgy tűnhet, hogy az élelmiszeripar stabil és nyugodt állapotban van, ám rögtön hozzá is tette, hogy sajnos ez nem igaz. Ahogy fogalmazott, a problémákat észlelve állította össze a kamara javaslatcsomagját, amely hosszú távon az élelmiszeripari cégek versenyképességét is javíthatja.

Mindemellett Papp Gergely szerint az ágazat trendfordulóhoz érkezett, teljesen új technológiák, eljárások, irányok jelentek meg, illetve törnek majd előre. Példaként említette az élelmiszer-alapanyagok között a rovarokat, a laboratóriumi körülmények között előállított húst, az algákat, a medúzát, a gyártási technológiák között a 3D-s nyomatatást – ami szerinte igen gyorsan teret nyerhet –, az élelmiszer-porlasztást, a csomagolási megoldások között pedig a lebomló és ehető csomagolóanyagokat, valamint a melléktermék-hasznosítást. Továbbá egyre több személyre szabott élelmiszer kerülhet forgalomba, amelyet inkább online módon vásárolnak meg a fogyasztók. Mi több utóbbiak egyre inkább kívánják majd nyomon követni egy-egy élelmiszer útját a termeléstől a boltokig.
– Ezek az apró dolgok beszivárognak szépen, lassan hozzánk is. Ha az élelmiszer-előállítók nem reagálnak az új trendekre és a megváltozott fogyasztói szokásokra, akkor mostani „csendesen csordogáló” állapot rosszabbra is fordulhat – jegyezte meg Papp Gergely.

Egyeztetés

A konferencia szünetében a népegészségügyi termékadóról egyeztetett Nagy István a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vezetőivel. Utóbbiak azt kérték tőle, hogy képviselje a kormánynál a kamara álláspontját, miszerint csak a jövő évben esedékes országos táplálkozási és tápláltságiállapot-vizsgálatok eredményeinek ismeretében kerüljön napirendre a népegészségügyi termékadó felülvizsgálata, illetve az esetleges módosítása.

(nak.hu/RF) (fotó: Lévai Zsolt/NAK)